Oskar Schindler
Oskar Schindler a holokauszt időszakának egyik legismertebb zsidómentője. A második világháború alatt Schindler gyárat üzemeltetett, amelyben a krakkói gettó zsidó kényszermunkásai dolgoztak. Miután Schindler szemtanúja volt a zsidókkal szembeni náci brutalitásnak és erőszaknak, elhatározta, hogy annyi zsidó kényszermunkást véd meg, amennyit csak tud.
A legfontosabb tények
-
1
Oskar Schindler opportunista volt, ráadásul német kém is, és a náci párt tagja. 1939-ben érkezett a németek által megszállt Krakkóba, azzal a szándékkal, hogy meggazdagodjon.
-
2
Schindler több mint ezer zsidó életét mentette meg.
-
3
Steven Spielberg Oscar-díjas filmje, a Schindler listája (1993) tette Oskar Schindlert közismertté.
A nem zsidók holokausztra adott reakciói eltérőek voltak, és különböző tényezők befolyásolták őket. A legtöbb ember vonakodott segíteni a zsidókon félelem, önérdek, kapzsiság, antiszemitizmus, illetve politikai vagy ideológiai meggyőződés miatt. Mások vallási vagy erkölcsi meggyőződés által vezérelve, illetve a személyes kapcsolatok erejéből fakadóan döntöttek úgy, hogy segítenek. Ez a cikk Oskar Schindlerről, a náci párt tagjáról szól, aki végül zsidók megmentésében segédkezett.
Bevezetés
Oskar Schindler (1908–1974) a holokauszt időszakának egyik legismertebb zsidómentője volt. Több mint ezer zsidó életét mentette meg. Mindazonáltal Schindler több szempontból is teljesen valószerűtlen módon lett embermentővé.
A holokauszt idején az emberek különböző okokból nyújtottak segítséget a zsidóknak. Számos embermentő vallási meggyőződésére, erkölcsi értékrendjére vagy etikai elveire támaszkodott. De Oskar Schindler nem volt vallásos. Életrajza alapján semmi sem utal arra, hogy erős erkölcsi meggyőződésű ember lett volna. Pénzéhes opportunista, német kém és a náci párt tagja volt. Számos házasságon kívüli viszonya volt. Gyakran gondatlanul bánt a pénzügyeivel, és nem fizette vissza a neki adott kölcsönöket. Schindler harmincegy éves korában érkezett a németek által megszállt Krakkóba, azzal a szándékkal, hogy meggazdagodjon.
Krakkói évei alatt Schindler fokozatos változáson ment át. Végül úgy döntött, hogy újonnan szerzett vagyonát és befolyásos helyzetét a zsidók segítésére fordítja.
Schindler jelleme és tettei közötti látszólagos ellentmondás az egyik oka annak, hogy története sokak érdeklődését felkeltette.
Oskar Schindler – háttér
Oskar Schindler 1908. április 28-án született az Osztrák-Magyar Monarchia területén, Zwittauban (ma Svitavy, Csehország). Amikor az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott az első világháború végén, Schindler a frissen megalakult Csehszlovákia állampolgára lett. Német nemzetiségű volt. Ez azt jelentette, hogy Schindler németül beszélt, és németnek vallotta magát.
1928-ban feleségül vette Emilie Pelzlt. Az 1920-as évek végén és az 1930-as évek elején különféle állásai voltak. Más csehszlovák férfi állampolgárokhoz hasonlóan Schindler is teljesített egy rövid, kötelező katonai szolgálatot.
Schindler, a náci
Bár Schindler nem élt a náci Németországban az 1930-as években, a náci mozgalomba való bevonódása az 1930-as évek közepére tehető. Ekkoriban egyre többen támogatták a náci mozgalmat a Csehszlovákiában élő német nemzetiségűek között. Schindler 1935-ben belépett a Konrad Henlein által vezetett Szudétanémet Pártba (Sudetendeutsche Partei). De a náci Németországgal való kapcsolata túlmutatott a párttagságon.
1936-ra Schindler a náci Németországnak kémkedett. A német katonai hírszerző szolgálat, az Abwehr ügynöke volt. A csehszlovák rendőrség 1938 júliusában bebörtönözte áruló tevékenysége miatt. Schindler azonban elkerülte a bűneiért járó további következményeket. Nem sokkal azután, hogy letartóztatták, a náci Németország a müncheni egyezmény értelmében annektálta a Szudétavidéket, amely Csehszlovákia nagyrészt németajkú vidéke volt. Ennek eredményeként Schindlert 1938 októberében szabadon engedték a börtönből. Ő azonnal kérvényezte felvételét a náci pártba. 1939 februárjában ideiglenes tagságot kapott.
