A „GENOCÍDIUM” FOGALMA

Raphael Lemkin (jobbra) Amado brazil nagykövet (balra) társaságában azt megelőzően, hogy az ENSZ közgyűlése jóváhagyta a Népirtás megelőzéséről és büntetéséről szóló egyezményt.

1944 előtt az angol nyelvben még nem létezett a népirtást jelentő „genocídium” kifejezés. Ez a nagyon speciális fogalom valamely népcsoport ellen elkövetett erőszakos bűncselekményekre utal, melyeknek célja az adott csoport kipusztítása. Az emberi jogok az ENSZ által 1948-ban kiadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elvei alapján még csupán az egyének jogaira vonatkoztak.

1944-ben a zsidó származású lengyel jogász, Raphael Lemkin (1900-1959) megpróbálta leírni a szisztematikus öldöklést megvalósító, ezen belül főleg az európai zsidóság elpusztítására irányuló náci politikát. A görög faj- vagy törzs- jelentésű geno- előtag, valamint az ölésre utaló latin -cide utótag összeillesztésével megalkotta a „genocídium” szót. Az új fogalmat Lemkin így definiálta: „különböző cselekedetek összehangolt tervezete, mely egyes népcsoportok alapvető létfeltételeinek elpusztítására irányul azzal a céllal, hogy magukat a népcsoportokat semmisítsék meg”. A következő évben a németországi Nürnbergben felállított Nemzetközi Katonai Törvényszék az „emberiség ellen elkövetett bűnök”-kel vádolta a náci vezetőket, és a vád megfogalmazásában fel is használta a „genocídium” kifejezést, de nem mint jogi, hanem csupán mint leíró kifejezést.

A NÉPIRTÁS BŰNTETTE

Végül 1948. december 9-én – a holokauszt eleven emléke, és nem kis mértékben Lemkin fáradhatatlan erőfeszítései nyomán – az Egyesült Nemzetek Szervezete elfogadta a Népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló egyezményt, amelyben az aláíró nemzetek „megelőzendő és büntetendő” nemzetközi bűntettként határozzák meg a népirtást. A népirtást az Egyezmény így definiálja:

Representatives of four states who ratified the Genocide Convention on October 14, 1950: (seated, left to right) Dr.

[N]épirtás alatt a következô cselekmények bármelyikének, valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport, mint olyan, teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését érti:
(a) a csoport tagjainak megölése;
(b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem okozása;
(c) a csoportra megfontolva oly életfeltételek ráerôszakolása, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának elôidézése;
(d) oly intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása;
(e) a csoport gyermekeinek más csoporthoz való erôszakos átvitele.

Bár a történelem során sokszor érte erőszak a különböző csoportokat, a fogalom jogi és nemzetközi kialakulása két jól elkülöníthető időszakhoz kapcsolódik. Az egyik a kifejezés megszületése és annak a nemzetközi jogban történő elfogadása közötti periódus (1944-1948), a másik pedig a népirtást büntető nemzetközi törvényszékek felállításának időszaka (1991-1998). A határozatban megfogalmazott másik fontos kötelezettség, a genocídium megelőzése, továbbra is olyan kihívást jelent, amellyel a nemzeteknek és az egyéneknek egyaránt szembe kell nézniük.