![A transport of Jewish prisoners marches through the snow from the Bauschovitz train station to Theresienstadt. [LCID: 69720]](https://encyclopedia.ushmm.org/images/large/781755a6-1ba5-4d8e-8b2b-9f25bdf3687f.jpg)
Böngésszen a holokauszt és a második világháború előtti, alatti és utáni jelentős eseményeket bemutató filmklipek betűrendes listájában! A klipek között privát filmek, propagandafilmek, híradók és egyéb felvételek találhatóak.
<< Előző | 1-50 találat megjelenítése az összesen 60 találatból "Történelmi filmfelvétel" | Következő >>
A náci Németország, a fasiszta Olaszország és a Japán Birodalom tisztviselői Berlinben írták alá a tíz évre szóló háromhatalmi egyezményt, mely egy katonai szövetség volt. A paktum a három nemzet (tengelyhatalom) közötti együttműködést rögzítette a II. világháborúban. Ez a felvétel „A náci terv” (The Nazi Plan) című filmben volt látható, amelyet az Egyesült Államok készített és használt fel a nürnbergi perek büntetőeljárása során.
A németországi Münchentől északnyugatra fekvő dachaui koncentrációs tábor volt az első szabályszerű koncentrációs tábor, amelyet a nácik 1933-ban építettek. A tábort csaknem tizenkét évvel később, 1945. április 29-én amerikai fegyveres erők szabadították fel. A táborban ekkor mintegy 30 000 éhező fogoly tartózkodott. Ez a felvétel madártávlatból ábrázolja a tábort és a foglyok körletének bejáratát.
1946 júliusában a lengyelországi Kielcében egy pogromban negyvenkét zsidó ember vesztette életét, és rajtuk kívül körülbelül 50 sérült volt. Az esemény hatására több százezer zsidó indult útnak tömegesen Lengyelországból, valamint Kelet- és Közép-Európa más országaiból. A felvételen zsidó menekültek, a pogrom túlélői várják, hogy elhagyhassák Lengyelországot, és átkelhessenek Csehszlovákiába.
A német hadsereg 1939 szeptemberében szállta meg Lódz városát Lengyelországban. 1940. február elejétől a lódzi zsidókat erőszakkal egy kijelölt gettóterületre költöztették, amelyet 1940. április 30-án lezártak. Ez a német felvétel a lódzi gettóban télen uralkodó viszonyokat mutatja be. A tél tovább súlyosbította a gettók nehéz életkörülményeit, és kiapadtak a már eleve szűkös élelem- és tüzelőanyag-készletek.
Hermann Göring felolvassa a nürnbergi törvények preambulumát a náci párt hetedik kongresszusán. A törvények a német állampolgárságot vér alapján állapították meg, és megtiltották a házasságot németek és zsidók között. A Reichstag (a német parlament) rendkívüli ülése fogadta el a törvényeket, amelyek jelezték náci zsidóellenes intézkedések fokozódó szigorát.
Az 1919-es versailles-i szerződés rendelkezései az I. világháborúban vesztes Németországnak megtiltották, hogy fegyveres erőket állomásoztasson a Rajna-vidéki demilitarizált zónában, amely egy Franciaországgal, Belgiummal és Hollandia egy részével határos terület volt Nyugat-Németországban. A szerződés értelmében szövetséges erők – köztük amerikai csapatok is – foglalták el a régiót. A békeszerződés kirívó megsértéseként 1936. március 7-én Hitler…
Miután megszületett a müncheni egyezmény, és a csehek átadták a Szudéta-vidéket a németeknek, a német hatóságok Csehszlovákiába száműzték az ott élő pohorelicei zsidókat. A cseh kormány a menekültáradattól tartva nem volt hajlandó befogadni őket. A zsidó menekültek így arra kényszerültek, hogy a Brno és Pozsony közötti senki földjén táborozzanak a cseh-német határon.
