
A Cion bölcseinek jegyzőkönyvei
A Cion bölcseinek jegyzőkönyvei a modern idők legszélesebb körben terjesztett antiszemita kiadványa. A zsidókról szóló, már több ízben megcáfolt hazugságait még ma is sokan terjesztik, különösen az interneten. A Jegyzőkönyveket használó egyéneket és csoportokat egyetlen közös cél köti össze: a zsidók elleni gyűlölet terjesztése.
A legfontosabb tények
-
1
The Protocols of the Elders of Zion is a publication that circulates in many languages and forms. It appears in print, on the Internet, and in other media. There are many different versions of the book. However, all of them promote antisemitic conspiracy theories about Jews.
-
2
Adolf Hitler and other top Nazi Party leaders knew that the Protocols was not factual. Despite this, they used the book to spread hatred of Jews.
-
3
The Protocols has been exposed as a lie over and over again. Nevertheless, the book remains a powerful antisemitic propaganda tool.
„Ha egy írás valaha is képes volt tömeges gyűlöletet kiváltani, akkor ez az a mű […]. Ez a könyv hazugságokról és rágalmakról szól.”
– Elie Wiesel, Nobel-békedíjas
A Cion bölcseinek jegyzőkönyvei a modern idők legszélesebb körben terjesztett antiszemita kiadványa. A zsidókról szóló, már több ízben megcáfolt hazugságait még ma is sokan terjesztik, különösen az interneten. A Jegyzőkönyveket használó egyéneket és csoportokat egyetlen közös cél köti össze: a zsidók elleni gyűlölet terjesztése.
A Jegyzőkönyvek teljes egészében fiktív mű, amelyet szándékosan azért írtak, hogy a zsidókat okolják különböző problémákért. Azok, akik terjesztik, azt állítják, hogy a könyv egy zsidó összeesküvést dokumentál, amelynek célja a világ feletti uralom megszerzése. Az összeesküvés és annak állítólagos vezetői, vagyis Cion bölcsei, sosem léteztek.
Egy hazugság eredete

1903-ban A Cion bölcseinek jegyzőkönyvei korai változata folytatásokban jelent meg az orosz Znamya (Zászló) című újságban. A Jegyzőkönyvek máig fennmaradt és több tucat nyelvre lefordított változatát azonban először 1905-ben adták ki Oroszországban, A nagy kicsinyben, avagy az Antikrisztus és az ördög közeledő uralma a Földön című könyv függelékeként, melyet Szergej Nyilusz orosz író és misztikus adott ki.
Bár a Jegyzőkönyvek pontos eredete ismeretlen, világos célja az volt, hogy a zsidókat az állam elleni összeesküvőkként tüntesse fel. A Jegyzőkönyvek huszonnégy fejezetben vagy „jegyzőkönyvben” – melyek állítólagos zsidó vezetők megbeszéléseinek kivonatai – „írja le” a zsidók „titkos terveit” a világ feletti uralom átvételéről, a gazdaság manipulálásán, a média ellenőrzésén és vallási konfliktusok szításán keresztül.
Az 1917-es orosz forradalmat követően bolsevikellenes emigránsok vitték ki nyugatra a Jegyzőkönyveket. A kiadványt rövidesen egész Európában, az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában és Japánban is terjeszteni kezdték. Az első arab fordítás az 1920-as években jelent meg.
Az autóipari mágnás, Henry Ford újságja, a The Dearborn Independent 1920-tól kezdődően cikksorozatot közölt a Jegyzőkönyvekre alapozva. A nemzetközi zsidó című könyvet, amely ezt a sorozatot is tartalmazta, legalább tizenhat nyelvre lefordították. Adolf Hitler és Joseph Göbbels (aki később propagandaminiszter lett), egyaránt dicsőítették Fordot és A nemzetközi zsidó kiadványt.