Szabadulása után Schindler tovább dolgozott az Abwehrnél. Támogatta a náci Németország területi agresszióját Csehszlovákia és Lengyelország ellen. 1939 márciusában a náci Németország lerohanta és megszállta a cseh területeket, amelyeket a nácik ezután Cseh-Morva Protektorátus néven kormányoztak. Majd 1939. szeptember 1-jén náci Németország lerohanta Lengyelországot, ezzel megkezdődött a második világháború.
Schindler átvesz egyes zsidó tulajdonú vállalkozásokat a megszállt Lengyelországban
Miután a németek lerohanták és megszállták Lengyelországot, Schindler Krakkóba költözött. Abban az időben még mindig az Abwehrnél dolgozott hírszerzőként, bár pontos megbízatása nem tisztázott.
Krakkóban Schindler háborús haszonszerzővé vált. A náci német hatóságok gyorsan hozzákezdtek a lengyel zsidók és a nem zsidók magántulajdonának elkobzásához. Ebben a széles körű fosztogatásban Schindler is részt vett. Idővel több lefoglalt céget is megszerzett, abban reménykedve, hogy azokkal nagy vagyonra tehet szert.
Ekkor vette bérbe, később pedig megvásárolta a Rekord nevű zománcárugyárat, amely előtte zsidó tulajdonban volt. A Rekord cég megszerzése 1939 őszén a német hatóságok hivatalos kisajátítási eljárásán keresztül történt.
A Rekord zománcozott edényeket és serpenyőket gyártott. Schindler a vállalat nevét Deutsche Emailwarenfabrik-ra (DEF, „Német Zománcárugyár”) változtatta. A gyárat „Emalia” néven is ismerték, ami lengyelül „zománcot” jelent. Schindler Krakkóban két másik vállalkozást is működtetett, amelyek közül legalább egyet zsidóktól tulajdonított el.
Schindler nem volt különösebben jó üzletember. Az Emalia működtetésében több korábbi tulajdonosra támaszkodott, különösen Abraham Bankierre. A zsidó származású Bankier a Rekord vállalat résztulajdonosa volt, és a háború előtt ő irányította a gyárat.
Zsidó kényszermunkások Schindler Emalia gyárában, 1940–1943
Oskar Schindler teljes mértékben kihasználta a német hatóságok által megszervezett kizsákmányoló munkaerőrendszer előnyeit a megszállt Lengyelországban.
Kezdetben Schindler gyári munkásainak többsége nem zsidó lengyelekből állt. Az egyedüli zsidó alkalmazotta Bankier volt, és más egykori vállalati vezetők. 1941 vagy 1942 környékén Schindler a krakkói gettóból érkező zsidó kényszermunkásokat kezdett alkalmazni az Emalia gyárban.
Azért alkalmazott zsidó kényszermunkásokat, mert ezért kevesebbet kellett fizetnie, mint amennyi a nem zsidó lengyel munkások munkabére volt. A német megszállás alatt álló Lengyelországban a Schindlerhez hasonló gyártulajdonosok nem adtak fizetést a zsidó kényszermunkásoknak. Ehelyett napi bérleti díjat fizettek az SS-nek.
A gyártulajdonosok szabad kezet kaptak abban, hogy kihasználják és túlhajszolják a zsidó kényszermunkásokat. Túlélők beszámolói szerint azonban az Emaliában Schindler jól bánt munkásaival.
Schindler közbelépése egy 1942 júniusi deportálás akció során
A németek zsidók elleni kegyetlen bánásmódja és gyilkosságai közvetlenül érintették Schindlert és a gyárát. 1942 nyarán a német hatóságok megkezdték több ezer zsidó deportálását a krakkói gettóból a belzeci haláltáborba. Júniusban az Emalia gyár tizennégy zsidó kényszermunkását, köztük Abraham Bankiert, gyűjtötték össze deportálásra. Schindler személyesen lépett közbe, hogy megmentse őket a deportálástól. Nyilvánvaló, hogy a gyár működtetéséhez volt szüksége rájuk. Nem világos azonban, hogy Schindler akkoriban ismerte-e a vonat úticélját, vagy volt-e tudomása a belzeci haláltáborról. Bármi is vezérelte őt, Schindler beavatkozása minden bizonnyal megmentette az életüket.
