![A transport of Jewish prisoners marches through the snow from the Bauschovitz train station to Theresienstadt. [LCID: 69720]](https://encyclopedia.ushmm.org/images/large/781755a6-1ba5-4d8e-8b2b-9f25bdf3687f.jpg)
Böngésszen a holokausztról és a második világháborúról szóló cikkek betűrendes listájában! Tudjon meg többet az olyan témákról, mint a nácik hatalomra jutása, hogyan és miért történt a holokauszt, élet a náci táborokban és gettókban, valamint a háború utáni perek!
<< Előző | 151-167 találat megjelenítése az összesen 167 találatból "Cikk" | Következő >>
A rasszisták olyan emberek, akik abban hisznek, hogy bizonyos belső, örökölt tulajdonságok biológiailag meghatározzák az emberi viselkedést; doktrínájuk szerint a nemzeti-etnikai hovatartozás hordozója a vér. Ez az elmélet – a faji alapú antiszemitizmust is beleértve (ami a zsidók elleni téves, biológiai alapú elképzelésekre épülő előítéleteket vagy gyűlöletet jelent) – mindig is szerves részét képezte a német nemzetiszocializmus, azaz a nácizmus ideológiájának.…
A sobibori haláltábort 1942 tavaszán építették fel a német SS- és rendőri hatóságok a mai Lengyelország keleti határvidékének mocsaras, gyéren lakott területén. Legnagyobb kiterjedése idején a területe elérte a 400 x 600 métert (kb. 1/4 km2), melyet a kerítés köré ültetett fákkal takartak el, s 15 méter szélességben aknamezővel vettek körül. A tábori hatóságot német SS- és rendőrtisztekből álló kisebb alakulat, valamint egy 90-120 fős kiegészítő őrség…
A tengelyszövetség három fő tagja Németország, Olaszország és Japán volt. E három ország elismerte a német és olasz dominanciát a kontinentális Európában, valamint a japán uralmat Kelet-Ázsia felett. A II. világháború alatt öt másik európai állam csatlakozott a tengelyszövetséghez. Németország valamennyi európai tengelyhatalmi szövetségese részt vett eltérő mértékben a zsidók üldözésében és elpusztításában a holokauszt idején.
A II. világháború hadviselő felei a két fő tábor egyikéhez tartoztak: vagy a tengelyhatalmakhoz, vagy a szövetségesekhez. A tengelyhatalmak három fő tagja Németország, Olaszország és Japán volt. Együttműködésük alapját két közös cél jelentette: 1) katonai hódításon alapuló, az I. világháború utáni nemzetközi rendet felülíró területi terjeszkedés és birodalomépítés; valamint 2) a szovjet kommunizmus lerombolása vagy hatástalanítása.1936. november 1-jén, egy…
A Nemzetközi Katonai Törvényszék (IMT) nürnbergi ítélethozatala után az amerikai Telford Taylor tábornokot nevezték ki a további nürnbergi perek főügyészének. Mivel az IMT már kimondta a háborús bűntettek, az agresszív hadviselés és az emberiségellenes cselekedetek bűntettét, a későbbi perek célja az ugyanezekkel vádolt másodrangbeli náci tisztviselők bűnösségének megállapítása volt. Az Egyesült Államok összesen 183 személyt helyezett vád alá 12 egymást…
1941 novemberében a német hatóságok létrehozták a később Treblinka I. néven ismertté vált kényszermunkatábort a Lengyelország megszállt területén fekvő Varsótól 80 kilométernyire északkeletre, majd 1942 júliusában befejezték a Treblinka II-es kivégzőközpont építését is. 1943 novemberéig körülbelül 870-925 000 zsidó lelte itt halálát a németek és kollaboránsaik tevékenysége nyomán. A varsói gettóból, valamint a radomi, bialystoki és lublini körzetből, a…
A zsidók és más csoportok üldözése nem Hitler és más náci fanatikusok intézkedéseinek eredménye. A náci vezetőknek szükségük volt a különböző területeken dolgozó szakemberek aktív segítségére és együttműködésére, akik sok esetben nem voltak meggyőződéses nácik. A tanárok és az egyetemi oktatók aktívan részt vettek vagy egyetértettek a zsidók szakterületükről való kiűzésével, és más módon is együttműködtek a náci rezsimmel a faji üldözés…
1941. szeptember végén az SS, a német rendőrség egységei és segítőik a második világháború egyik legbrutálisabb tömegmészárlását hajtották végre. Az atrocitásra az ukrán főváros, Kijev határában, a Babij Jar nevű szurdokban került sor.