A varsói gettó egyes területeit hidak kötötték össze, hogy a zsidók ne tudjanak kilépni a gettó területéről. Mielőtt a gettót lezárták volna, a néhány be- és kijáratnál ellenőrzőpontok voltak. A gettó életének első hónapjaiban az élet még normálisnak tűnt, azonban az élelem és a megfelelő lakhatási körülmények hiánya hamar éreztette a hatását.
A nácik szóhasználatában az „eutanázia” a nácik által „az életre méltatlannak” ítélt személyek meggyilkolását jelentette. 1941-ben a hadamari pszichiátriai klinika egyike volt a németországi eutanáziás kivégzőközpontoknak. A német orvosok által eutanáziára kijelölt betegeket Hadamarba vagy egy másik létesítménybe szállították, és ott gázkamrában kivégezték. Több mint 10 000 embert gázosítottak el Hadamarban, mielőtt az eutanáziaprogram 1941…
Ante Pavelic horvát fasiszta vezető volt, akinek németbarát kormánya 1941 és 1945 között irányította Horvátországot. Ezen a német híradós felvételen Pavelic rajongók tömegei előtt sétál és katonai szemlét tart. A horvát kormány Pavelic uralma alatt több százezer szerbet, zsidót és romát (cigányt) ölt meg. Pavelic a háború után Argentínába menekült. 1959-ben halt meg egy két évvel korábbi gyilkossági kísérlet során szerzett sebesülés szövődményeiben.
A szovjet csapatok 1945. január 27-én érték el a lengyelországi Auschwitzban található tábort. A szovjet katonai felvételen a szovjet hadsereg által Auschwitzban felszabadított gyerekek láthatók. A tábor többéves működése alatt Josef Mengele náci orvos számos gyermeken végzett orvosi kísérleteket.
1945 januárjában a szovjet csapatok behatoltak az auschwitzi koncentrációs táborba, és több ezer beteg és végletekig kimerült foglyot szabadítottak fel. Ez a szovjet katonai felvétel nem sokkal a tábor felszabadítása után készült. A felvételen szovjet orvosok a sterilizációs, mérgező injekciós és bőrtranszplantációs kísérletek áldozatait vizsgálják.
Az auschwitzi táborba érkezve az áldozatoknak minden személyes tulajdonukat át kellett adniuk. A rabok holmiját rutinszerűen összecsomagolták, és Németországba szállították, ahol a civil lakosság körében szétosztották vagy a német iparban használták fel. Az auschwitzi tábort 1945 januárjában szabadították fel. Ezen a szovjet katonai felvételen civilek és szovjet katonák az auschwitzi haláltáborba deportált emberek holmijait kutatják át.
1933-ban a náci párt vezére, Adolf Hitler lett Németország kancellárja, és a nemzet törékeny demokratikus rendszerét hamarosan egypártrendszerű diktatúrává formálta. A rendőrség a politikai ellenfelek ezreit fogta el és küldte koncentrációs táborokba tárgyalás nélkül. A náci rezsim továbbá faji szabályozásokat is bevezetett, amelyek a germán „árja” lakosság „megtisztítását” és erősítését célozták. Egy könyörtelen kampány keretében megkezdték a fél…
Részlet Franklin D. Roosevelt beszédéből, amelyben felkéri az Egyesült Államok kongresszusát, hogy üzenjen hadat Japánnak az előző napon Pearl Harborra mért meglepetésszerű támadás miatt.