Schindler kapcsolatai egy zsidómentő csoporttal
A krakkói zsidó foglyok megsegítésére tett saját erőfeszítésein túl Schindler kapcsolatokat alakított ki egy kiterjedt zsidó segélyhálózattal is.
1942 végén kezdett el együtt dolgozni a Segélyező és Mentőbizottsággal. Ez egy zsidó segélyszervezet volt, amely Budapestről működött. Magyar zsidók irányították, többek között Brand Jenő és Kasztner Rudolf. Schindler futárként dolgozott. Zsidó foglyoknak segített azzal, hogy pénzt, leveleket és információkat juttatott el nekik.
1943 novemberében Schindler Budapestre utazott. Ott tájékoztatta a bizottságot a németek által megszállt Lengyelországban zajló zsidók elleni tömegmészárlásról.
Schindler védelmébe veszi a zsidókat a krakkói gettó felszámolásakor, 1943 márciusa
Schindler 1943-ban közvetlenebbül vett részt a zsidók segítésében. Márciusban a németek feloszlatták a krakkói gettót, és a megmaradt lakosai közül sokakat meggyilkoltak. A gettó likvidálásakor Schindler úgy védte zsidó munkásait, hogy éjszakára a gyárban tartotta őket. Ennek eredményeképpen ezek a zsidó munkások túlélték a brutális és halálos intézkedést. Ezt követően az Emaliában dolgozó foglyokat a gettóból a közeli Plaszów kényszermunkatáborba küldték.
Tetteimnek és a bennem bekövetkezett változásnak az oka az volt, hogy naponta láttam a zsidó emberek elviselhetetlen szenvedését és a brutális megszállást […] az elfoglalt területeken.
—Oskar Schindler
Emalia, a plaszówi zsidó foglyok menedéke,1943–1944
A krakkói gettó felszámolása után Schindler továbbra is zsidó kényszermunkásokat alkalmazott az Emaliában. Eleinte ezek a kényszermunkások a plaszówi munkatáborban laktak, és több kilométert utaztak, hogy a gyárban dolgozzanak. Később a Schindler gyárában lévő táborba költöztették őket.
Schindler és Amon Göth, a plaszówi tábor parancsnokának barátsága
Plaszówban a foglyok Amon Göth SS-parancsnok irányítása alatt rendkívül nehéz körülményeknek és önkényesen elkövetett erőszaknak voltak kitéve. Göth 1943 februárjától 1944 szeptemberéig vezette a plaszówi tábort. Hírhedt volt szadista kegyetlenségéről. Gyakran lőtt foglyokra a villája erkélyéről. Emellett véletlenszerű kivégzéseket hajtott végre. Schindler jó kapcsolatot alakított ki Göth-tel, és részt vett a villájában tartott részeg tivornyákon. A személyes kapcsolatra és megvesztegetésekre alapozva Schindler szívességeket kért a parancsnoktól. Ez lehetővé tette számára, hogy gyárát hatékonyabban működtesse, valamint hogy segítsen a zsidó foglyoknak.
Schindler tábora az Emaliában, 1943–1944
Schindler 1943-ban egy bizonyos ponton meggyőzte Göthöt, hogy engedélyezze a zsidó kényszermunkások számára, hogy teljes időben Plaszówon kívül, az Emalia táborban éljenek. A tábor az Emalia gyárkomplexum területén helyezkedett el. A táborban élő zsidó kényszermunkások az Emaliának és három másik közeli gyárnak dolgoztak.
Az Emalia táborban sokkal jobbak voltak a körülmények, mint a plaszówi főtáborban. Schindler és Julius Madritsch osztrák gyárigazgató a feketepiacon szereztek be kiegészítő élelmet a foglyok számára.
1944 januárjában az SS a plaszówi tábor besorolását kényszermunkatáborról koncentrációs táborra módosította. Az Emalia tábort hivatalosan Zabłocie altábornak nevezték. Az altáborban 1944 nyarán körülbelül 1450 zsidó fogoly éltt.
Valamikor 1943-ban vagy 1944-ben Schindler egy fegyvergyárat hozott létre az Emalia mellett. Zsidó foglyok építették a gyárat, amely 1944 nyarának végén készült el.
