![A transport of Jewish prisoners marches through the snow from the Bauschovitz train station to Theresienstadt. [LCID: 69720]](https://encyclopedia.ushmm.org/images/large/781755a6-1ba5-4d8e-8b2b-9f25bdf3687f.jpg)
Böngésszen a földrajzi és tematikus térképek betűrendes listájában, amelyek fontos helyszíneket ábrázolnak a holokauszt és a második világháború előtt, alatt és után! Ezek a térképek a táborok, gettók és tömeges gyilkosságok helyszíneit, valamint különféle területek között mozgásokat, például katonai műveleteket, deportálásokat vagy inváziókat is mutatnak.
<< Előző | 1-50 találat megjelenítése az összesen 79 találatból "Térkép" | Következő >>
A dachaui koncentrációs tábort 1933-ban alapították, és 1945-ig folyamatosan működött. Ez volt a náci rezsim első ilyen tábora, és a becslések szerint 1933 és 1945 között legalább 188 000 rabot tartottak itt fogva.
1940-ben Németország elfoglalta Dániát. Amikor a németek 1943 augusztusában a dániai zsidók deportálása mellett döntöttek, a dánok egy spontán mentőakciót szerveztek és a segítettek a zsidóknak eljutni a tengerpartra, ahonnan halászok szállították őket a semleges Svédországba. A kiterjedt mentőakcióban a dán ellenállás, a rendőrség és a kormány is részt vett. Kevesebb mint három hét alatt a dánok több mint 7000 zsidót és azok közel 700 nem zsidó…
Az 1942 januárjában Berlinben tartott wannseei konferencián az SS (a náci állam elit őrsége) és a német kormányzati minisztériumok képviselői úgy becsülték, hogy a végső megoldás, az európai zsidók meggyilkolására kidolgozott náci terv nagyjából 11 millió európai zsidót fog érinteni, beleértve azokat is, akik nem elfoglalt országokban, például Írországban, Svédországban, Törökországban és Nagy-Britanniában éltek. A Németországban és a németek által…
A holokauszt során a nácik és kollaboránsaik a II. világháború alatt hatmillió zsidót és több millió más áldozatot gyilkoltak meg. A tömeggyilkosságok 1941 júniusában kezdődtek a zsidó civilek kivégzésével, amikor Németország lerohanta a Szovjetuniót. 1941 végén a németek elkezdték a zsidók deportálását a megszállt Lengyelország területén felállított haláltáborokba. 1945 májusára Európa zsidó lakosságának kétharmadát meggyilkolták.
Ahogy a szövetséges csapatok a náci Németország ellen indított offenzívák sorozatával egyre beljebb hatoltak Európába, elérték a koncentrációs táborokat és felszabadították a foglyokat. A foglyok közül sokan a Németország belsejébe irányított halálmenetek túlélői voltak. A felszabadítás után sok zsidó túlélő nem tudott vagy nem akart visszatérni Kelet-Európába az antiszemitizmus miatt, és mert a közösségeik megsemmisültek a holokauszt során. Azok közül, akik…
A holokauszt az európai zsidóság államilag támogatott, szisztematikus üldözését és megsemmisítését jelentette a náci Németország és kollaboránsai által 1933 és 1945 között. Áldozatai elsősorban zsidók voltak – közülük hatmilliót megöltek. Faji, etnikai vagy nemzeti alapon a romák (cigányok), a testi és szellemi fogyatékosok és a lengyelek is a kiirtani vagy megtizedelni kívánt csoportok közé tartoztak. További milliók, köztük homoszexuálisok, Jehova tanúi,…
Ahogy a szövetséges csapatok a náci Németország ellen indított offenzívák sorozatával egyre beljebb hatoltak Európába, elérték a koncentrációs táborokat, és megkezdték a foglyok, köztük a Németország belső területei felé tartó halálmenetek túlélőinek felszabadítását. Elsőként a szovjet erők bukkantak nagyobb méretű náci táborra a lengyelországi Lublin mellett fekvő Majdanek városkában, 1944 júliusában. A gyors szovjet előrenyomulás által meglepett németek…
Ahogy a szövetséges csapatok a náci Németország elleni offenzívák sorozata révén egyre beljebb hatoltak Európába, egymás után érték el a több tízezernyi, éhségtől és betegségtől szenvedő foglyot őrző koncentrációs táborokat. Az ezekben lezajlott rémtettek teljes képe csak a náci táborok felszabadítása után bontakozott ki a világ szemei előtt.
A roma (cigány) nép egyike volt a náci rezsim által faji alapon üldözött népcsoportoknak. A romákat internálták, deportálták és kényszermunkára, valamint haláltáborokba küldték. A mozgó kivégzőosztagok (Einsatzgruppen) is több tízezer romát gyilkoltak le a németek által megszállt keleti területeken. A romák sorsa nagyon hasonló volt a zsidókéhoz.