1938. november 9-én a nácik vezetésével országos méretű pogrom zajlott a zsidók ellen. A kristályéjszaka néven ismert pogrom során a rohamosztag (SA) csapatai több ezer zsidó tulajdonú üzletet és több száz zsinagógát romboltak le. Az erőszakhullám során közel 100 zsidót öltek meg. A felvételen egy tiltakozó gyűlés látható New Yorkban. Stephen S. Wise rabbi adott hangot az amerikai zsidó közösség felháborodásának. Az Egyesült Államok kormánya hivatalos úton is…
1938. július 6. és 15. között 32 ország küldöttei gyűltek össze a franciaországi Evianban található Royal Hotelben, hogy a zsidó menekültek ügyéről tárgyaljanak. A menekültek kétségbeesetten próbáltak megszökni a németországi náci üldöztetés elől, azonban letelepedési engedély nélkül nem távozhattak külföldre. Az eviani konferencia szinte semmi változást nem eredményezett a legtöbb résztvevő nemzet bevándorlási politikájában. A nagyobb hatalmak – az…
Az orvosper volt az egyike annak a 12 háborús bűnpernek, melyeket amerikai esküdtszék előtt tartottak a nürnbergi perek keretében. Olyan orvosokat és nővéreket fogtak perbe, akik részt vettek a testi vagy szellemi fogyatékkal élő németek megölésében, és akik orvosi kísérleteket végeztek a koncentrációs táborok rabjain. Itt a koncentrációs táborok két túlélője, Maria Kusmierczuk és Jadwiga Dzido, akik ilyen kísérletek áldozatai voltak, mutatják be sérüléseiket a…
A brit csapatok 1945 áprilisában szabadították fel a bergen-belseni koncentrációs tábort. Saját katonáik nyilatkozatait vették filmre. Ezen a brit katonai felvételen a britek tábori lelkésze, T.J. Stretch számol be benyomásairól a táborral kapcsolatban.
A német hadsereg 1939 szeptemberében foglalta el Krakkó városát Lengyelországban. 1941 márciusában a németek elrendelték egy gettó kialakítását Krakkóban. Ezen a felvételen a lengyel zsidók a krakkói gettóba történő kényszerű betelepítése látható. Karjukon látható a kötelezően viselendő karszalag, amely a zsidó lakosságot különbözteti meg a város többi lakójától. A krakkói gettóban 1941 végére mintegy 18 000 zsidót tartottak fogva.
A II. világháború után a szövetségesek több millió menekültet telepítettek vissza a szülőhazájukba. Több százezren azonban, köztük több mint 250 000 zsidó menekült, nem tudtak vagy nem akartak hazatérni. A legtöbb zsidó menekült inkább elhagyta volna Európát, és Palesztinában vagy az Egyesült Államokban kívánt letelepedni. A szövetségesek a megszállt Németország területén található táborokban szállásolták el őket, amíg lehetségessé nem vált az…
1940-ben a november 14-ről 15-re virradó éjjel közel 500 német bombázó támadta meg a közép-Angliában fekvő brit iparvárost, Coventry-t. A bombázók több mint 150 000 gyújtóbombát és több mint 500 tonna nagy erejű robbanóanyagot dobtak le a városra. A légitámadás következtében a városközpont nagy része megsemmisült, beleértve 12 fegyvergyárat és a történelmi Szent Mihály katedrálist is. Ezen a felvételen a támadás következményei láthatóak. Coventry…
A németországi Münchentől északnyugatra fekvő, 1933-ban épített dachaui koncentrációs tábor volt az első szabályszerű koncentrációs tábor. A tábort csaknem tizenkét évvel később, 1945. április 29-én amerikai fegyveres erők szabadították fel. A táborban ekkor mintegy 30 000 éhező fogoly tartózkodott. Itt az Egyesült Államok Hetedik hadseregének katonái a tábori körülményeket dokumentálják. Emellett német polgári személyeket köteleznek a tábor bejárására,…
Az észak-németországi nagy iparvárosban, Hannoverben három nagy kényszermunkatábor volt. Mindhárom tábor a neuengammei koncentrációstábor-komplexum részét képezte. 1945. április elején amerikai csapatok vonultak be Hannoverbe, és kiszabadították a túlélő foglyokat. Az amerikai híradó alakulat nem sokkal a felszabadítás után filmet készített az egyik hannoveri táborban. Az amerikai csapatok élelmet osztottak a tábor túlélőinek, és német civileket köteleztek arra, hogy…
A legtöbb szövetséges hadifogollyal a koncentrációs táborok többi lakójához képest jól bántak. Az egykori holland hadifogoly, Boullard százados beszámolójából azonban kiderül, hogy itt a dachaui koncentrációs táborban voltak, akiket durván megvertek, és mostoha körülmények között dolgoztattak.
