![A transport of Jewish prisoners marches through the snow from the Bauschovitz train station to Theresienstadt. [LCID: 69720]](https://encyclopedia.ushmm.org/images/large/781755a6-1ba5-4d8e-8b2b-9f25bdf3687f.jpg)
Böngésszen a holokausztról és a második világháborúról szóló cikkek betűrendes listájában! Tudjon meg többet az olyan témákról, mint a nácik hatalomra jutása, hogyan és miért történt a holokauszt, élet a náci táborokban és gettókban, valamint a háború utáni perek!
<< Előző | 51-75 találat megjelenítése az összesen 167 találatból "Cikk" | Következő >>
Az antiszemitizmus szó a zsidókkal szembeni előítéletet, irántuk való gyűlöletet jelent. Legszélsőségesebb történelmi példája a holokauszt, amely 1933 és 1945 között az európai zsidóság államilag támogatott üldözését és legyilkolását jelentette a náci Németország és kollaboránsai által. Magát a fogalmat Wilhelm Marr német újságíró alkotta meg 1879-ben. A zsidókkal szembeni gyűlölet azonban már a modern kor, és az antiszemitizmus kifejezés létrejötte előtt…
Az auschwitzi komplexum volt a náci rezsim által létrehozott legnagyobb koncentrációs tábor. Három főtáborból állt, mindhárom táborban kényszermunkát végző rabokat tartottak fogva. Az egyik tábor hosszabb ideig haláltáborként is működött. A komplexum Krakkótól mintegy 60 km-re nyugatra feküdt, a háború előtt Felső-Szilézia területén húzódó német-lengyel határ közelében. Ezt a területet a náci Németország 1939-ben, Lengyelország megtámadása és elfoglalása…
Az auschwitzi koncentrációs tábor volt a legnagyobb komplexum, melyet a náci rezsim létrehozott. Három fő táborból állt, mindegyikben kényszermunkát végeztettek a foglyokkal, az egyik emellett kivégzőközpontként is funkcionált. Az építkezés 1940 májusában kezdődött a lengyelországi Krakkótól mintegy 60 kilométerre nyugatra fekvő Auschwitz mellett. 1940 és 1945 között becslések szerint legalább 1,3 millió embert deportált ide az SS és a német rendőrség, s közülük…
Avraham Tory (1909–2002) a kovnói gettóban létesített zsidó tanács (más néven Ältestenrat) titkára volt. A német megszállás első napjaitól a gettó fennállásának utolsó napjáig vezette naplóját a mindennapi eseményekről. Tory fontosnak tartotta a gettóban megélt események dokumentálását, és ő felügyelte a gettó titkos archívumát.
Nem sokkal azután, hogy Hitler 1933-ban hatalomra került Németországban, az Egyesült Államokban és más nyugati demokráciákban élő megfigyelők megkérdőjelezték a náci rezsim által rendezett olimpiai játékok támogatásának erkölcsösségét.A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1933 júniusában ígéretet kapott a Német Olimpiai Bizottságtól, hogy Németország be fogja tartani az olimpiai chartát. A charta a diszkrimináció összes formáját tiltotta a sportban. Miután megszűntek…
HÁTTÉR1931. május 13-án a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Berlinnek ítélte az 1936-os nyári olimpia rendezés jogát. A bizottságot a belga Henri Baillet-Latour gróf vezette. Berlin kiválasztása Németország visszatérését jelezte a globális közösségbe az I. világháborúban elszenvedett vereség után.Két évvel később a náci párt vezére, Adolf Hitler Németország kancellárja lett. A nemzet törékeny demokratikus rendszerét hamarosan egypártrendszerű diktatúrává…
Bár az amerikaiaknak megbízható információik voltak arról, hogy a náci rezsim üldözi a zsidókat, legtöbben elépzelhetetlennek tartották, hogy lehetséges egy szervezett tömeggylkosság végrehajtása. Még ha a legtöbb amerikai együttérzéssel tekintett az európai zsidók helyzetére, az ország számára soha nem volt kiemelt fontossgú a menekültek megsegítése a vagy nácizmus áldozatainak megmentése.
