<< Előző | 76-100 találat megjelenítése az összesen 108 találatból "" | Következő >>
A náci rezsim üldözésének és népirtásának minden zsidó a célpontja volt, férfiak és nők egyaránt. Ugyanakkor a rezsim a zsidó és nem zsidó nőket is gyakran tette brutális üldözés célpontjává, amely esetenként kimondottan női mivoltukhoz kötődött. A náci ideológia a roma (cigány), a lengyel, és az intézményi gondozás alatt álló, fogyatékkal élő nőkre is kiterjedt. Léteztek olyan táborok, illetve a koncentrációs táborokon belül olyan egységek, amelyeket…
A náci rezsim gyakran tette brutális üldözés célpontjává a zsidó és nem zsidó nőket egyaránt, melynek formája esetenként kimondottan női mivoltukhoz kötődött. Léteztek olyan táborok, illetve a koncentrációs táborokon belül olyan egységek, amelyeket kifejezetten női foglyok számára terveztek. A legnagyobb ilyen létesítmény az 1939 májusában épült ravensbrücki náci koncentrációs tábor volt, melyben a szovjetek által történt 1945-ös felszabadításig több mint…
Az 1935 szeptemberében a náci Németországban elfogadott nürnbergi törvények két törvényből álltak: ezek a birodalmi állampolgársági törvény és a német vér és német becsület védelméről szóló törvény. A törvények a náci ideológia mögött meghúzódó számos fajelméletet testesítették meg. Ezek biztosították a jogi keretet a németországi zsidók szisztematikus üldözéséhez. Adolf Hitler 1935. szeptember 15-én jelentette be a nürnbergi törvényeket.…
Az ohrdrufi tábor a buchenwaldi komplexum egyik alegysége volt, s egyben az első olyan náci tábor, amelyet az amerikai csapatok felszabadítottak. Ohrdrufot 1944 novemberében hozták létre a nácik Gotha városa mellett, ez a tábor szolgáltatta a kényszermunkásokat a vasúti építkezésekhez. 1945 márciusának vége felé az itt tartott foglyok száma elérte a 11 700-at, azonban április elején az SS kevés kivétellel mindenkit a buchenwaldi táborba evakuált. Azon foglyok nagy részét,…
Oskar Schindler (1908-1974) a morvaországi Svitavyban született (Zwittau), amely akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia egyik tartománya volt. Ez a német katolikus származású férfi a II. világháború során közel 1200 zsidót mentett meg az Auschwitzba deportálástól. 1936-tól a Német Katonai Hírszerzésnél dolgozott, majd 1939 februárjában belépett a náci pártba. Az opportunista üzletemberről, aki ráadásul szeretett nagy lábon élni, aligha hihette volna bárki, hogy…
A pogrom orosz eredetű szó, melynek jelentése „pusztítás, erőszakos rombolás”. Történelmi fogalomként olyan erőszakos támadásokra utal, amelyeket a nem zsidó lakosság követett el az Orosz Birodalom területén és más országokban élő zsidók ellen. Az első pogromnak nevezett atrocitás az 1821-es odesszai zsidóellenes zavargás volt. A „pogrom” mint leíró fogalom akkor vált bevetté, amikor 1881 és 1884 között II. Sándor cár meggyilkolását követően kiterjedt…
A pogrom orosz eredetű szó, melynek jelentése „pusztítás, rombolás, megsemmisítés”. Történelmi fogalomként olyan erőszakos támadásokra utal, amelyeket a nem zsidó lakosság követett el az Orosz Birodalom területén élő zsidók ellen. A náci Németországban az ilyen, zsidók elleni nyilvános erőszakot nem csupán megtűrték, hanem ösztönözték is, mivel a vezetők úgy számítottak, hogy ezek „felkészítik” a társadalmat a kegyetlen antiszemita intézkedések…
A náci rezsim a propaganda eszközével mozgósította a német lakosságot hódító háborúi támogatására. Ez a rasszista és antiszemita agitáció alapvető szerepet játszott azok felbujtásában, akik az európai zsidók elleni népirtást végrehajtották, és ez biztosította további milliók hallgatólagos hozzájárulását is a faji alapon történő üldözésekhez és tömeggyilkosságokhoz. 1933-ban a náci hatalomátvételt követően Adolf Hitler létrehozta a Joseph Goebbels…