A II. világháború során Kelet-Európa németek által megszállt területein német mozgó kivégzőosztagok (Einsatzgruppen) működtek. Ezen a ritka felvételen egy mozgó kivégzőosztag látható egy mészárlás során a lettországi Liepaja városában. A filmet a szabályokat megszegve egy német katona készítette. A háború előtt Liepaja zsidó lakossága 7000 főt számlált. A német mozgó kivégzőosztagok a város szinte teljes zsidó lakosságát lemészárolták. Amikor a szovjet…
A hadamari pszichiátriai klinika 1941 januárja és augusztusa között eutanáziás megsemmisítő központként üzemelt. A náci orvosok mintegy 10 000 német beteget gázosítottak itt el. Bár a gázzal végrehajtott szisztematikus kivégzések 1941 szeptemberében véget értek, a betegek gyilkolása egészen a háború végéig folytatódott. Ezen a felvételen amerikai katonák a hadamari temetőben eltemetett áldozatok exhumálását felügyelik, és megkezdik Dr. Adolf Wahlmann és Karl Wilig…
Eva Justin Dr. Robert Ritter asszisztense volt, aki a Harmadik Birodalom a romákkal (cigányokkal) foglalkozó „szakértője” volt. Ezeket a roma (cigány) gyermekeket a romák faji jellemzőivel foglalkozó disszertációjának részeként tanulmányozta. A gyermekek a St. Josefspflege katolikus gyermekotthonban laktak a németországi Mulfingenben. Justin nem sokkal a film készítése után befejezte a kutatásait. A gyermekeket Auschwitz-Birkenauba deportálták, ahol a legtöbbjüket…
Hitler beszéde a Reichstag (a német parlament) előtt. A fokozódó nemzetközi feszültség közepette arról beszél a német nép és a világ előtt, hogy a háború kitörése az európai zsidóság végét jelentené.
A nácik támogatói felvonulnak egy kampánygyűlésen a németországi Waldenburgban. Beszédében Hitler a weimari köztársaságot támadta és ígéretet tett, hogy hatalomra jutása után röviddel feloszlatja a parlamentáris rendszert.
A németek Németalföld és Franciaország felé irányuló nyugati hadjárata szétzúzta a szövetségesek vonalait. A britek mindössze hat hét leforgása alatt kivonták csapataikat a kontinensről, a franciák pedig fegyverszünetet kértek Németországtól. Párizs, a francia főváros 1940. június 14-én került a németek kezére. Ezen a felvételen a győztes német csapatok Versailles-ra és a párizsi Eiffel-toronyra tűzik ki a horogkeresztes zászlót. Versailles, a francia királyok…
Ion Antonescu marsall 1940 és 1944 között irányította Romániát. A német csapatok sztálingrádi bukása után Hitler azt gyanította, hogy a Németországgal szövetségben álló országok közül néhányan különbékét kívánnak kötni. Ezen a német hírfelvételen Antonescu Hitlerrel találkozik a németországi Berchtesgadenben elsősorban azzal a céllal, hogy biztosítsa Hitlert Románia továbbra is elkötelezett a német háborús célok iránt. A találkozót követő évben Mihály…
Miközben japán diplomaták Washington fővárosban Cordell Hull amerikai külügyminiszterrel tárgyaltak, japán repülőgépek lebombázták a Pearl Harbor-i haditengerészeti támaszpontot. A meglepetésszerű támadás felháborította az amerikai közvéleményt háttérbe szorítva az elszigetelődéspárti érzéseket, és az Egyesült Államok a következő napon hadat üzent Japánnak.
Julius Streicher náci vezér és a „Der Stürmer” (Rohamozó) című antiszemita hetilap kiadója beszédében a zsidókat világuralmi törekvésekkel és a nem zsidók kizsákmányolásával vádolja. Streicher szerint Németország számára az egyetlen lehetséges válasz a „zsidókérdés” megoldása.