Schindler emaliai táborának vége, 1944 nyara
1944 nyarán a szovjet hadsereg bevonult Lengyelországba, és Krakkó felé nyomult. A német hatóságok megkezdték a foglyok evakuálását Plaszówból és annak altáboraiból, beleértve Emaliát is. A hatóságok elrendelték a német megszállás alatt álló Lengyelországban található fegyvergyárak áthelyezését Németország belső területeire. Ez érintette Schindler emaliai fegyvergyárát is.
Zsidó foglyok százait távolították el Schindler védelme alól, amikor visszaküldték őket az Emaliából Plaszówba. Sokan közülük azonnal zsúfolt tehervagonokba kerültek. Ezután a mauthauseni koncentrációs táborba szállították át őket. Egyes foglyok visszaemlékeztek arra, hogy Schindler még az utolsó pillanatban is próbált segíteni nekik apró, de jelentőségteljes módon. Megvesztegette Göth-öt és az SS-őröket, hogy a plaszówi állomáson és a Mauthausen felé vezető úton vizet adjanak a foglyoknak. Amint a vonat elhagyta Plaszówot, Schindler már nem tudott segíteni rajtuk.
Schindler Emaliánál végzett erőfeszítései mégis jelentősek voltak. Schindler gondoskodott arról, hogy az emaliai foglyok védelmet és viszonylag jó étkezést kapjanak a gyárban. Ez azt jelentette, hogy nagyobb esélyük volt túlélni a mauthauseni szélsőséges körülményeket.
Ekkor már csak körülbelül 300 zsidó férfi fogoly maradt Schindlerrel Emaliában. Feladatuk az volt, hogy segítsenek Schindlernek lebontani a fegyvergyárat és előkészíteni az átköltöztetését egy másik helyszínre.
A fegyvergyár Brünnlitzbe költöztetése, 1944 ősze
1944 őszén Schindler engedélyt kapott arra, hogy a Cseh-Morva Protektorátusban található Brünnlitz (ma Brněnec, Csehország) városába helyezze át fegyvergyárát.
A brünnlitzi gyár tábora a gross-roseni koncentrációs tábor egyik altábora volt. A német hatóságok körülbelül ezer zsidó foglyot szállítottak Plaszówból Brünnlitzbe, hogy Schindler ottani gyárában dolgozzanak. Köztük hétszáz férfi és háromszáz nő volt. A plaszówi zsidó foglyok számára a Brünnlitzbe történő áthelyezés nagyobb esélyt jelentett a túlélésre. Azokat, akiket más koncentrációs táborokba vittek, sokkal rosszabb körülmények várták.
Készített-e Oskar Schindler egy listát?
Oskar Schindler nem készített listát. A „Schindler listája” fogalom valójában utalás Schindler holokauszt alatti mentőakcióira. Általában a Schindler által megmentett foglyok listáját értik alatta. Egészen pontosan gyakran a plaszówi koncentrációs táborból Schindler brünnlitzi gyárába szállított foglyok nevével hozzák összefüggésbe.
Nem csak egyetlen lista volt a Plaszówból Brünnlitzbe áthelyezendő foglyokról. Külön listák voltak férfiakról és nőkről. A listákon szereplő nevek többször változtak. Továbbá ezeket az áthelyezési listákat nem Schindler írta, és Schindlernek nem volt végső beleszólása a nevek kapcsán. A listákat valójában Marcel Goldberg készítette. Goldberg zsidó rab-funkcionárius volt, aki írnokként szolgált az SS számára a plaszówi főtáborban. Külön listákat állított össze a Schindler brünnlitzi gyárába átszállítandó férfi és női foglyokról.
A Goldberg által összeállított listákon szerepeltek Schindler és Madritsch gyárainak egyes zsidó munkásai, valamint családtagjaik; továbbá fontos zsidó rab-funkcionáriusok és azok családtagjai is. Néhány rab megvesztegette Goldberget, hogy felkerüljön a listára. Mások egyszerűen szerencsések voltak.
A Plaszowból Brünnlitzbe áthelyezettek többsége nem dolgozott Oskar Schindlernek az Emaliában. Abban az időben Schindler a legtöbbjüket személyesen nem ismerte.
Fogolytranszport Brünnlitzbe, 1944 ősze
A foglyok szállítása Plaszówból Brünnlitzbe kaotikusan zajlott. A transzport alatt a foglyok ideiglenesen kikerültek Schindler felügyelete alól, így ő nem tudta megvédeni őket.