A rasszisták abban hisznek, hogy bizonyos belső, örökölt tulajdonságok biológiailag meghatározzák az emberi viselkedést. A rasszisták meggyőződése, hogy a nemzeti-etnikai identitás vérségi alapon dől el. A rasszista nézetek szerint az ember értekét nem az egyénisége határozza meg, hanem egy úgynevezett „faji alapú kollektív nemzethez” való tartozása. Számos értelmiségi, köztük több tudós támogatta áltudományos magyarázatokkal a rasszista gondolkodásmódot. A…
A rasszisták olyan emberek, akik abban hisznek, hogy bizonyos belső, örökölt tulajdonságok biológiailag meghatározzák az emberi viselkedést; doktrínájuk szerint a nemzeti-etnikai hovatartozás hordozója a vér. Ez az elmélet – a faji alapú antiszemitizmust is beleértve (ami a zsidók elleni téves, biológiai alapú elképzelésekre épülő előítéleteket vagy gyűlöletet jelent) – mindig is szerves részét képezte a német nemzetiszocializmus, azaz a nácizmus ideológiájának.…
A sobibori haláltábort 1942 tavaszán építették fel a német SS- és rendőri hatóságok a mai Lengyelország keleti határvidékének mocsaras, gyéren lakott területén. Legnagyobb kiterjedése idején a területe elérte a 400 x 600 métert (kb. 1/4 km2), melyet a kerítés köré ültetett fákkal takartak el, s 15 méter szélességben aknamezővel vettek körül. A tábori hatóságot német SS- és rendőrtisztekből álló kisebb alakulat, valamint egy 90-120 fős kiegészítő őrség…
A II. világháború hadviselő felei a két fő tábor egyikéhez tartoztak: vagy a tengelyhatalmakhoz, vagy a szövetségesekhez. A tengelyhatalmak három fő tagja Németország, Olaszország és Japán volt. Együttműködésük alapját két közös cél jelentette: 1) katonai hódításon alapuló, az I. világháború utáni nemzetközi rendet felülíró területi terjeszkedés és birodalomépítés; valamint 2) a szovjet kommunizmus lerombolása vagy hatástalanítása. 1936. november 1-jén,…
A Nemzetközi Katonai Törvényszék (IMT) nürnbergi ítélethozatala után az amerikai Telford Taylor tábornokot nevezték ki a további nürnbergi perek főügyészének. Mivel az IMT már kimondta a háborús bűntettek, az agresszív hadviselés és az emberiségellenes cselekedetek bűntettét, a későbbi perek célja az ugyanezekkel vádolt másodrangbeli náci tisztviselők bűnösségének megállapítása volt. Az Egyesült Államok összesen 183 személyt helyezett vád alá 12 egymást…
1941 novemberében a német hatóságok létrehozták a később Treblinka I. néven ismertté vált kényszermunkatábort a Lengyelország megszállt területén fekvő Varsótól 80 kilométernyire északkeletre, majd 1942 júliusában befejezték a Treblinka II-es kivégzőközpont építését is. 1943 novemberéig körülbelül 870-925 000 zsidó lelte itt halálát a németek és kollaboránsaik tevékenysége nyomán. A varsói gettóból, valamint a radomi, bialystoki és lublini körzetből, a…
Varsó, a mai Lengyelország fővárosa, a II. világháború előtt a zsidó élet és kultúra egyik fő központja volt. A háború előtt Varsóban több mint 350 000 zsidó lakott, ami a város teljes népességének mintegy 30 százalékát tette ki. Varsóban lakott a legnagyobb zsidó hitközösség Európában és a második legnagyobb a világon a new york-i után. Lengyelország 1939. szeptember 1-jei lerohanását követően súlyos csapás érte a várost. A német csapatok szeptember 29-én,…
A „végső megoldás” kifejezés a zsidó nép megsemmisítését célzó náci terv elnevezése volt, amely végső soron az összes európai zsidó elgázosítását, lelövését vagy más módon történő meggyilkolását foglalta magába. A holokauszt során a II. világháború előtti Európa zsidó lakosságának megközelítőleg kétharmadát, azaz mintegy hatmillió zsidó férfit, asszonyt és gyermeket öltek meg. Ez a tömegpusztítás és népirtás volt a megelőző évtized egyre…
