A németek 1939-ben foglalták el Krakkót. Murray családját a város maradék többi zsidó lakosával együtt a krakkói gettóba zárták. 1942-ben Murray-t és egyik bátyját kényszermunkára deportálták a közeli plaszówi táborba. 1944-ben a bátyját Auschwitzba szállították, Murray-t pedig Németországba, a gross-roseni táborba küldték. Murray-t később a Szudéta-vidéki Brünnlitzbe szállították, ahol kényszermunkát végzett Oskar Schindler német ipargyáros számára. Schindler segítette zsidó munkásait a háború túlélésében. Murray-t 1945-ben szabadították fel.
Krakkóba mentem, elmentem a lakásunkhoz, és azonnal mondtam az ott lévő nőnek: „Abszolút semmit nem akarok ebből a lakásból.” Minden… a lakásban volt minden a miénk volt. De ez nem érdekelt. „Csak egy kis cetlit szeretnék írni. Ha valami csoda folytán a családomból bárki életben maradt, én Leyzer Pantirer másodszülött fia vagyok – én túléltem. Regisztrálok a krakkói zsidó közösségnél. Hogy hol leszek, azt nem tudom, de…” Azt mondta: „Üljön le, igyon egy csésze teát.” Aztán elküldte a fiát a rendőrségre. Jöttek a rendőrök, és azt kérdezték: „Minek problémázik itt?” Azt kérdeztem: „Miféle problémát csináltam? Csak szeretnék hagyni egy üzenetet a nevemmel ezen a címen, a lakásunkban.” Aztán, mint már említettem, kaptunk néhány dolgot, amit elkezdtünk árulni az utcán, és vagy azt mondták, hogy „My nie kupujemu u zydov! – Nem veszünk semmit a zsidóktól!”, vagy azt hogy „Nézd, de hiszen azt mondták, hogy megölték őket. Nézd, milyen sokan vannak.” Szóval több ezren voltunk, zsidó fiúk kettesével, hármasával összeállva, akik próbálták elcserélni a holmijukat a megélhetéshez szükséges dolgokra. Nem akarták, hogy ott legyünk. Folyamatosan azt mondogatták, hogy „Zydy do Palestuny! – Zsidó, menj Palesztinába!”
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.