A férfi foglyokat Gross-Rosenen keresztül szállították Brünnlitzbe. Néhány nap elteltével érkeztek meg Brünnlitzbe. A nőket Auschwitz-Birkenaun keresztül szállították. Ott három hétig tartották őket fogva. A női foglyok számára az Auschwitz-Birkenauban töltött idő félelmetes, veszélyes és megalázó volt. Egy idős női rab tífuszt kapott, és meghalt. A nők végül 1944. november közepén érkeztek meg a brünnlitzi táborba. Valószínű, hogy Schindler egy futár útján közbelépett, hogy elérje a szabadon bocsátásukat. A közhiedelemmel ellentétben nem személyesen ment oda.
Mind Gross-Rosenben, mind Auschwitzban néhány foglyot levettek a brünnlitzi transzportlistáról, és más foglyokra cserélték őket.
Schindler mentőakciói Brünnlitzben
Schindler legjelentősebb mentőakciói a brünnlitzi táborban zajlottak a második világháború utolsó, kétségbeesett hónapjaiban. A tábor 1944. októberi megalapításától 1945. májusi felszabadításáig Schindler a tábor zsidó foglyai megmentésének szentelte magát. Ez bonyolult és kockázatos vállalkozás volt, amely felemésztette Krakkóban szerzett vagyonát.
A foglyok védelmezése az SS-szel szemben
Mivel Brünnlitz a gross-roseni láger egyik altábora volt, SS-parancsnok irányította, és SS-egység őrizte. Schindler attól tartott, hogy az SS-parancsnok úgy dönt, felszámolja a tábort, és meggyilkolja a zsidó foglyokat. Annak érdekében, hogy megvédjék a zsidó foglyokat az SS-től, Oskar és Emilie Schindler a táborban éltek egy lakásban.
Élelmiszerek és gyógyszerek beszerzése Brünnlitzben
Brünnlitzben Emilie Schindler segített Oskar Schindlernek a szűkös élelmiszer- és gyógyszerellátmány beszerzésében. Schindler ezeket a bevételeiből fedezte. Ez volt Emilie első jelentős szerepvállalása Oskar mentési erőfeszítéseiben. Helyiek is segítettek titokban élelemmel ellátni a foglyokat.
A termelési számok meghamisítása a zsidók megmentése érdekében
A brünnlitzi üzem fegyvergyárnak minősült. Ez létfontosságú volt további fennmaradásához. Schindler azt állította, hogy a foglyok mind szakképzett munkások, akik a német hadsereg számára gyártottak fegyvereket. Valójában nem mindenki dolgozott a gyárban. Akik pedig igen, azok nem sokat termeltek. A gyár mindössze egy vagonnyi lőszert állított elő.
Itzhak Stern és Mietek Pemper zsidó foglyok segítségével Schindler hamis termelési adatokat készített, hogy megtévessze a náci német hatóságokat. Erre a megtévesztésre azért volt szükség, hogy az SS ne zárassa be a tábort.
Más foglyok segítése
Amikor újabb foglyok érkeztek a térségbe, a Schindler házaspár úgy döntött, hogy Brünnlitzben gondoskodnak róluk. Összesen három fogolyszállítmány érkezett más táborokból. Schindlerék Brünnlitzbe szállították őket, ahol orvosi ellátást és élelmet kaptak.
Egy 1945. április 18-án kelt, Brünnlitzre vonatkozó fogolylista 1098 nevet (801 férfit és 297 nőt) tartalmazott. Tartalmazta a Plaszówból átszállított zsidók és az újonnan érkezettek nevét. Ezt a listát is olykor „Schindler listájának” nevezik.
A tábor felszabadítása
A brünnlitzi tábort 1945 májusában szabadították fel. Schindlerék 1945. május 9-én hagyták el Brünnlitzet, közvetlenül azelőtt, hogy a szovjet csapatok megérkeztek volna a táborba. Nyugat felé menekültek, tartva attól, hogy szovjet kézre kerülnek. Távozásuk előtt a zsidó foglyok egy aranygyűrűt és egy aláírt nyilatkozatot adtak Oskarnak, amely tanúsította megsegítésükre tett erőfeszítéseit. Schindlerék végül eljutottak a szövetségesek által megszállt Németország amerikai zónájába.
