Miután lezajlott a fő háborús bűnösök pere a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék előtt, az Egyesült Államok egy sor további nürnbergi pert is lefolytatott a háborús bűnösökkel szemben. A nürnbergi amerikai katonai törvényszék előtt folytatott kilencedik per az Einsatzgruppen (mozgó kivégzőosztagok) tagjaira irányult, akiknek a feladata a zsidók és más személyek kivégzése volt a keleti front vonala mögött. A felvételen a vád nyitóbeszéde látható, ahol Ben Ferencz amerikai ügyész elmagyarázza a különbséget a háborús bűnök és az emberiség elleni bűntettek közt, és elítéli a népirtást.
Sir Hartley Shawcross, a nemzetközi tárgyalás brit ügyésze elmondta, hogy „az emberi jogok állami szintű, embertelen semmibe vételével szembeni humanitárius beavatkozást régóta a nemzetközi jog feladatának tekintjük. Ezt német jogászprofesszorok is megállapították írásaikban. Minden állam igazságszolgáltató hatalma kiterjed a nemzetközi jogba ütköző tettek büntetésére, idézem: „függetlenül az elkövető személyétől és az elkövetés helyétől,” idézet vége. Ez a bíróság ezért teljesen alkalmas arra, hogy ezeket a nemzetközi bűncselekményeket illető vádakat meghallgassa, és civilizáció nevében azokat megítélje. A vádak természete. Az itt előterjesztett vádak emberiség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolják a vádlottakat. Ugyanazon cselekedeteket, amelyeket az egyik vádpontban „az emberiség elleni bűntettekként” nevezünk meg, a másik vádpontban „háborús bűnökként” említjük. Ugyanazon tettek tehát különálló bűncselekményekként szerepelnek a vádiratban. Ebben nincs semmi újdonság. Egy testi sértés, amely önmagában is büntetendő, lehet egy súlyosabb bűncselekmény, például rablás része is, és ezért az elkövető mindkét bűncselekménnyel megvádolható. Egy háború során a védtelen polgári lakosság legyilkolása lehet háborús bűncselekmény, de ugyanezek a gyilkosságok egy másik bűntett részét is képezik. Egy súlyosabbnak – népirtásnak vagy emberiség elleni bűncselekménynek. Ez az a különbség, amelyet előterjesztésünkben megteszünk. Valós, és rendkívül jelentős. Hogy a kezdetektől kizárjunk minden lehetséges félreértést, szeretnénk rámutatni a két bűncselekmény közötti különbségekre. A háborús bűnök a háborúk törvényeit és szokásait sértő cselekedetek és mulasztások. Természetükből adódóan kizárólag a hadban álló nemzetek polgárait érinthetik, és béke idején nem követhetők el. Az emberiség elleni bűncselekmények nem ennyire korlátozottak. Alapvetően különböznek a puszta háborús bűnöktől, mivel az emberiség elleni bűncselekmények alapvető emberi jogok szisztematikus megsértését foglalják magukban, amelyet bármely nemzet polgárai ellen bármikor elkövethetnek.
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.