Miután lezajlott a fő háborús bűnösök pere a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék előtt, az Egyesült Államok egy sor további nürnbergi pert is lefolytatott a háborús bűnösökkel szemben. A nürnbergi amerikai katonai törvényszék előtt folytatott kilencedik per az Einsatzgruppen (mozgó kivégzőosztagok) tagjaira irányult, akiknek a feladata a zsidók és más személyek kivégzése volt a keleti front vonala mögött. A felvételen a vád nyitóbeszéde látható, ahol Ben…
Miután lezajlott a fő háborús bűnösök pere a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék előtt, az Egyesült Államok egy sor további nürnbergi pert is lefolytatott a háborús bűnösökkel szemben. A nürnbergi amerikai katonai törvényszék előtt folytatott kilencedik per az Einsatzgruppen (mozgó kivégzőosztagok) tagjaira irányult, akiknek a feladata a zsidók és más személyek kivégzése volt a keleti front vonala mögött. A felvételen Ben Ferencz amerikai ügyész vázolja a per…
Miután lezajlott a fő háborús bűnösök pere a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék előtt, az Egyesült Államok egy sor további nürnbergi pert is lefolytatott a háborús bűnösökkel szemben. A kilencedik per, amely egy amerikai katonai törvényszék előtt zajlott, az Einsatzgruppen (mozgó kivégzőosztagok) tagjaira irányult, akiknek a feladata a zsidók és más személyek kivégzése volt a keleti front vonala mögött. Ezen a felvételen Robert Jackson bíró, az Egyesült…
A nácik arra törekedtek, hogy megtisztítsák az országot mindentől, amit nem ítéltek németnek, ezért országszerte nyilvános könyvégetéseket tartottak. Itt a kántáló tömeg épp zsidók és baloldali értelmiségiek által írt könyveket éget a berlini Operaház előtt. Joseph Goebbels, Hitler információs- és propagandaminisztere Németország tervezett „átneveléséről” beszél.
1944 júliusában a szovjet csapatok felszabadították a majdaneki haláltábort. A Lengyelország német megszállása alatt elkövetett náci kegyetlenségek dokumentálására a lengyelek és a szovjetek létrehozták a Náci Bűncselekmények Vizsgálóbizottságát. A bizottság exhumálásokat rendelt el a majdaneki táborban, hogy feltárja az ott elkövetett náci tömeggyilkosságokat, majd később, 1944. szeptember 16-án Moszkvában tette közzé a vizsgálat eredményeit lengyel, orosz, angol…
A mauthauseni koncentrációs tábort röviddel Ausztria német annektálása (1938) után hozták létre. A tábor foglyainak eleinte egy közeli kőbányában kellett kényszermunkát végezniük, később pedig föld alatti alagutakat építtettek velük rakéta-összeszerelő üzemek számára. A tábort amerikai csapatok szabadították fel 1945 májusában. Ezen az amerikai filmesek által készített felvételen a felszabadított foglyokról gondoskodó amerikaiak láthatók, valamint osztrák…
A II. világháború végén az európai szövetséges hatalmak több millió menekültet segítettek hazajutni Németország területéről. A fennmaradó 1,5–2 millió zsidó és nem zsidó menekült nem tudott vagy nem kívánt visszatérni a háború előtti otthonába. A bevándorlást korlátozó rendelkezések miatt más európai országok és az Egyesült Államok sem tudták nagy számban befogadni őket. Németország megszállt területein maradtak, amíg nem sikerült letelepedési jogot…
Ezen a német híradófelvételen Vidkun Quisling, a norvég fasiszta Nasjonal Samling (Nemzeti Egységpárt) vezetője szemléli meg a csapatait. A háború alatt Quisling vezette Norvégia nácipárti bábkormányát.
