Gleichschaltung: a náci állam totális egyneműsítése

Háttér

A Gleichschaltung a német társadalomnak a nácik 1933-as hatalomátvételét követő „náciasítására” használt német szó. Miután Hitler kancellár lett, a náci párt képviseletében igyekezett minden politikai, társadalmi és kulturális intézményt „összehangolni” a náci állammal. Ez az „összehangolás” a nemzeti egység nevében történt, ugyanakkor lehetővé tette a náci párt számára a hatalom kiterjesztését, és a kizárólagos pártállam létrehozását. Mindent érintett: az önkormányzatokat, a szakmai szervezeteket, a klubokat, a szabadidős tevékenységeket – még a gyerekeknek szóló tevékenységeket is.

Az állam kikényszerítette a felülről lefelé irányuló ideológiai egységesítést, ugyanakkor sok német erre a saját, alulról felfelé irányuló összehangolási törekvéseivel válaszolt. Ez Selbstgleichschaltung néven vált ismertté. Még Hitlert is meglepte Németország átalakításának gyorsasága és könnyedsége. Úgy fogalmazott, hogy „minden sokkal gyorsabban halad, mint ahogy azt valaha is reméltük”.¹

A pártállam létrehozása

Az összehangolás egyik elsődleges célja a kizárólag náci irányítás alatti pártállam létrehozása volt. 1933 januárjában Hitler kancellár lett. Akkoriban Németországban még többpártrendszer működött. Az országot a nép által választott képviseleti kormány vezette. A következő hónapban felgyújtották a Reichstagot (a német parlament épületét). A nácik megragadták az alkalmat a cselekvésre. A kommunista pártra fogták a gyújtogatást. 1933. február 28-án kiadták a „Reichstagtűz-rendeletet”. Ez az intézkedés felfüggesztette a polgári jogok, a szólásszabadság és a tisztességes eljáráshoz való jog német alkotmányba foglalt védelmét.2Footnote 22

1933. március 24-én Hitlernek sikerült elfogadtatnia a felhatalmazási törvényt. A törvény lehetőséget biztosított a birodalmi kancellárnak (Hitlernek) törvények meghozatalára a Reichstaggal való konzultáció nélkül, akkor is, ha ezek a törvények ellentétesek voltak a német alkotmánnyal. Ez gyakorlatilag véget vetett a parlamenti demokráciának Németországban.3Footnote 33

Hitler magához ragadta az irányítást a birodalmi kormány felett. Két további törvényt fogadott el a tartományi szintű kormányok náci ellenőrzés alatti újjászervezése érdekében. Ezek a törvények feloszlatták a meglévő tartományi kormányokat. A törvény minden tartomány számára kijelölt egy Reichsstatthaltert (birodalmi biztost) is. A Reichsstatthalter közvetlenül Wilhelm Fricknek, a birodalmi belügyminiszternek jelentett. Mindegyikük felelős volt a náci politika végrehajtásáért az adott tartományban.

Fénykép

Zsidó jogászok sorakoznak, hogy engedélyt kérjenek a berlini bíróságon való megjelenésre. (Fénykép)

Zsidó jogászok sorakoznak, hogy engedélyt kérjenek a berlini bíróságon való megjelenésre. Az árja paragrafusban (1933 áprilisában hozott törvények sorozata, amelyek célja az volt, hogy megtisztítsa az állam és a társadalom bizonyos rétegeit a zsidóktól) előírt új rendelkezések csak 35 személy számára engedélyezték, hogy megjelenjenek a bíróságon. Berlin, Németország, 1933. április 11.

Forrás:

• Wide World Photo

A folyamat következő célpontja a közszolgálati szféra volt. Hitler 1933. április 7-én kihirdette a hivatásos közszolgálat helyreállításáról szóló törvényt. Az intézkedés értelmében a zsidókat és a nácik politikai ellenfeleit elbocsátották a közszolgálatból. Ez a kormányzat minden alkalmazottjára kiterjedt a közigazgatás minden szintjén, továbbá vonatkozott számos más, sok országban a közszolgálat részének nem minősülő pozícióra is: például bírókra, iskolai és egyetemi tanárokra, ügyvédekre. Számtalan ember – különösen sok zsidó és kommunista – veszítette el az állását és a nyugdíjjogosultságát. Mások azért siettek belépni a náci pártba, hogy a nagy munkanélküliség idején biztosítsák a munkahelyüket. Nem mindenki politikai meggyőződésből lépett be a pártba.