A nácik által támogatott üldözések és tömeges gyilkosságok a megszállás alatt álló európai területeken, sőt a Harmadik Birodalomban is ellenállást váltott ki a németekkel szemben. Bár a nácik első számú áldozatai a zsidók voltak, ők maguk is – egyénileg és kollektívan is – szembeszálltak a náci elnyomással. Ennek legerőteljesebb formája civil zsidók szervezett fegyveres felkelése volt a németek által megszállt európai területeken, amelyre Lengyelország és a…
Bár a nácik első számú áldozatai a zsidók voltak, ők maguk is – mind egyénileg, mind kollektív módon – ellenálltak az elnyomásnak. Ennek legerőteljesebb formája a civil zsidók szervezett fegyveres felkelése volt a németek által megszállt európai területeken, amelyre Lengyelország és a Szovjetunió mintegy 100 gettójában került sor. A legismertebb a varsói gettó felkelése volt 1943 április-májusában, melynek során a gettó lakói Molotov-koktélokkal, kézigránátokkal…
A Gestapo volt a náci Németország hírhedt politikai titkosrendőrsége. A nácik uralma alatt a Gestapo átalakult, hatalma folyamatosan növekedett. A Gestapo által üldözött csoportok is a rezsim politikai céljainak megfelelően változtak. Egyetlen dolog maradt állandó: a Gestapo megbízható kegyetlenséggel szolgálta ki a nácik legszélsőségesebb politikai szándékait.
A német haderő 1939. szeptember 1-jén megtámadta Lengyelországot, és ezzel kirobbant a II. világháború. A német agresszióra válaszul Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent a náci Németországnak.
A német-szovjet paktumot 1939. augusztusban írták alá. Ez a szerződés megágyazott Lengyelország megtámadásának és elfoglalásának, amelyet a náci Németország és a Szovjetunió szeptemberben hajtott végre. A paktum megkötésére gyakorlati okok sarkallták a két esküdt ellenséget. A náci Németország és a Szovjetunió felosztotta egymás között Kelet-Európát, és a két ország 10 évre vállalta, hogy nem támadják meg egymást. Hitler azonban kevesebb mint két évvel…
Itt megismerheti a második világháborút megelőzően és a háború során bekövetkezett legfontosabb események idővonalát. Az európai zsidók tömeges meggyilkolása a második világháború alatt zajlott. Ahogy a német csapatok egyre több területet szálltak meg és foglaltak el Európában, a Szovjetunióban és Észak-Afrikában, úgy a rezsim faji és antiszemita politikája is egyre radikálisabbá vált: az üldözés helyett a teljes megsemmisítés lett a kitűzött cél.
Elie Wiesel. Auschwitzi túlélő. Az éjszaka című mű szerzője. Emberjogi aktivista. Wiesel annak szentelte az életét, hogy minél több embert megismertessen a holokauszt borzalmaival. 1986-ban Nobel-békedíjat kapott.
A náci Németország az 1930-as években agresszív külpolitikát folytatott. Ennek egyenes következménye volt, hogy 1939 szeptemberében Európában kitört a második világháború. A háború előtti és háborús területi terjeszkedés következtében több millió zsidó ember került a németek fennhatósága alá. 1938. március 11. és 13. között a náci Németország magához csatolta a szomszédos Ausztriát. Ezt az eseményt nevezzük úgy, hogy az Anschluss.
1941 nyarán, miután Németország megtámadta a Szovjetuniót, a németek elkezdték a zsidó férfiak, nők és gyermekek tömeges agyonlövését a szovjet csapatoktól elfoglalt területeken. Ezek a kivégzések a „zsidókérdés végső megoldásának”, az európai zsidók tömeges meggyilkolásának részét képezték.
We would like to thank Crown Family Philanthropies and the Abe and Ida Cooper Foundation for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of all donors.