Schindler élete a második világháború után
A második világháború után Schindler és felesége nem térhettek vissza Csehszlovákiába. A háború előtti német kémként végzett tevékenysége miatt Oskar ott háborús bűnösnek számított. Német származása a háború utáni Csehszlovákiában szintén nemkívánatossá tette őt. A második világháború után az ország kitelepítette német nemzetiségű lakosságát.
A Schindler család néhány évre Regensburg városában telepedett le, Németország amerikai megszállási övezetében. Pénzügyi nehézségekkel küszködtek. Schindler többször fordult segítségért egykori zsidó foglyaihoz és zsidó segélyszervezetekhez. Anyagi kompenzációért folyamodott az Amerikai Zsidó Közös Elosztó Bizottsághoz (American Jewish Joint Distribution Committee, JDC, röviden: Joint) a zsidók megmentésére fordított pénzéért. Schindler azt állította, hogy 2,64 millió birodalmi márkát költött erre a célra (ez akkoriban nagyjából egymillió amerikai dollárnak felelt meg). Később a nyugatnémet kormánytól is kártérítést kért a gyári veszteségeiért.
1949-ben Oskar és Emilie Argentínába emigráltak. Ott Oskar megpróbált sikeres üzletet alapítani, de kudarcot vallott. Adósságba keveredett. 1957-ben Schindler egyedül tért vissza Németországba. Véglegesen különvált Emilie-től, de házasságukat nem bontották fel. Schindler Németországban halt meg 1974 októberében. Izraelben van a sírja.
A zsidó emberek közül, akiknek Schindler segített, sokan a háború után is elkötelezettek maradtak iránta. Őket gyakran Schindlerjudeként avagy Schindler-zsidóként emlegetik.
Schindler nevét megismeri a világ
Oskar Schindler a második világháború idején nem volt ismert. A háború után vált ismertté neve, a Schindler-zsidók erőfeszítéseinek köszönhetően.
Az 1940-es évektől kezdve néhány Schindler-zsidó elkezdte nyilvánosságra hozni Schindler történetét. A huszadik században Schindler története megjelent újságokban, könyvekben és filmekben. 1957-ben egy esszéje is bekerült egy német könyvbe, amely a holokauszt embermentőiről szólt.
Az 1993-as Schindler listája című film Oskar Schindlert világszerte ismertté tette. A filmet Steven Spielberg rendezte, és mind a közönség, mind a kritikusok elismeréssel fogadták. A film hét Oscar-díjat nyert 1994-ben, köztük a legjobb film díját. Spielberg filmje nagyrészt Thomas Keneally 1982-es regényén, a Schindler listáján (eredeti címe Schindler bárkája) alapul. Keneally szorosan együttműködött Leopold Page-dzsel, egy Schindler által megmentett zsidó férfival.
A regény és a film ismertették meg Schindler történetét az amerikai közönséggel. Azonban mindkét beszámoló tartalmaz néhány pontatlanságot.
Schindler, az embermentő
Oskar Schindlert gátlástalansága és opportunizmusa tette a zsidó foglyok hatékony védelmezőjévé. De ugyanezek a tulajdonságok Schindlert arra is késztették, hogy kevésbé tiszteletre méltó módon viselkedjen. Emiatt Schindlernek mint embermentőnek a megítélése ellentmondásos volt.
Az 1960-as években például komoly vitát váltott ki, hogy a Jad Vasem, a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága a Világ Igazai közé jelölte őt. Számos Schindler-zsidó támogatta a jelölést. Ugyanakkor két krakkói zsidó férfi hitelt érdemlően vádolta meg Schindlert a második világháború korai éveiben elkövetett lopással és kihasználással. E vádak ellenére a Jad Vasem meghívta Schindlert, hogy fát ültessen a Világ Igazai fasorban. Az ültetési ceremóniára 1962. május 8-án került sor.
1963 végén a „Világ Igaza” címet megítélő bizottság úgy döntött, hogy hivatalosan mégsem adja meg neki a címet. 1993-ban a Jad Vasem felülvizsgálta korábbi döntését, és Oskar és Emilie Schindlernek egyaránt odaítélte a címet.
Oskar Schindlerre úgy emlékeznek, mint a holokauszt hősies embermentőjére. Története jól mutatja a mentés összetettségét és kihívásait.
Lábjegyzetek
-
Footnote reference1.
1943-ban az emáliai tábort néha Judenlagernek (zsidótábornak) vagy Nebenlagernek (altábornak) nevezték. Plaszów alá tartozott.