![Chaim Engel [LCID: 1184]](https://encyclopedia.ushmm.org/images/large/ecbef048-0a1a-400a-91f8-2212403dba36.gif "Chaim Engel [LCID: 1184]")
Chaim családja egy kisvárosból érkezett, ahol apja egy szövetbolt tulajdonosa volt. Amikor antiszemita pogromok törtek ki Brudzewben, az Engel család Lodz iparvárosába költözött. Chaim ekkor 5 esztendős volt. Lódzban egy zsidó iskolába járt, ahol világi nevelést is kapott. Miután befejezte a középiskolát, Chaim apja szövetgyárában kezdett dolgozni.
1933–39.: Lódzban főként zsidók laktak a környékünkön, így a barátaim nagy része is zsidó volt. Fiatalemberként megkezdtem a kötelező katonai szolgálatomat. 1939. szeptember 1-jén, mindössze két héttel a szolgálatom letelte előtt, a németek megszállták Lengyelországot. Néhány hétre rá hadifogságba estem. Az egyik német fogva tartóm megtudta, hogy zsidó vagyok, de nem lőtt le. Németországba szállítottak kényszermunkára.
1940–44: 1940 márciusában az összes zsidó hadifoglyot visszaszállították Lengyelországba. 1942 nyarán a sobibori haláltáborba deportáltak. 1943 októberében a foglyok egy kis csoportja fellázadt. Én leszúrtam a felügyelőnket, aki belehalt a sérülésbe. Minden egyes döfésnél ezt kiáltottam: „Az apámért, az anyámért és minden zsidóért, akiket megöltetek.” A kés megcsúszott, én megvágtam magam, és elborított a vér. Zűrzavar támadt, és sok fogoly a főkapun át menekült. Néhányan aknára léptek. Mások feladták, és nem futottak tovább. Én megragadtam a barátnőmet, és az erdőbe rohantunk.
Chaim barátnőjével, Selmával a lengyel erdőkben bujkált. A háborút követően összeházasodtak, és Európában majd Izraelben éltek. Az Engel család 1957-ben telepedett le az Egyesült Államokban.
Megtekintés![Schloma Wolf (Willy) Szapiro [LCID: 3454]](https://encyclopedia.ushmm.org/images/large/52de8728-db7e-456e-a4e6-6df7dc5a64eb.gif "Schloma Wolf (Willy) Szapiro [LCID: 3454]")
A zsidó családban nevelkedett Willy 20 éves korában elhagyta Lengyelországot, és Palesztinába emigrált. Aktív résztvevője lett a munkások szervezetének, amely a brit uralom megszüntetését tűzte ki célul. Tevékenysége miatt 1931. május 1-jén letartóztatták. Miután kétéves börtönbüntetését letöltötte, Willyt kitoloncolták Palesztinából.
1933–39: Willy 1933-ban elhagyta Palesztinát, és Ausztriába ment, ahol beállt a munkásmozgalomba. Az osztrák gazdasági válság jó táptalajul szolgált a mozgalom céljainak, és Willyt és barátait a rendőrség szoros megfigyelés alatt tartotta. Amikor a németek 1938-ban megszállták Ausztriát, a Gestapo megpróbálta letartóztatni. Willy a barátai segítségével Franciaországba szökött, és Párizsba ment, hogy ott munkát találjon.
1940–44: 1940 közepén Willy Párizsban egy szűcsnél kapott munkát, akit a németek arra kényszerítettek, hogy a német hadseregnek készítsen ruhákat. Willy elkezdte megszervezni a munkásokat, és arra képezte őket, hogyan szabotálják a munkát. Bár a németek sokukat letartóztatták, Willy ezt azzal ellensúlyozta, hogy egyre többeket szervezett be. 1943 májusában Willy csatlakozott a Franc-Tireurs et Partisans nevű fegyveres ellenálló csoporthoz. 1943. október 27-én letartóztatták, amikor megtámadott egy német katonai konvojt. Kínvallatásnak vetették alá, de nem árulta el ellenállótársai nevét. Golyó általi halálra ítélték.
Willyt 1944. február 21-én, szerdán végezték ki.
Megtekintés![Yves Oppert [LCID: 1274]](https://encyclopedia.ushmm.org/images/large/b2f8024f-a250-4050-9707-ca22c825fed1.gif "Yves Oppert [LCID: 1274]")
Édesanyja Yves 7 éves korában elhunyt, és ő a nagyapjával nőtt fel, aki a párizsi askenázi közösség főrabbija volt. Yves idővel sikeres üzletember lett, egy áruházlánc tulajdonosa. Lelkes hegymászó, teniszjátékos, autó- és motorversenyző volt. Fiatalemberként Yves a francia hegyivadászoknál teljesített katonai szolgálatot.
1933–39: 1934-ben Yves feleségül vette Paulette Weillt. A házaspárnak két gyermeke született, Nadine 1935-ben és Francelyn 1939-ben. Amikor a csehszlovákiai krízis során 1938-ban háború fenyegetett, Yves-t behívták a francia hadseregbe, és öt hónapig hadnagyként szolgált. Amikor 1939 szeptemberében Franciaország hadat üzent Németországnak, Yves-et ismét besorozták.
