Prisoners during a roll call at the Buchenwald concentration camp.

Osztályozási rendszer a náci koncentrációs táborokban

Az üldöztetés áldozatai

A náci Németországban az üldöztetés első áldozatai a párt politikai ellenfelei – elsősorban a kommunisták, a szociáldemokraták és a szakszervezeti tagok – voltak. A Jehova Tanúi megtagadták, hogy a német hadseregben szolgáljanak, illetve hogy felesküdjenek Adolf Hitlerre, ezért szintén célpontok lettek. A nácik 1933 és 1945 között kampányt folytattak a homoszexualitás ellen, és üldözték a meleg férfiakat. Azt állították, hogy a férfiak közötti szexuális kapcsolat romboló erkölcstelenség, amely a német nép pusztulásához vezet. A homoszexuális és homoszexualitással vádolt férfiakat börtönökbe zárták; sokakat később, büntetésük letöltése után koncentrációs táborokba szállítottak.

A nácik üldözték azokat, akiket fajilag alsóbbrendűnek tartottak. A náci faji ideológia elsősorban a zsidók alsóbbrendűségét hirdette, de gyűlöletet szított a romák és a feketék ellen is. A nácik a zsidókat ellenséges „fajnak” tekintették, önkényesen letartóztathatták, internálhatták és meggyilkolhatták őket. A romákat is üldözték faji alapon. A nácik a lengyeleket és más szláv népeket is alsóbbrendű létezőknek tekintették, olyanoknak, akik csupán elnyomást, kényszermunkát vagy akár halált érdemelnek. A náci koncentrációs táborokban a zsidó foglyokkal bántak a legkegyetlenebbül.

A foglyok megkülönböztetése: a jelölések rendszere

Chart of Prisoner Markings

A német koncentrációs táborokban a foglyok megkülönböztetésére használt jelölések táblázata. Dachau, Németország, valamikor 1938–1942 között.

1937–38-tól kezdve az SS létrehozta a koncentrációs táborokban a foglyok megjelölésének rendszerét. A rabruhára varrt, megkülönböztető színeket alkalmazó jelölések a fogvatartás okát jelezték. A rendszer táboronként némileg változhatott. A nácik e táblázat alapján látták el megkülönböztető jelöléssel a foglyokat a dachaui koncentrációs táborban.

Forrás:
  • KZ Gedenkstaette Dachau

1938-tól a táborokban a zsidókat a rabruhára varrt sárga csillaggal jelölték, amely a zsidó Dávid-csillag eltorzított változata volt. 1939 után – táboronként némi eltéréssel – a rabok színkódolt, betű-jelzéses felfordított háromszöget hordtak, hogy könnyen meg lehessen állapítani, melyik fogolykategóriába tartoznak.

A bűnözőket felfordított zöld, a politikai foglyokat piros, az „antiszociálisokat” (beleértve a romákat, nonkonformistákat, csavargókat és másokat) fekete vagy – egyes táborokban a romák esetében – barna háromszögekkel jelölték. A meleg és a homoszexualitással vádolt férfiak ruhájára rózsaszín háromszöget varrtak, a Jehova Tanúit pedig lila színnel jelölték. A nem német foglyokat hazájuk német nevének első betűjével azonosították, amely a felvarróra került. A zsidók csillag alakú jelölését alkotó két háromszögből mindkettő sárga színű volt, kivéve, ha az adott zsidó fogoly egy másik fogolykategóriába is beletartozott. A zsidó politikai foglyokat például kétszínű hatszöggel – egy piros háromszög alatt elhelyezett sárga háromszöggel – azonosították.

A nácik nemcsak a táborokban, hanem az egész megszállt Európában megkövetelték a zsidóktól a sárga Dávid-csillag viselését.

Thank you for supporting our work

We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of all donors.

Fogalomtár