Osztályozási rendszer a náci koncentrációs táborokban
Az üldöztetés áldozatai
A náci Németországban az üldöztetés első áldozatai a párt politikai ellenfelei – elsősorban a kommunisták, a szociáldemokraták és a szakszervezeti tagok – voltak. A Jehova Tanúi megtagadták, hogy a német hadseregben szolgáljanak, illetve hogy felesküdjenek Adolf Hitlerre, ezért szintén célpontok lettek. A nácik 1933 és 1945 között kampányt folytattak a homoszexualitás ellen, és üldözték a meleg férfiakat. Azt állították, hogy a férfiak közötti szexuális kapcsolat romboló erkölcstelenség, amely a német nép pusztulásához vezet. A homoszexuális és homoszexualitással vádolt férfiakat börtönökbe zárták; sokakat később, büntetésük letöltése után koncentrációs táborokba szállítottak.
A nácik üldözték azokat, akiket fajilag alsóbbrendűnek tartottak. A náci faji ideológia elsősorban a zsidók alsóbbrendűségét hirdette, de gyűlöletet szított a romák és a feketék ellen is. A nácik a zsidókat ellenséges „fajnak” tekintették, önkényesen letartóztathatták, internálhatták és meggyilkolhatták őket. A romákat is üldözték faji alapon. A nácik a lengyeleket és más szláv népeket is alsóbbrendű létezőknek tekintették, olyanoknak, akik csupán elnyomást, kényszermunkát vagy akár halált érdemelnek. A náci koncentrációs táborokban a zsidó foglyokkal bántak a legkegyetlenebbül.
A foglyok megkülönböztetése: a jelölések rendszere
1938-tól a táborokban a zsidókat a rabruhára varrt sárga csillaggal jelölték, amely a zsidó Dávid-csillag eltorzított változata volt. 1939 után – táboronként némi eltéréssel – a rabok színkódolt, betű-jelzéses felfordított háromszöget hordtak, hogy könnyen meg lehessen állapítani, melyik fogolykategóriába tartoznak.
A bűnözőket felfordított zöld, a politikai foglyokat piros, az „antiszociálisokat” (beleértve a romákat, nonkonformistákat, csavargókat és másokat) fekete vagy – egyes táborokban a romák esetében – barna háromszögekkel jelölték. A meleg és a homoszexualitással vádolt férfiak ruhájára rózsaszín háromszöget varrtak, a Jehova Tanúit pedig lila színnel jelölték. A nem német foglyokat hazájuk német nevének első betűjével azonosították, amely a felvarróra került. A zsidók csillag alakú jelölését alkotó két háromszögből mindkettő sárga színű volt, kivéve, ha az adott zsidó fogoly egy másik fogolykategóriába is beletartozott. A zsidó politikai foglyokat például kétszínű hatszöggel – egy piros háromszög alatt elhelyezett sárga háromszöggel – azonosították.
A nácik nemcsak a táborokban, hanem az egész megszállt Európában megkövetelték a zsidóktól a sárga Dávid-csillag viselését.