A leleplezett csalás
1921-ben a londoni Times egyértelmű bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a Jegyzőkönyvek „ügyetlen plágium”. A Times megerősítette, hogy a Jegyzőkönyveket javarészt egy olyan francia politikai szatírából másolták, amely meg sem említette a zsidókat – ez a mű a Párbeszéd a pokolban Machiavelli és Montesquieu között Maurice Joly-tól (1864). További kutatások azt derítették ki, hogy a porosz Hermann Goedsche Biarritz című antiszemita művének (1868) egyik fejezete is „inspirálta” a Jegyzőkönyveket.
A náci korszak
A náci párt ideológusa, Alfred Rosenberg ismertette meg Hitlerrel a Jegyzőkönyveket az 1920-as évek elején, amikor kialakította Hitler saját világképét. Hitler korai politikai beszédeiben többször hivatkozott a Jegyzőkönyvekre, és később is mindvégig alkalmazta a világuralomra törő „zsidó-bolsevik” összeesküvés legendáját.
Az 1920-as és 1930-as évek során a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei fontos helyet töltött be a nácik propaganda-arzenáljában. A náci párt a Jegyzőkönyvek legalább huszonhárom kiadását jelentette meg 1919 és 1939 között. A nácik 1933-as hatalomátvételét követően egyes iskolák ideológiai nevelésre használták a könyvet.
A leleplezett csalás
1935-ben egy svájci bíróság megbírságolt két náci vezetőt azért, mert a Jegyzőkönyvek német fordítását terjesztették a svájci Bernben. A tárgyalást vezető bíró kijelentette, hogy a Jegyzőkönyvek „becsületsértő”, „nyilvánvaló hamisítvány” és „nevetséges badarság”.
Az amerikai szenátus 1964-ben jelentést adott ki arról, hogy a Jegyzőkönyvek „koholmány”. A szenátus „halandzsának” nevezte a könyv tartalmát, és bírálta azokat, akik a Jegyzőkönyvekkel „házaltak”, hiszen ugyanazt a propagandatechnikát alkalmazták, mint Hitler.
1993-ban egy orosz bíróság kimondta, hogy a Pamjaty, egy szélsőjobboldali nacionalista szervezet antiszemita cselekményt követett el a Jegyzőkönyvek közzétételével.
A Jegyzőkönyvek – csalásként való többszöri leleplezése ellenére – az elmúlt száz év legbefolyásosabb antiszemita szövege maradt, és továbbra is vonzó számos antiszemita egyén és csoport számára.
A Jegyzőkönyvek ma

Az amerikai külügyminisztérium „Jelentés a globális antiszemitizmusról” (2004) című jelentése szerint „[a Jegyzőkönyvek] egyértelmű célja a zsidók és Izrael elleni gyűlölet szítása volt”.
Az Egyesült Államokban és Európában a neonácik, a fehér felsőbbrendűség hívei és a holokauszttagadók támogatják és terjesztik a Jegyzőkönyveket. A szövegen alapuló könyvek világszerte elérhetők, olyan országokban is, ahol szinte alig élnek zsidók, így például Japánban.
Az arab és az iszlám világ számos tankönyve tényként mutatja be a Jegyzőkönyveket. Számtalan politikai beszéd, vezércikk, sőt még ifjúsági képregény is született a Jegyzőkönyvek alapján. 2002-ben Egyiptom állami kézben lévő televíziója leadott egy sorozatot a Jegyzőkönyvekről. Az amerikai belügyminisztérium elítélte ezt az eseményt. A Hamasz nevű palesztin szervezet részben a Jegyzőkönyvekre alapozva indokolta az izraeli civilek elleni terrorista akciókat.
Az internet minden eddiginél nagyobb hozzáférést biztosít a Jegyzőkönyvekhez. Bár számos weboldal leplezte már le a szöveget hamisítványként, az interneten keresztül könnyebben lehet a Jegyzőkönyvekkel terjeszteni a zsidók iránti gyűlöletet. Ma egy átlagos internetes keresés több százezer olyan oldalt hoz fel, amely a Jegyzőkönyveket értelmezi, árulja, vitatja vagy csalásként leplezi le.