Böngésszen a túlélőkkel készült történeti interjúk betűrendes listájában! Az interjúkban személyes beszámolókat és közvetlenül átélt tapasztalatokat ismerhet meg a holokauszt és a második világháború idejéből.
<< Előző | 26-50 találat megjelenítése az összesen 122 találatból "Személyes történet" | Következő >>
Boleslaw és a nővére Varsó zsidónegyedében nevelkedett. 1939 szeptemberében a németek megtámadták Varsót. Boleslaw édesapja nem akarta hátrahagyni beteg rokonait, de Boleslaw és a nővére vonatra ült a szovjet határ felé. 1941-ben a németek megszállták a szovjet területeket, és Boleslawot 1942-ben kényszermunkatáborba zárták. A theresienstadti gettóba deportálták, ahonnan 1945-ben a szovjet erők szabadították fel.
A II. világháború 1939 szeptemberében tört ki. Brigitte és a családja Kaunasba költözött azt remélve, hogy megkapják az Észak-Amerikába való utazáshoz szükséges vízumokat és útleveleket. 1941 júliusában, Litvánia német megszállását követően Brigittét és családját erőszakkal a kaunasi gettóba költöztették. Brigitte családja túlélte a „Nagy műveletet”, de édesanyja a gettóban rossz egészségi állapota miatt meghalt. Egy 1944. márciusi, gyermekeket célzó…
Cecilie egy hatgyermekes, vallásos, középosztálybeli zsidó család legfiatalabb gyermeke volt. 1939-ben Magyarország elfoglalta Csehszlovákia azon részét, ahol Cecilie élt. A családtagjai közül többen börtönbe kerültek. 1944-ben a németek elfoglalták Magyarországot. Cecilie-nek és családjának a huszti gettóba kellett költözniük, ahonnan később Auschwitzba deportálták őket. Cecilie-t és nővérét kényszermunkára vitték, a család többi tagját érkezésükkor…
Cecilie egy hatgyermekes, vallásos, középosztálybeli zsidó család legfiatalabb gyermeke volt. 1939-ben Magyarország elfoglalta Csehszlovákia azon részét, ahol Cecilie élt. A családtagjai közül többen börtönbe került. 1944-ben a németek elfoglalták Magyarországot. Cecilie-nek és családjának a huszti gettóba kellett költözniük, ahonnan később Auschwitzba deportálták őket. Cecilie-t és nővérét kényszermunkára vitték, a család többi tagját érkezésükkor…
1939-ben ahogy Chaim a lengyel seregben töltött szolgálata a végéhez közeledett, Németország megszállta Lengyelországot. A németek elfogták, és németországi kényszermunkára küldték Chaimot. Zsidó hadifogolyként Chaimot később visszaküldték Lengyelországba. Végül a sobibori táborba deportálták, ahol a családja többi tagja meghalt. Az 1943-as sobibori lázadás során Chaim megölt egy őrt. Elmenekült barátnőjével, Selmával, akit később feleségül is vett. Az 1944.…
1939-ben ahogy Chaim a lengyel seregben töltött szolgálata a végéhez közeledett, Németország megszállta Lengyelországot. A németek elfogták, és németországi kényszermunkára küldték Chaimot. Zsidó hadifogolyként Chaimot később visszaküldték Lengyelországba. Végül a sobibori táborba deportálták, ahol a családja többi tagja meghalt. Az 1943-as sobibori lázadás során Chaim megölt egy őrt. Elmenekült barátnőjével, Selmával, akit később feleségül is vett. Az 1944.…
Lengyelország 1939-es megszállásakor a németek elfogták Chaimot, a lengyel hadsereg katonáját. Először Németországba küldték kényszermunkára, de zsidó hadifogolyként visszakerült Lengyelországba. Végül Chaimot a sobibori táborba deportálták, ahol a családja többi tagja meghalt. Az 1943-as sobibori lázadás során Chaim megölt egy őrt. Elmenekült barátnőjével, Selmával, akit később feleségül is vett. Az 1944. júniusi felszabadításukig egy gazda bújtatta őket.