1940 őszén a német hatóságok gettót alakítottak ki Varsóban, Lengyelország legnagyobb zsidó kisebbséggel rendelkező városában. Varsó népességének csaknem 30 százalékát zsúfolták be a város területének mindössze 2,4 százalékába.
Varsó, a mai Lengyelország fővárosa, a II. világháború előtt a zsidó élet és kultúra egyik fő központja volt. A háború előtt Varsóban több mint 350 000 zsidó lakott, ami a város teljes népességének mintegy 30 százalékát tette ki. Varsóban lakott a legnagyobb zsidó hitközösség Európában és a második legnagyobb a világon a new york-i után. Lengyelország 1939. szeptember 1-jei lerohanását követően súlyos csapás érte a várost. A német csapatok szeptember 29-én,…
Az I. világháború pusztítása után a győztes hatalmak egyezmények sorának megkötésére kötelezték a legyőzött országokat. Az egyezmények közt az 1919-es versailles-i békeszerződés Németországot tette felelőssé a háború kirobbantásáért. Ennek megfelelően Németországra hárult a hatalmas anyagi károk megtérítése. A vereség szégyene és az 1919-es békeszerződés jelentős szerepet játszott a nácizmus németországi előretörésében, és abban, hogy alig húsz évvel…
A „végső megoldás” kifejezés a zsidó nép megsemmisítését célzó náci terv elnevezése volt, amely végső soron az összes európai zsidó elgázosítását, lelövését vagy más módon történő meggyilkolását foglalta magába. A holokauszt során a II. világháború előtti Európa zsidó lakosságának megközelítőleg kétharmadát, azaz mintegy hatmillió zsidó férfit, asszonyt és gyermeket öltek meg. Ez a tömegpusztítás és népirtás volt a megelőző évtized egyre…
A wannsee-i jegyzőkönyv a holokauszt egyik legfontosabb fennmaradt német dokumentuma.
A nácik által támogatott üldözések és tömeges gyilkosságok a megszállás alatt álló európai területeken, sőt a Harmadik Birodalomban is ellenállást váltott ki a németekkel szemben. Bár a nácik első számú áldozatai a zsidók voltak, ők maguk is – egyénileg és kollektívan is – szembeszálltak a náci elnyomással. Ennek legerőteljesebb formája civil zsidók szervezett fegyveres felkelése volt a németek által megszállt európai területeken, amelyre Lengyelország és a…
Bár a nácik első számú áldozatai a zsidók voltak, ők maguk is – mind egyénileg, mind kollektív módon – ellenálltak az elnyomásnak. Ennek legerőteljesebb formája a civil zsidók szervezett fegyveres felkelése volt a németek által megszállt európai területeken, amelyre Lengyelország és a Szovjetunió mintegy 100 gettójában került sor. A legismertebb a varsói gettó felkelése volt 1943 április-májusában, melynek során a gettó lakói Molotov-koktélokkal, kézigránátokkal…
1941 nyarán, miután Németország megtámadta a Szovjetuniót, a németek elkezdték a zsidó férfiak, nők és gyermekek tömeges agyonlövését a szovjet csapatoktól elfoglalt területeken. Ezek a kivégzések a „zsidókérdés végső megoldásának”, az európai zsidók tömeges meggyilkolásának részét képezték.
Az árja szó története igen régi időkre nyúlik vissza. Eredetileg olyan népcsoportokra használták, akik különböző rokon nyelveket beszéltek, ideértve a legtöbb európai és számos ázsiai nyelvet is. Idővel azonban a szóhoz újabb, az eredetitől eltérő jelentések is kapcsolódtak. A XIX. század végétől a huszadik század elejéig egyes tudósok átalakították az árjákat egy olyan mitikus „fajjá”, mely állításuk szerint felsőbbrendű a többinél. Németországban a…
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.
