Mauthausen survivors cheer the soldiers of the Eleventh Armored Division of the US Third Army one day after their liberation

A náci táborok felszabadítása

A jelentősebb náci táborok felszabadítása, 1944–1945

Ahogy a szövetséges csapatok a náci Németország elleni offenzívák sorozata révén egyre beljebb hatoltak Európába, egymás után érték el a több tízezernyi foglyot őrző koncentrációs táborokat. A foglyok közül sokaknak a megszállt Lengyelország táboraiból Németország belsejébe tartó erőltetett menetet is túl kellett élniük. Ezek a foglyok éheztek és súlyos betegségektől szenvedtek.

Elsőként a szovjet erők bukkantak nagyobb méretű náci táborra a lengyelországi Lublin mellett fekvő Majdanek városkában, 1944 júliusában. A gyors szovjet előrenyomulás által meglepett németek azonban a tábor lerombolásával megpróbálták eltüntetni a tömeggyilkosságok bizonyítékait. A tábor személyzete felgyújtotta a hatalmas krematóriumot, amelyben a meggyilkoltak holttesteit semmisítették meg, a gyors evakuálás miatt azonban a gázkamrák megmaradtak. A szovjet csapatok 1944 nyarán a belzeci, a sobibori és treblinkai haláltáborokat is elfoglalták. A németek 1943-ban lebontották ezeket a táborokat, miután a lengyel zsidók nagy részét már kivégezték.

1945 januárjában a szovjetek felszabadították Auschwitzot, a legnagyobb megsemmisítő központot és koncentrációs tábort. A nácik az auschwitzi foglyok nagy részét menetelésre kényszerítették nyugat felé (úgynevezett „halálmenetekben”), így a szovjet katonák a táborba belépve mindössze néhány ezer éhező foglyot találtak életben. Az auschwitzi tömeggyilkosságokról számos bizonyíték árulkodott. A visszavonuló németek a komplexum legtöbb raktárát lerombolták, de a megmaradtakban a szovjetek megtalálták az áldozatok személyes tárgyait. Ezek között volt például több százezer öltöny, több mint 800 000 női ruha és mintegy 7 tonna emberi haj.

Auschwitz felszabadítása

A következő hónapokban a szovjetek további táborokat szabadítottak fel a Balti államokban és Lengyelországban. Röviddel Németország kapitulációja után a stutthofi, a sachsenhauseni és a ravensbrücki koncentrációs táborokat is elérték.

A németországi Weimar közelében fekvő buchenwaldi koncentrációs tábort az amerikai csapatok szabadították fel 1945. április 11-én, néhány nappal azután, hogy a nácik megkezdték a kiürítést. A felszabadítás napján egy foglyokból álló titkos ellenálló szervezet ellenőrzése alá vonta Buchenwaldot, hogy megelőzzék a visszavonuló tábori őrök által elkövetett atrocitásokat. Az amerikai erők több mint 20 000 buchenwaldi foglyot szabadítottak fel. Szintén ők érték el először Dora-Mittelbaut, Flossenbürgöt, Dachaut és Mauthausent.

A bergen-belseni tábor egyik rabja a felszabadítás után.

A brit csapatok Észak-Németországban többek között Neuengamme és Bergen-Belsen táborait szabadították fel, ahová 1945. április közepe táján érkeztek. Itt mintegy 60 000 foglyot találtak élve, többségüket a tífuszjárvány miatt kritikus állapotban. A felszabadítás utáni néhány hét alatt több mint tízezren haltak meg az alultápláltság vagy a betegség következményeiben.

A felszabadítók leírhatatlan körülményekkel találkoztak a náci táborokban, ahol a temetetlen holttestek tömegei feküdtek egymásra halmozva. Az itt lezajlott náci rémtettek teljes képe csak a felszabadítás után bontakozott ki a világ szemei előtt. A túlélők egy része a kényszermunka, az élelemhiány, valamint az éveken vagy hónapokon át tartó kegyetlen bánásmód miatt csontvázakra hasonlított. Sokan olyan gyengék voltak, hogy mozogni is alig tudtak. Folyamatos veszélyt jelentettek a betegségek, és sok tábort fel kellett égetni, hogy megelőzzék a járványok terjedését. Mindezek után a táborok túlélőinek még hosszú és nehéz utat kellett megtenniük a felépülésig.

Thank you for supporting our work

We would like to thank The Crown and Goodman Family and the Abe and Ida Cooper Foundation for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of all donors.