Feiga Kisielnicki

Feiga a férjével, Welwellel és három gyermekükkel a főként zsidók lakta Kaluszyn kisvárosban élt, Varsótól 56 kilométerre keletre. A Kisielnicki család vallásos volt, és otthon jiddis nyelven beszéltek. Feiga háztartásbeli volt, kereskedő férje pedig gyakran ment lovaskocsin üzleti ügyeket intézni Varsóba.

1933–39: Németország nemrég szállta meg Lengyelországot, és a német és a lengyel csapatok néhány napja csaptak össze itt Kaluszynban. A bombák a fél várost lerombolták, köztük a mi házunkat is, ezért Welwel unokatestvére, Mojsze közelébe költöztünk a város szélére. A németek már Kaluszynban állomásoznak, és a nácik több száz zsidót „telepítenek át” ide más városokból. A családoknak ezért most össze kellett költözniük.

1940–44: A körülmények egyre romlanak Kaluszynban. A gettót a nácik nemrégiben lezárták, és sokan halnak éhen. A túlzsúfolt házakból nehéz kiirtani a halálos tífuszt terjesztő tetveket, és a 21 éves fiam, Israel Yitzac már ágynak is dőlt a láztól. Nagyon féltem. Az éhség eleve legyengítette, és alig van gyógyszerünk. Ápolom, amennyire tőlem telik.

Feiga fia tífuszban halt meg. 1942 végén a nácik felszámolták Kaluszynt, és a gettó lakosságának javát a treblinkai haláltáborba küldték. Az ötvennégy éves Feiga ott halt meg.