1939-ben ahogy Chaim a lengyel seregben töltött szolgálata a végéhez közeledett, Németország megszállta Lengyelországot. A németek elfogták, és németországi kényszermunkára küldték Chaimot. Zsidó hadifogolyként Chaimot később visszaküldték Lengyelországba. Végül a sobibori táborba deportálták, ahol a családja többi tagja meghalt. Az 1943-as sobibori lázadás során Chaim megölt egy őrt. Elmenekült barátnőjével, Selmával, akit később feleségül is vett. Az 1944. júniusi szovjet felszabadításig egy gazda bújtatta őket.
Megtekintés1939-ben ahogy Chaim a lengyel seregben töltött szolgálata a végéhez közeledett, Németország megszállta Lengyelországot. A németek elfogták, és németországi kényszermunkára küldték Chaimot. Zsidó hadifogolyként Chaimot később visszaküldték Lengyelországba. Végül a sobibori táborba deportálták, ahol a családja többi tagja meghalt. Az 1943-as sobibori lázadás során Chaim megölt egy őrt. Elmenekült barátnőjével, Selmával, akit később feleségül is vett. Az 1944. júniusi szovjet felszabadításig egy gazda bújtatta őket.
MegtekintésLengyelország 1939-es megszállásakor a németek elfogták Chaimot, a lengyel hadsereg katonáját. Először Németországba küldték kényszermunkára, de zsidó hadifogolyként visszakerült Lengyelországba. Végül Chaimot a sobibori táborba deportálták, ahol a családja többi tagja meghalt. Az 1943-as sobibori lázadás során Chaim megölt egy őrt. Elmenekült barátnőjével, Selmával, akit később feleségül is vett. Az 1944. júniusi felszabadításukig egy gazda bújtatta őket.
MegtekintésEsther egy középosztálybeli zsidó családba született a lengyelországi Chelmben. 1942 decemberében a munkatáborból a megszállt Lengyelország területén levő sobibori haláltáborba deportálták. A Sobiborba való érkezését követően Esthert egy válogató bódéban végzett munkára küldték. A táborban megölt áldozatok ruháit és személyes tárgyait kellett szétválogatnia. 1943 nyarán és őszén Esther a sobibori tábor azon foglyai között volt, akik megtervezték a lázadást és a szökést. Leon Feldhendler és Aleksandr (Sasha) Pechersky volt a csoport vezetője. A lázadásra 1943. október 14-én került sor. A német és ukrán őrök tüzet nyitottak a foglyokra, akik így nem tudták elérni a főkaput, és ezért a tábor körüli aknamezőn keresztül kellett menekülniük. Körülbelül 300 fogolynak sikerült. Több mint 100 embert újra elfogtak és lelőttek. Esther azok között volt, akik megmenekültek és túlélték.
MegtekintésTomasz egy zsidó családba született Izbicában. Miután 1939 szeptemberében kitört a háború, a németek létrehoztak egy gettót Izbicában. Tomasz egy autószervizben dolgozott, ezért eleinte nem gyűjtötték be a gettóba. 1942-ben megpróbált Magyarországra menekülni, hamis papírokkal. Elfogták, de sikerült visszatérnie Izbicába. 1943-ban a családjával együtt Sobiborba deportálták. Tomasz a sobibori lázadás közben elmenekült. Elrejtőzött, és futárként dolgozott a lengyel ellenállásban.
MegtekintésEsther egy középosztálybeli zsidó családba született a lengyelországi Chelmben. 1942 decemberében a munkatáborból a megszállt Lengyelország területén levő sobibori haláltáborba deportálták. A Sobiborba való érkezését követően Esthert egy válogató bódéban végzett munkára küldték. A táborban megölt áldozatok ruháit és személyes tárgyait kellett szétválogatnia. 1943 nyarán és őszén Esther a sobibori tábor azon foglyai között volt, akik megtervezték a lázadást és a szökést. Leon Feldhendler és Aleksandr (Sasha) Pechersky volt a csoport vezetője. A lázadásra 1943. október 14-én került sor. A német és ukrán őrök tüzet nyitottak a foglyokra, akik így nem tudták elérni a főkaput, és ezért a tábor körüli aknamezőn keresztül kellett menekülniük. Körülbelül 300 fogolynak sikerült. Több mint 100 embert újra elfogtak és lelőttek. Esther azok között volt, akik megmenekültek és túlélték.
Megtekintés![Tomas Kulka [LCID: 6742]](https://encyclopedia.ushmm.org/images/large/2f495a84-c24b-4f28-9ad5-d05345342257.gif "Tomas Kulka [LCID: 6742]")
Tomas szülei zsidók voltak. Az apja, Robert Kulka üzletember volt a morvaországi Olmütz városából. Az anyja, Elsa Skutezka kalapkészítő volt Morvaország fővárosából, Brünnből. A házaspár tanult volt, csehül és németül egyaránt beszéltek. 1933-ban házasodtak össze, és Robert szülővárosában, Olmützben telepedtek le.
1933–39: Egy évvel és egy nappal az esküvőjük után megszületett Tomas. Tomas 3 éves korában a nagyapja elhunyt, és a Kulka család Brünnbe költözött, Tomas anyjának szülővárosába. 1939. március 15-én, néhány héttel Tomas ötödik születésnapja előtt a németek megszállták Csehországot és Morvaországot, beleértve Brünnt is.
1940–42: 1940. január 2-án a németek Tomast a szüleivel és nagyanyjával együtt kilakoltatták a házukból. Remélve, hogy megmentheti a családi vállalkozást, Tomas apja úgy döntött, Brünnben maradnak. Mivel Tomas zsidó volt, nem kezdhette el az iskolát. Egy évre rá Tomas szüleit kényszerítették, hogy a vállalkozást eladják egy németnek mindössze 200 csehszlovák koronáért, azaz kevesebb mint 10 dollárért. 1942. március 31-én a Kulka családot a theresienstadti gettóba deportálták Csehszlovákia nyugati részén.
1942. május 9-én Tomast a sobibori haláltáborba deportálták, és ott elgázosították. 7 esztendős volt.
Megtekintés
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.
