Gregor Wohlfahrt

Gregor egy faluban született az ausztriai Karintia tartományában. Az I. világháború alatt az osztrák-magyar hadseregben szolgált, ahol megsebesült. A katolikus neveltetésű Gregor és felesége az 1920-as évek végén betértek a Jehova tanúi sorába. Gregor földművesként és kőfejtőként dolgozott, hogy feleségét és hat gyermekét eltartsa.

1933–39: Az osztrák kormány 1936-ban betiltotta a Jehova tanúinak térítő tevékenységét. Gregort megvádolták, hogy engedély nélkül házal, és rövid időre börtönbe került. Amikor Németország 1938-ban annektálta Ausztriát, Gregor a gyülekezete élén bojkottálta a népszavazást a német-osztrák egyesülés ratifikálásáról. Gregort náciellenes fellépése miatt városának polgármestere 1939. szeptember 1-jén letartóztatta. Berlinbe küldték, hogy ott haditörvényszék elé állítsák a katonai szolgálat megtagadása miatt. Halálra ítélték, és 1939. december 7-én a berlini Plötzensee börtönben lefejezték.

1940–45: A háború folyamán Gregor egész családját letartóztatták, mivel nem megtagadták az együttműködést a nácikkal. Gregor két fiát is kivégezték: egyiküket fiút a Plötzensee börtönben lefejezték, ugyanott, ahol 1939-ben Gregort is, a másikat pedig lelőtték. Gregor legidősebb fia, Franz megtagadta a részvételt a katonai kiképzésben, és nem szalutált a náci lobogónak, ezért öt év kényszermunkára ítélték egy németországi táborban.

Gregor és két fia mellett a nácik másokat is üldöztek a Jehova tanúinak gyülekezetéből, amelynek Gregor is tagja volt.