Franz és családja Jehova tanúi voltak. Németország 1938-ban kebelezte be Ausztriát. A II. világháború kitörését követően Franz édesapját kivégezték, mert Jehova tanújaként ellenezte a háborút. 1940-ben Franz visszautasította a katonai kiképzésben való részvételt, és nem szalutált a náci zászlónak. A Gestapo (német állami titkosrendőrség) bebörtönözte és vallatta Grazban, és öt év kényszermunkára ítélték, amelyet egy németországi munkatáborban kellett letöltenie. Franz Wohlfahrtot 1945-ben szabadították fel az amerikai csapatok.
Nos, először is apám már 1939-ben megkapta a behívót, még a lengyelek megtámadása előtt. Akkor a bizottság azt mondta… hogy apám szemmel láthatóan rokkant, részben az I. világháború miatt. Súlyos ízületi gyulladásban szenvedett. Éppen akkoriban veszítette el az összes fogát. Aztán azt mondták, hogy… hogy békén kell hagyni és haza kell küldeni, mert eleget szenvedett az I. világháborúban. De aztán néhány német tiszt feltett neki pár kérdést. És akkor azt felelte, hogy Jehova tanújaként egyébként sincs semmi keresnivalója a háborúban, mivel ez ellentmondana az elveinek. És annak ellenére, hogy alkalmatlan volt a katonai szolgálatra, ott tartották. Aztán elszállították egy… egy katonai börtönbe. Ott aztán körülbelül… három hónapot kellett várnia, majd a bécsi katonai börtönből Berlinbe szállították. Ott katonai bíróság, a Reichskriegsgericht elé állították, ahol 28 másik Jehova tanújával együtt halálra ítélték.
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.