Charlene mindkét szülője a helyi zsidó közösség vezetője volt, a család aktív közösségi életet élt. Charlene édesapja a Lembergi (Lvovi) Állami Egyetem filozófiaprofesszora volt. A II. világháború Lengyelország 1939. szeptember 1-jei német inváziójával kezdődött. Charlene városa az 1939-es német–szovjet paktum értelmében a szovjetek által megszállt Kelet-Lengyelországban volt. A szovjet megszállás alatt a család az otthonában maradt, és Charlene apja folytatta a…
Charlene mindkét szülője a helyi zsidó közösség vezetője volt, a család aktív közösségi életet élt. Charlene édesapja a Lembergi (Lvovi) Állami Egyetem filozófiaprofesszora volt. A II. világháború Lengyelország 1939. szeptember 1-jei német inváziójával kezdődött. Charlene városa az 1939-es német–szovjet paktum értelmében a szovjetek által megszállt Kelet-Lengyelországban volt. A szovjet megszállás alatt a család az otthonában maradt, és Charlene apja folytatta a…
Charlene mindkét szülője a helyi zsidó közösség vezetője volt, a család aktív közösségi életet élt. Charlene édesapja a Lembergi (Lvovi) Állami Egyetem filozófiaprofesszora volt. A II. világháború Lengyelország 1939. szeptember 1-jei német inváziójával kezdődött. Charlene városa az 1939-es német–szovjet paktum értelmében a szovjetek által megszállt Kelet-Lengyelországban volt. A szovjet megszállás alatt a család az otthonában maradt, és Charlene apja folytatta a…
Charlene mindkét szülője a helyi zsidó közösség vezetője volt, a család aktív közösségi életet élt. Charlene édesapja a Lembergi (Lvovi) Állami Egyetem filozófiaprofesszora volt. A II. világháború Lengyelország 1939. szeptember 1-jei német inváziójával kezdődött. Charlene városa az 1939-es német–szovjet paktum értelmében a szovjetek által megszállt Kelet-Lengyelországban volt. A szovjet megszállás alatt a család az otthonában maradt, és Charlene apja folytatta a…
Dallas Peyton az arizonai Tucsonból érkezett, és a 70. páncélozott gyalogság tagja volt. 1945-ben egyéb felszabadítókkal együtt érkezett a dachaui táborba, ahol találkozott túlélőkkel, és a rémtettek bizonyítékait is látta.
A németek 1944-ben elfoglalták David városát, amelyet korábban már Magyarországhoz csatoltak. Davidot Auschwitzba deportálták, ahonnan az édesapjával Plaszowba került. Davidot a gross-roseni táborba és Reichenbachba (Langenbielau) küldték. Egyike volt a marhavagon százötven utasa közül annak a háromnak, aki túlélte a szállítást Dachauba. Halálmenetben érkezett Innsbruckból az amerikai és német csapatok frontvonalára, amikor felszabadult.
1939-ben a németek megszállták Lengyelországot, és 1940-ben egy gettót hoztak létre Varsóban. Szülei deportálása után Doris a nővérével és más rokonaival együtt rejtőzött el. Doris nővérét és nagybátyját megölték, és megtudta, hogy a szülei is meghaltak. Nagyanyja öngyilkosságot követett el. Dorist kicsempészték a gettóból, és egy nem zsidónak álcázva szobalányként és szakácsként dolgozott, de végül a ravensbrücki táborba deportálták. A táborba érkezve…
Lengyelország 1939-es megszállása után Dora családja a litvániai Vilniuszba menekült. Amikor a németek megszállták Vilniuszt, Dora apját lelőtték, a család többi tagját pedig a vilniuszi gettóba zárták. Dorát, a nővérét és az édesanyját a litvániai kaiserwaldi táborba, majd a Danzig melletti stutthofi koncentrációs táborba deportálták. Édesanyja és nővére Stutthofban halt meg. Dorát közvetlenül a felszabadítás előtt meglőtték, de túlélte.
Edward S. Weiss közlegény, aki Maryland állambeli Gaithersburgből származik, röviddel a felszabadítás után a dachaui koncentrációs táborban volt.