A hazájukban letartóztatott, külföldön pedig nemkívánatos német zsidó menekültek helyzetét érzékelteti az SS „St. Louis” utazása. 1939. május 13-án a német SS „St. Louis” óceánjáró hajó fedélzetén közel ezer zsidó menekülttel hagyta el Németországot. A menekültek úticélja Kuba volt, de megérkezésük előtt a kubai kormány visszavonta a belépési engedélyüket. A „St. Louis” 1939 júniusában kénytelen volt visszatérni Európába. Nagy-Britannia,…
A II. világháború után több százezer zsidó túlélő maradt menekülttáborokban. A szövetségesek ehhez hasonló táborokat hoztak létre az általuk megszállt Németországban, Ausztriában és Olaszországban az Európát elhagyni kívánó menekültek számára. A zsidó menekültek legnagyobb része Palesztinába emigrált volna, de sokan próbáltak az Egyesült Államokba is eljutni. Úgy döntöttek, hogy a menekülttáborokban maradnak, amíg elhagyhatják Európát. 1946 végére a…
Auschwitz központi szerepet játszott a „végső megoldás”, azaz az európai zsidók kiirtására irányuló náci terv kivitelezésében. A nácik szinte minden Európai országból deportáltak zsidókat a megszállt Lengyelországban található Auschwitz II (birkenaui) haláltáborba. Auschwitzban összesen legalább 1,1 millió zsidó és több tízezer egyéb fogoly halt meg.
Auschwitz volt a legnagyobb a németek által létrehozott táborok közül. Ez egy több táborból álló komplexum volt, beleértve egy koncentrációs, egy halál- és egy kényszermunkatábort is. A tábor Oświęcim városában feküdt a háború előtti német-lengyel határ közelében, Felső-Szilézia keleti részén, amelyet 1939-ben Németországhoz csatoltak. Auschwitz I. volt a fő tábor, az első az Oświęcimben létrehozott táborok közül. Auschwitz II. (Birkenau) volt a megsemmisítő…
A mozgó kivégzőosztagok (Einsatzgruppen) német különleges alakulatok voltak, amelyek főként SS-katonákból és rendőrökből álltak, és az volt a feladatuk, hogy zsidókat gyilkoljanak az európai zsidóság kiirtását célzó náci program keretében. Ezek a csoportok a Szovjetunió 1941. júniusi lerohanásakor a német hadsereg mögött haladtak, mélyen behatolva a szovjet területekre, és tömeges mészárlásokat hajtottak végre. Amerre csak jártak, a mozgó kivégzőosztagok korra…
Számos zsidó a náci terrorral szembesülve ellenállt a németeknek és kollaboránsaiknak. A nácik által megszállt Kelet-Európa több mint 100 gettójában alakult ki földalatti ellenállási mozgalom. Sőt még a gettóknál is kedvezőtlenebb körülmények között, a náci táborok némelyikében is sikerült felkelést szervezniük a foglyoknak. Zsidó partizánalakulatok működtek Franciaországban, Belgiumban, Ukrajnában, Fehéroroszországban, Litvániában és Lengyelországban is. A…
Az európai vasúthálózat döntő szerepet játszott a végső megoldás végrehajtásában. A Németországban és a németek által megszállt európai területeken élő zsidókat vonatokon szállították a megszállt Lengyelország területén található haláltáborokba, ahol meggyilkolták őket. A németek próbálták elfedni szándékaikat, a deportálásokra „keleti áttelepítésként” hivatkoztak. Az áldozatoknak azt mondták, hogy munkatáborokba viszik őket, az igazság azonban az…
A zsidók több mint kétezer éve élnek Európában. Az American Jewish Yearbook becslése szerint az európai zsidók 1933-ban 9,5 millióan voltak. Ez a világ körülbelül 15,3 milliós zsidó népességének 60 százalékát tette ki. A legtöbb európai zsidó Kelet-Európában élt, és körülbelül 5,5 millióan laktak Lengyelországban és a Szovjetunióban. Az 1933-as náci hatalomátvétel előtt az európai zsidó kultúra dinamikus és rendkívül fejlett volt. Egy bő évtized alatt a…
1941 nyarán, miután Németország megtámadta a Szovjetuniót, a németek elkezdték a zsidó férfiak, nők és gyermekek tömeges kivégzését a szovjet csapatoktól elfoglalt területeken. Ezek a tömeggyilkosságok a „zsidókérdés végső megoldásának”, az európai zsidóság elpusztításának részét képezték. A golyó általi kivégzéseket bevetési egységek vagy műveleti különítmények hajtották végre, melyek az Einsatzgruppe nevet viselték. Az Einsatzgruppe-egységek a…