Adolf Hitler 1933 januárjában lett Németország kancellárja. Nem sokkal később megkezdődtek a megfélemlítő akciók a nácizmus ellenfeleivel szemben: az uszító hadjárat fő célpontjai a zsidók voltak. Sok zsidót nyilvánosan megszégyenítettek vagy letartóztattak, másokat pedig arra kényszerítettek, hogy feladják állásukat. A zsidóellenes intézkedések tetőfokát 1933. április 1-jén a zsidó tulajdonú vállalkozások bojkottálása jelentette. A felvételen egy náciellenes…
Az Amerikai Zsidó Kongresszus volt az egyik első csoport az Egyesült Államokban, amely felszólalt a nácizmus ellen. A csoport már 1933 márciusában, nem sokkal Hitler hatalomátvétele után tömeges megmozdulást szervezett, és számos demonstrációt tartott végig a háborús évek alatt is. Az Amerikai Zsidó Kongresszus szervezte ezt a náciellenes felvonulást Dél-Manhattanben. A rendezvény a németországi könyvégetések idején zajlott.
Adolf Hitler külpolitikájának célja egy európai német birodalom létrehozása volt a háború eszközével. Ehhez a politikához Németország katonai erejének gyors növelésére volt szükség. Az 1932-ben kezdődő genfi leszerelési konferencia célja az volt, hogy a fegyverkezést korlátozó egyezményekkel elkerülje egy újabb európai háború kitörését. Amikor Hitler 1933 októberében kivonta Németországot a konferenciáról, megtagadta ezeket a célokat. A Nemzetek Szövetségéből…
Németország 1939. szeptember 1-jén megszállta Lengyelországot, és ezzel kirobbantotta a II. világháborút. A lengyel határvédelmet gyorsan lerohanó német seregek a lengyel főváros, Varsó felé nyomultak. Ezen a német híradós felvételen német alakulatok láthatóak akcióban Lengyelország megszállása során. Varsó 1939. szeptember 28-án kapitulált.
Hermann Göring a német légierő parancsnoka volt. Egyike volt a 22 legfőbb háborús bűnösnek, akiknek a perét a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék tárgyalta. Ezen a felvételen Göring az 1941. július 31-jén kiadott parancsáról vall, amellyel Reinhard Heydrichet, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal vezetőjét megbízta, hogy dolgozzon ki "egy megoldást az európai zsidókérdésre". A törvényszék minden vádpontban bűnösnek találta, és halálra ítélte. A halálos…
Az 1936-os nyári olimpiai játékokat Berlinben tartották. Adolf Hitler két hétre, az olimpia időtartamára álarc mögé rejtette antiszemita és terjeszkedést célzó programját. Annak érdekében, hogy jó benyomást tegyen a rendezvényre Németországba érkező rengeteg külföldi látogatóra, Hitler rövid ideig engedélyezte a zsidóellenes tevékenységek enyhítését, így a zsidókat közterületekről kitiltó táblákat is eltávolították. Az olimpia egyértelmű propagandasikert…
A II. világháború után a szövetségesek több millió menekültet telepítettek vissza a szülőhazájukba. Több százezren azonban, köztük több mint 250 000 zsidó menekült, nem tudtak vagy nem akartak hazatérni. A legtöbb zsidó menekült inkább elhagyta volna Európát, és Palesztinában vagy az Egyesült Államokban kívánt letelepedni. Az ENSZ Segélyezési és Helyreállítási Igazgatósága (UNRRA) az elfoglalt Németország és Ausztria területén található táborokban…
A Szovjetunió 1939 szeptemberében szállta meg Lemberg városát a német-szovjet paktum titkos rendelkezéseinek megfelelően. Németország 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, és egy héten belül elfoglalta Lemberget. A németek azt állították, hogy a város zsidó lakossága támogatta a szovjeteket. Ukránokból álló felhergelt tömegek rátámadtak a zsidókra, nőket és férfiakat vetkőztettek meztelenre és vertek meg Lemberg utcáin. A német hatóságok által támogatott…
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.