1940–44: Yves Franciaország német megszállása során fogságba esett. Megszökött, de Franciaországban maradt, hogy folytassa a harcot. Saint-Étienne-ben áruháza készletének felhasználásával Vichy Franciaország meg nem szállt területén ellátmányozó alakulatot szervezett, amely élelemmel, takaróval, sátrakkal és ruhával látta el a szabad francia ellenállókat. Kolostorokban és farmokon bújtatott zsidó gyermekeket, valamint kanadai és amerikai ejtőernyősöket. Yves volt az ellenállás vezetője Savoyában. A szövetségesek 1944-es franciaországi partraszállása után német fogságba esett.
Yves-et 1944. június 24-én Etercyben megkínozták és meggyilkolták. 35 esztendős volt. Posztumusz megkapta a francia Hadi Keresztet, a Katonai Érdemérmet és a Becsületrendet.
MegtekintésEsther egy középosztálybeli zsidó családba született a lengyelországi Chelmben. 1942 decemberében a munkatáborból a megszállt Lengyelország területén levő sobibori haláltáborba deportálták. A Sobiborba való érkezését követően Esthert egy válogató bódéban végzett munkára küldték. A táborban megölt áldozatok ruháit és személyes tárgyait kellett szétválogatnia. 1943 nyarán és őszén Esther a sobibori tábor azon foglyai között volt, akik megtervezték a lázadást és a szökést. Leon Feldhendler és Aleksandr (Sasha) Pechersky volt a csoport vezetője. A lázadásra 1943. október 14-én került sor. A német és ukrán őrök tüzet nyitottak a foglyokra, akik így nem tudták elérni a főkaput, és ezért a tábor körüli aknamezőn keresztül kellett menekülniük. Körülbelül 300 fogolynak sikerült. Több mint 100 embert újra elfogtak és lelőttek. Esther azok között volt, akik megmenekültek és túlélték.
MegtekintésLengyelország 1939-es megszállásakor a németek elfogták Chaimot, a lengyel hadsereg katonáját. Először Németországba küldték kényszermunkára, de zsidó hadifogolyként visszakerült Lengyelországba. Végül Chaimot a sobibori táborba deportálták, ahol a családja többi tagja meghalt. Az 1943-as sobibori lázadás során Chaim megölt egy őrt. Elmenekült barátnőjével, Selmával, akit később feleségül is vett. Az 1944. júniusi felszabadításukig egy gazda bújtatta őket.
Megtekintés1939-ben ahogy Chaim a lengyel seregben töltött szolgálata a végéhez közeledett, Németország megszállta Lengyelországot. A németek elfogták, és németországi kényszermunkára küldték Chaimot. Zsidó hadifogolyként Chaimot később visszaküldték Lengyelországba. Végül a sobibori táborba deportálták, ahol a családja többi tagja meghalt. Az 1943-as sobibori lázadás során Chaim megölt egy őrt. Elmenekült barátnőjével, Selmával, akit később feleségül is vett. Az 1944. júniusi szovjet felszabadításig egy gazda bújtatta őket.
Megtekintés1939-ben ahogy Chaim a lengyel seregben töltött szolgálata a végéhez közeledett, Németország megszállta Lengyelországot. A németek elfogták, és németországi kényszermunkára küldték Chaimot. Zsidó hadifogolyként Chaimot később visszaküldték Lengyelországba. Végül a sobibori táborba deportálták, ahol a családja többi tagja meghalt. Az 1943-as sobibori lázadás során Chaim megölt egy őrt. Elmenekült barátnőjével, Selmával, akit később feleségül is vett. Az 1944. júniusi szovjet felszabadításig egy gazda bújtatta őket.
MegtekintésVladka a Bund (a zsidó szocialista párt) Zukunft nevű ifjúsági mozgalmához tartozott. A varsói gettó ellenállásában tevékenykedett a Zsidó Harci Szervezet (ZOB) tagjaként. 1942 decemberében kiszöktették Varsó árja, lengyel oldalára, hogy próbáljon fegyvereket szerezni, és rejtekhelyet keressen gyermekek és felnőttek számára. A zsidó ellenállás és a táborokban, erdőkben és egyéb gettókban élő zsidók aktív futárja lett.
MegtekintésBen egy négygyermekes, vallásos zsidó családból származott. 1939. szeptember 1-jén Németország megszállta Lengyelországot. Miután a németek elfoglalták Varsót, Ben a szovjetek által megszállt Kelet-Lengyelországba menekült. Nem sokkal később azonban visszatért a családjához a varsói gettóba. Bent a gettón kívüli munkaszolgálatra osztották be, ahol segített embereket kicsempészni a gettóból. Így ismerte meg Vladka (Fagele) Peltelt, a Zsidó Harci Szövetség (ZOB) tagját, akit aztán feleségül vett. Később a gettón kívül elrejtőzött és nem zsidó lengyelnek adta ki magát. A varsói gettóban 1943-ban kirobbant lázadás alatt Ben a lázadók több tagjával közösen mentette ki a gettóban harcolókat, a csatornákon keresztül kihozták, és elrejtették őket Varsó „árja” oldalán. A lázadás után Ben nem zsidó személynek adta ki magát, és elmenekült Varsóból. Felszabadítását követően újra találkozhatott apjával, anyjával és húgával.
Megtekintés
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.
![Jewish resistance fighters captured by SS troops during the Warsaw ghetto uprising. [LCID: 46193]](https://encyclopedia.ushmm.org/images/thumb/5abe3c78-02d9-427b-b5b6-6ee9768f7679.jpg)