Emanuel és családja Krakkótól északra, egy Miechow nevű kisvárosban élt. Miután Németország 1939 szeptemberében megszállta Lengyelországot, a zsidók üldöztetése egyre nagyobb méreteket öltött. A németek gettót alakítottak ki Miechowban. Emanuelnek be kellett vonulnia a gettóba. Majd 1942-ben, mielőtt a gettót felszámolták volna, Emanuel, az édesanyja és a nővére elmenekültek. Emanuel hamis személyazonossággal egy kolostorban húzta meg magát a lengyel földalatti…
Esther egy középosztálybeli zsidó családba született a lengyelországi Chelmben. 1942 decemberében a munkatáborból a megszállt Lengyelország területén levő sobibori haláltáborba deportálták. A Sobiborba való érkezését követően Esthert egy válogató bódéban végzett munkára küldték. A táborban megölt áldozatok ruháit és személyes tárgyait kellett szétválogatnia. 1943 nyarán és őszén Esther a sobibori tábor azon foglyai között volt, akik megtervezték a…
Esther egy középosztálybeli zsidó családba született a lengyelországi Chelmben. 1942 decemberében a munkatáborból a megszállt Lengyelország területén levő sobibori haláltáborba deportálták. A Sobiborba való érkezését követően Esthert egy válogató bódéban végzett munkára küldték. A táborban megölt áldozatok ruháit és személyes tárgyait kellett szétválogatnia. 1943 nyarán és őszén Esther a sobibori tábor azon foglyai között volt, akik megtervezték a…
Frank F. Hamburger, Jr., a Georgia állambeli Columbusból, a 65. gyaloghadosztályban szolgált.
Franz és családja Jehova tanúi voltak. Németország 1938-ban kebelezte be Ausztriát. A II. világháború kitörését követően Franz édesapját kivégezték, mert Jehova tanújaként ellenezte a háborút. 1940-ben Franz visszautasította a katonai kiképzésben való részvételt, és nem szalutált a náci zászlónak. A Gestapo (német állami titkosrendőrség) bebörtönözte és vallatta Grazban, és öt év kényszermunkára ítélték, amelyet egy németországi munkatáborban kellett…
Franz és családja Jehova tanúi voltak. Németország 1938-ban kebelezte be Ausztriát. A II. világháború kitörését követően Franz édesapját kivégezték, mert Jehova tanújaként ellenezte a háborút. 1940-ben Franz visszautasította a katonai kiképzésben való részvételt, és nem szalutált a náci zászlónak. A Gestapo (német állami titkosrendőrség) bebörtönözte és vallatta Grazban, és öt év kényszermunkára ítélték, amelyet egy németországi munkatáborban kellett…
Amikor Frima családját gettóba zárták, a nácik tolmácsként alkalmazták az apját. Ő később meghalt. Frima, az édesanyja és a nővére azzal kerülték el egy német mozgó kivégzőosztag mészárlását, hogy úgy tettek, mintha nem zsidók lennének, később azonban elfogták és bebörtönözték őket. Az édesanyja ismét kitalált egy menekülési tervet. Frima édesanyját és nővérét Romániába csempészték, Frima pedig menedéket keresve bolyongott, amíg az anyja elintézte,…
Fritzie édesapja az Egyesült Államokba emigrált, de mire át tudta volna hozni a családját, kitört a háború, és Fritzie édesanyja támadásoktól tartott az atlanti-óceáni átkelés során. Fritzie-t, az édesanyját és két fivérét végül Auschwitzbe küldték. Édesanyja és a fivérei meghaltak. Fritzie úgy élte túl, hogy a koránál idősebb, tehát erősebb munkásnak adta ki magát. Az Auschwitzból induló halálmenet során Fritzie az erdőbe menekült, ahol később…
George-ot 1945 májusában szabadították fel az amerikai csapatok. A háború alatt három évet töltött tíz különböző koncentrációs táborban. 1945-ben a wöbbelini táborban volt Németországban. A felszabadítás után több mint két évet töltött a menekültek számára létrehozott különböző táborokban. George 1947 októberében emigrált az Egyesült Államokba.
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.