A II. világháború során a zsidók és a nácizmus más áldozatainak mentése nem volt kiemelt cél az Egyesült Államok kormánya számára. Részben az antiszemitizmus (a zsidókkal szembeni előítélet vagy gyűlölet), az izolacionizmus, a gazdasági válság és az idegengyűlölet (a külföldiekkel szembeni előítélet vagy félelem) miatt az amerikai politika komoly akadályokat gördített a menekültek vízumszerzési kísérletei elé. Ráadásul a külügyminisztérium is késleltetve…
A náci Eutanáziaprogram célja a szellemi és fizikai fogyatékkal élők megsemmisítése volt. A nácik úgy vélték, hogy ezzel „megtisztíthatják” az „árja” fajt a genetikailag hibásnak tekintett és a társadalom számára anyagi terhet jelentő emberektől.
AZ I. VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSEA huszadik század első nagy nemzetközi konfliktusa az I. világháború volt, amely Ferenc Ferdinánd főherceg, osztrák-magyar trónörökös és felesége, Zsófia főhercegnő 1914. június 28-i szarajevói meggyilkolása után robbant ki, és amely 1914 augusztusától kezdve négy éven át számos fronton zajlott.AZ I. VILÁGHÁBORÚ ANTANT- ÉS KÖZPONTI HATALMAIA háború során az antanthatalmak – Nagy-Britannia, Franciaország, Szerbia és a cári Oroszország…
Az I. világháború után kivetett megterhelő kártérítések és az Európában az 1920-as években tapasztalható általános infláció (amely az anyagilag kimerítő háború közvetlen következménye volt) a német birodalmi márka rohamos hiperinflációját idézték elő 1923-ra. Ez a hiperinflációs időszak, valamint az 1929-ben kezdődött gazdasági világválság hatásai komolyan aláaknázták a német gazdaság stabilitását, megfosztották a középosztályt a személyes…
A huszadik század első nagy nemzetközi konfliktusa az I. világháború volt, amely 1914 augusztusától kezdve a következő négy év során számos fronton zajlott, s amelynek gyújtószikráját a Habsburg főherceg, Ferenc Ferdinánd meggyilkolása jelentette. A háború során az antant hatalmakNagy-Britannia, Franciaország, Szerbia és a birodalmi Oroszország (a később hozzájuk csatlakozó Olaszországgal, Görögországgal, Portugáliával, Romániával és az Egyesült Államokkal…
A zsidók és más csoportok üldözése nem Hitler és más náci fanatikusok intézkedéseinek eredménye. A náci vezetőknek szükségük volt a különböző területeken dolgozó szakemberek aktív segítségére és együttműködésére, akik sok esetben nem voltak meggyőződéses nácik. A német egészségügyi dolgozók központi szerepet játszottak számos náci irányelv kialakításában és végrehajtásában. Rengeteg orvos és ápoló támogatta a rezsimet, és sokan voltak bűnrészesei…
Bár első számú célpontjaik a zsidók voltak, a nácik és kollaboránsaik faji vagy ideológiai alapon más csoportokat is üldöztek. Diszkriminációjuk legkorábbi németországi áldozatai a rendszer politikai ellenfelei lettek: főként a kommunisták, a szocialisták, a szociáldemokraták és a szakszervezeti vezetők. Ezenkívül az olyan írókat vagy művészeket is üldözték, akik munkáit felforgatónak tartották, illetve akik zsidó származásúak voltak. Az ilyeneket…
A náci Németország emberek millióit üldözte, bántalmazta és tömegesen gyilkolta a náci ideológia nevében. Egyes esetekben a nácik kegyetlenkedéseiket szövetségeseik és kollaboránsaik segítségével és támogatásával hajtották végre.