1942-ben Európa legnagyobb részét Németország uralta. Nagynémetország szomszédai kárára növelte a területét: Ausztriát és Luxemburgot teljesen bekebelezte, valamint Csehszlovákia, Lengyelország, Franciaország, Belgium és a balti államok egyes területeit is elfoglalta. A német hadsereg megszállta Norvégiát, Dániát, Belgiumot, Franciaország északi részét, Szerbiát, Észak-Görögország egy részét, valamint Kelet-Európa hatalmas kiterjedésű területeit. Olaszország,…
A nácik szóhasználatában az „eutanázia” a németek által az állítólagos genetikai betegségeik és rendellenességeik miatt „életre méltatlannak” ítéltek személyek szisztematikus meggyilkolását jelentette. 1939 őszétől Bernburg, Brandenburg, Grafeneck, Hadamar, Hartheim és Sonnenstein településeken elgázosító létesítményeket állítottak fel. Az orvosok kiválasztották a betegeket, akiket ezután az egyik ilyen központosított elgázosító létesítménybe vittek, és…
Németország 1939 őszén elfoglalta Nyugat-Lengyelországot. Ennek a területnek a legnagyobb részét a Német Birodalomhoz csatolták. Kelet-Lengyelországot 1941 júniusában szállták meg. Dél- és Közép-Lengyelországban a németek létrehozták a Generalgouvernementet, itt volt a legtöbb korai gettó. Ezek a gettók fallal körülzárt városnegyedek voltak, amelyekbe a nácik erőszakkal betelepítették a zsidó lakosságot, hogy ott nyomorúságos körülmények között éljenek. A gettók…
A megsemmisítő központokat (más néven „haláltáborokat”) a népirtás végrehajtására tervezték. 1941 és 1945 között a nácik hat haláltábort hoztak létre a korábbi lengyel területeken: Chelmno, Belzec, Sobibor, Treblinka, Auschwitz-Birkenau (az Auschwitz komplexum része) és Majdanek táborát. A chelmnoi és auschwitzi táborokat az 1939-ben Németországhoz csatolt területeken, a többit (Belzec, Sobibor, Treblinka és Majdanek) pedig Lengyelország megszállt területén…
A II. világháború alatt a németek főleg Kelet-Európában (1939 és 1942 között) és Magyarországon (1944-ben) hoztak létre gettókat. Ezek a gettók körbezárt városnegyedek voltak, amelyekbe a nácik erőszakkal betelepítették a zsidó lakosságot, hogy ott nyomorúságos körülmények között éljenek. A németek a zsidó gettók felállítását átmeneti intézkedésnek tekintették, amellyel a zsidókat ellenőrzés alá vonták, elkülönítették és elszigetelték. 1942-től…
1945 januárjában a Harmadik Birodalom a katonai vereség szélére került. Ahogy a szövetséges erők megközelítették a náci táborokat, az SS halálmeneteket szervezett a koncentrációs táborok foglyaiból, részben azért, hogy a koncentrációs táborok foglyai ne juthassanak nagy számban a szövetségesek kezére. A „halálmenet” kifejezést maguk a koncentrációs táborok rabjai alkották. Ez a koncentrációs táborok foglyainak nagy távolságokon, szigorú őrség mellett és…
Európa német megszállás alatt álló területein a németek letartóztatták az ellenszegülőket és azokat, akiket faji alapon alsóbbrendűnek vagy politikailag elfogadhatatlannak ítéltek. A német uralommal szembeszállókat többnyire kényszermunka- vagy koncentrációs táborokba küldték. A németek a zsidókat Európa minden megszállt területéről a lengyelországi haláltáborokba deportálták, ahol szisztematikusan kivégezték őket, másokat koncentrációs táborokba küldtek, ahol…
A náci táborrendszer a II. világháború 1939. szeptemberi kitörése után rohamosan bővült, mivel a kényszermunka a háborús termelés fontos része lett. A német háborús gazdaságban a munkaerőhiány az 1942-1943-as sztálingrádi vereség után kritikussá vált, ezért a német hadiipar egyre nagyobb számban dolgoztatta kényszermunkásként a koncentrációs táborok foglyait. Főleg 1943-ban és 1944-ben számos altábort hoztak létre ipari üzemekben vagy azok közelében. Az…
Az elfoglalt európai területek nagy részén a németek igyekeztek összegyűjteni a zsidókat, hogy a megszállt Lengyelország területén felállított haláltáborokba deportálják őket. Voltak zsidók, akik bujkáltak, mások pedig a német uralom alatt álló Európából elmenekülve élték túl a háborút. A megszállt Európából kivezető menekülési útvonalak hadviselő államokba (például a Szovjetunióba), semleges államokba (például Svájcba, Spanyolországba, Svédországba és…
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.