Hitler megszerezte az ellenőrzést az országos szintű és a helyi kormányok felett. Emellett gondoskodott róla, hogy az állami munkaerő mentes legyen minden potenciális ellenzéki hangtól. A náci párt ezennel pártállammá tette Németországot. 1933. július 14-én a párt kiadta az új pártok alapítása elleni törvényt. A törvény kimondta, hogy „a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt az egyetlen politikai párt Németországban.”4Footnote 44 A más politikai pártokban, például a szociáldemokrata vagy a kommunista pártban való tagság illegálissá vált. E pártok tagjai a nácik célpontjaivá váltak. Néhányan elmenekültek az országból, vagy illegalitásba vonultak. Hat hónapon belül Hitlernek és a náci pártnak sikerült teljes irányítás szereznie a német állam felett. Minden formális politikai ellenzéküket felszámolták.

A gazdasági, társadalmi és kulturális élet „összehangolása”

Az abszolút politikai hatalom nem volt elég. A náci párt Németország gazdasági, társadalmi és kulturális életet is teljesen az ellenőrzése alá akarta vonni. 1933 májusában minden szakszervezetet eltöröltek, helyüket a Deutsche Arbeitsfront (DAF, azaz Német Munkafront) vette át. A DAF egyetlen átfogó szakszervezetet hozott létre. Lényegében minden német munkás és alkalmazott minden gazdasági ágazatban a DAF tagja volt. A gazdákat például a Reichsnährstand (Birodalmi Élelmezési Hivatal) keretében „koordinálták”. Míg a hagyományos szakszervezetek számára a munkavállalók jogai voltak elsődlegesek, a DAF a munkavállalói jóllét elé helyezte a nemzetgazdasági célokat.

Fénykép

A Hitlerjugend tagjai menetelnek vezetőjük, Baldur von Schirach (jobb oldalon, tiszteleg), és egyéb náci tisztek, például Julius Streicher előtt. (Fénykép)

A Hitlerjugend tagjai menetelnek vezetőjük, Baldur von Schirach (jobb oldalon, tiszteleg), és egyéb náci tisztek, például Julius Streicher előtt. Nürnberg, Németország, 1933.

Forrás:

• US Holocaust Memorial Museum
• US Holocaust Memorial Museum, courtesy of William O. McWorkman

• Gyűjteményi infomációk megtekintése

1933 szeptemberében Joseph Goebbels náci propagandaminiszter létrehozta a Birodalmi Kultúrkamarát. Itt „hangolták össze” a nácizmussal az irodalmat, a zenét, a színházat, a rádiót, a filmet, a képzőművészetet és a sajtót. Kizárólag a kamara alá tartozó testületekbe belépett művészek és írók folytathatták szakmájukat. A korábban politikai pártok vagy szakszervezetek ernyője alatt szervezett csoportokat – például sportegyesületeket, zenekarokat és kézműves egyesületeket – feloszlatták. A megmaradtakat beszervezték a náci párt alá. A gyermekek cserkészszervezeteit is náciasították. Egy 1934-es törvény a Hitlerjugendet tette az egyetlen legális ifjúsági szervezetté Németországban.⁵ 1939-ben kötelezővé tették a belépést. Minden német gyermek már kiskorától kezdve ki volt téve a náci ideológiának.

Még a szabadidő eltöltését is a náci elvek szerint koordinálták az „Erőt az örömből” (Kraft durch Freude, KdF) programon keresztül. A program a Német Munkafront alá tartozott. A KdF támogatott turisztikai csomagokat, zeneórákat, művészeti órákat, testedzési lehetőségeket, valamint kedvezményes színház- és koncertjegyeket kínált.

Összefoglalás

A Gleichschaltung egy „összehangolási” folyamat volt, amelynek az volt a célja, hogy Németországban az élet minden területét náci ellenőrzés alá vonja. A pártállamtól kezdve a Német Munkafronton át a nácik által a KdF-en keresztül kínált, jóváhagyott szabadidős tevékenységekig a német élet szinte egyetlen része sem kerülhette el a náci befolyást.