Gad Beck

Gad Berlinben nőtt fel. Az apja ausztriai zsidó bevándorló volt, anyja pedig áttért a zsidó hitre. A Beck család Berlin szegényebb területén élt, ahol javarészt Kelet-Európából érkezett zsidó bevándorlók laktak. Gad és ikertestvére, Miriam 5 évesek voltak, amikor a Beck család átköltözött Berlin Weissensee kerületébe, és Gad itt kezdte meg az általános iskolát.

1933–39: Csak 10 éves voltam, amikor a nácik hatalomra jutottak. Az iskolában kevés zsidó diák volt, így hamar a zsidóellenes megjegyzések kereszttüzébe kerültem: „Nem ülhetnék valahová máshová – nem Gad mellé? Olyan büdös zsidó lábszaga van.” 1934-ben a szüleim beírattak egy zsidó iskolába, azonban 12 éves koromban ott kellett hagynom, mivel nem tudták fizetni a taníttatásomat. Kereskedősegédként kaptam munkát.

1940–44: Vegyes házasságban született gyerekként [Mischlinge] engem nem vittek keletre a többi német zsidóval együtt. Berlinben maradtam, ahol beálltam a földalatti mozgalomba, és segítettem a zsidókat Svájcba szöktetni. Homoszexuálisként megbízható nem zsidó homoszexuális ismerőseimhez fordulhattam, ha élelemre vagy búvóhelyre volt szükség. 1945 elején a Gestapo egy zsidó besúgója elárult engem és néhány barátomat a földalatti mozgalomból. Egy berlini zsidó tranzittáborba kerültem.

A háborút követően Gad segített megszervezni a zsidó túlélők emigrációját Palesztinába. 1947-ben Palesztinába költözött, majd 1979-ben visszatért Berlinbe.