Az „árjásítás” (németül Arisierung) a náci Németországban 1933 és 1945 között zajló folyamatot jelenti, amikor a hatalom a zsidók vagyonát nem zsidókra ruházta át. A cél a zsidó tulajdonban lévő gazdasági vállalkozások „árja”, vagyis nem zsidó kézbe való átadása volt.Az „árjásításnak” két, elkülöníthető szakasza volt:1933-tól 1938 nyaráig: „önkéntes árjásítás”;1938 őszétől a náci rezsim 1945-ös összeomlásáig: „kényszerített…
1941 novemberében a német hatóságok kivégzőközpont építésébe fogtak a megszállt Lengyelország délkeleti részében fekvő korábbi munkatábor helyén. Belzec, a németek második ilyen létesítménye, 1942. március 17-én kezdte meg működését. Csak ebben az évben mintegy 434 500 zsidót, és meghatározatlan számú keresztény vallású lengyelt, valamint romát (cigányt) szállítottak Belzecbe, ahol mindnyájukat megölték. A legtöbb áldozat Dél-Lengyelország gettóiból…
A német katonai hatóságok 1940-ben hozták létre a bergen-belseni tábort a németországi Cellétől körülbelül 18 kilométerre északra fekvő Bergen, illetve Belsen városok déli határában. Ez a komplexum számos tábort foglalt magában, amelyek fennállása különböző szakaszaiban létesültek. Három fő egysége a hadifogolytábor, a „lakótábor”, valamint a „fogolytábor” volt. 1943 előtt Bergen-Belsen kizárólag katonai fogolytáborként működött, később azonban a…
Sokan, akik az 1930-as és 1940-es években az üldöztetés elől biztos menedéket kerestek, az Egyesült Államok korlátozó bevándorlási kvótái és a vízum megszerzésének bonyolult követelményrendszere miatt elutasítással szembesültek. Az Egyesült Államokban a közvélemény nem támogatta a bevándorlás kiterjesztését, és nem gyakorolt nyomást a kormányzatra, hogy az változtasson bevándorláspolitikáján. A korszak bevándorláspolitikája a gazdasági szempontokat és a…
Számos kiegészítő telepével együttvéve Buchenwald volt az egyik legnagyobb koncentrációs tábor, amelyet a nácik létrehoztak. Megnyitására 1937 júliusában került sor, a Németország középső-keleti részében fekvő Weimartól mintegy 8 kilométerre északnyugatra. A foglyokat a tábor északi részébe zárták (ez volt a „főtábor”), míg az őrök barakkjai és a tábori adminisztráció a déli részben kapott helyet. A főtábort elektromos szögesdrót kerítés, őrtornyok…
A holokauszt során az SS legalább 152 000 embert pusztított el a chelmnói haláltáborban, mintegy 50 kilométerre északnyugatra a lengyelországi Lodz városától. Ez volt az első olyan állandósult létesítmény, amelyben tömegesen gázosítottak el zsidókat. A kivégzőközpont a Chelmno város területén álló egyik urasági birtokból, valamint egy közeli, hatalmas erdei tisztásból állt. A tábori állomány és az őrök a város más épületeiben szálltak meg, a birtokot és az…
1933 és 1945 között a náci Németország és szövetségesei több mint negyvennégyezer tábort és egyéb fogvatartási helyet (köztük gettókat) hoztak létre. Az elkövetők ezeket a helyszíneket különböző célokra használták. E célok közé tartozott a kényszermunka, az „állam ellenségének” tekintett emberek fogva tartása és a tömeggyilkosság. Emberek milliói szenvedtek, haltak meg, váltak gyilkosság áldozatává a lágerekben. Ilyen helyszín volt Dachau, a leghosszabb…
A nácik által 1933 márciusában létrehozott dachaui koncentrációs tábor Németország déli részén, Münchentől mintegy 15 kilométernyire északnyugatra feküdt. Első foglyai német kommunisták, szociáldemokraták, szakszervezeti vezetők, a Jehova tanúi, romák (cigányok), homoszexuálisok és visszaeső bűnözők voltak. Az 1938. november 10-11-i Kristályéjszaka után azonban – 10 000-nél is több férfi internálásával – a zsidó rabok száma is emelkedni kezdett. 1933 és…
Lengyelország német megszállását követően Łódź városának zsidó gyermekei szörnyű helyzetben találták magukat. Többen közülük – így Dawid Sierakowiak is – naplót vezettek az átélt borzalmakról. Történeteiken keresztül bepillantást nyerhetünk egy közösség ifjú tagjainak küzdelmeibe, akik a legkilátástalanabb helyzetben is élni akartak.
1941-ben a náci vezetés életbe léptette a „végső megoldást”, amely az európai zsidóság szisztematikus, tömeges kiirtását tűzte ki célul. A koncentrációs táboroktól eltérően – amelyek elsődlegesen internáló- és munkatáborok voltak – a megsemmisítő központok, más néven a haláltáborok szinte kizárólagos funkciója a zsidók tömeges meggyilkolása volt a „végső megoldás” részeként.
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.
