Nagynémetország, 1942

Nagynémetország, 1944

Nagyobb európai háborús bűnperek, 1943–1947

A német vezető tisztviselőket a Nemzetközi Katonai Törvényszék (IMT) előtt fogták perbe a németországi Nürnberg városában. A törvényszéket Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok bíráiból állították fel. Az 1945 utáni háborús bűnperek túlnyomó többségének vádlottjai azonban alacsonyabb rangú tisztviselők és tisztek voltak. Köztük voltak a koncentrációs táborok őrei és parancsnokai, rendőrtisztek, a mozgó kivégzőosztagok tagjai…

Német hódítások Európában, 1939–1942

A II. világháborúban Németország célja az volt, hogy európai ellenfeleit villámháborúk sorozatával győzze le. Németország gyorsan lerohanta Európa legnagyobb részét, és sikere töretlen volt több mint két évig. Németország legyőzte és megszállta Lengyelországot (1939. szeptemberben), Dániát (1940. április), Norvégiát (1940. április), Belgiumot (1940. május), Hollandiát (1940. május), Luxemburgot (1940. május), Franciaországot (1940. május), Jugoszláviát (1941.…

Németország háború előtti területszerzése

Németország területi veszteségei, versailles-i szerződés, 1919

Németország elvesztette az I. világháborút. Az 1919-es versailles-i szerződésben a győztes hatalmak (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és szövetségeseik) területi, katonai és gazdasági büntető intézkedéseket róttak a legyőzött Németországra. Nyugaton Németország visszaadta Elzász-Lotaringiát Franciaországnak, amelyet több mint 40 évvel korábban szerzett meg. Ezen kívül Belgium megkapta Eupen és Malmedy városát; az iparilag fejlett Saar-vidéket 15…

Németország, 1933

Amikor 1933 januárjában Adolf Hitler hatalomra került, Németország potenciálisan az egyik legerősebb európai hatalom volt. Hitler elhatározta, hogy semmisnek tekinti az I. világháborút követő versailles-i szerződés még érvényben lévő katonai és területi rendelkezéseit. Azt kívánta elérni, hogy minden német anyanyelvű ember a birodalom (Reich) része legyen, ami a német hatalom visszaállításának és az európai német birodalom létrehozásának első lépése volt.…

Németország, 1945

Olaszország, menekülttáborok

Romániai táborok és gettók, 1942

Tengelyhatalmak szövetsége, 1939–1941

Varsó környezete, 1940.

Varsói gettólázadás, 1943.

Varsói gettólézadás, 1943.

Varsó Lengyelország fővárosa. A II. világháború előtt Varsó a zsidó élet és kultúra központja volt Lengyelországban. A háború előtt Varsóban több mint 350 000 zsidó lakott, ami a város teljes népességének mintegy 30 százalékát tette ki. Varsóban élt Lengyelország és Európa legnagyobb zsidó közössége, a második legnagyobb a világon a new york-i után. A németek 1939. szeptember 29-én foglalták el Varsót. 1940 októberében a németek elrendelték egy gettó…

Zsidó bevándorlás Izraelbe, 1948–1950

Zsidó ejtőernyősök Palesztinából, 1943–1945

Zsidó emigráció Németországból, 1933–1940

1933 és 1939 között a németországi zsidókat letartóztatták, gazdaságilag ellehetetlenítették, megfosztották jogaiktól majd állampolgárságuktól, koncentrációs táborokba zárták őket, kiszámíthatatlan erőszakos akcióknak és államilag szervezett pogromnak (kristályéjszaka) voltak kitéve. A zsidók különböző módokon reagáltak a náciktól elszenvedett üldöztetésre. A német társadalomtól erőszakos módon elkülönített németországi zsidók megkezdték saját…

Zsidó fegyveres ellenállás a gettókban és táborokban, 1941–1944

1941 és 1943 között a nácik által megszállt Kelet-Európa nagyjából 100 zsidó gettójában alakult ki földalatti ellenállási mozgalom. Ezek fő célja lázadások szervezése, a gettókból való kitörés és a németek ellen harcoló partizán egységekhez való csatlakozás volt. A zsidók tudták, hogy a lázadások nem állítják meg a németeket, és hogy csak néhányan tudnak megszökni és csatlakozni a partizánokhoz. A zsidók ennek ellenére is az ellenállás mellett döntöttek.…

Zsidó partizán tevékenység Kelet-Európában, 1942–1944

A hatalmas nehézségek ellenére számos zsidó kísérelte meg a fegyveres ellenállást a németek ellen Európa német megszállás alatt álló területein. Önálló és csoportos, tervezett és spontán akciókat is végrehajtottak a németekkel és szövetségeseikkel szemben. A zsidó partizánok különösen aktívak voltak keleten, ahol a frontvonal mögött, az erdőkben és gettókban kiépített bázisaikról harcoltak a németekkel. Mivel errefelé az antiszemitizmus igen elterjedt volt,…

Zsidó partizán tevékenység Nyugat-Európában, 1942–1944

A dachaui koncentrációs tábor

A dachaui koncentrációs tábort 1933-ban alapították, és 1945-ig folyamatosan működött. Ez volt a náci rezsim első ilyen tábora, és a becslések szerint 1933 és 1945 között legalább 188 000 rabot tartottak itt fogva.

A holokauszt

A holokauszt során a nácik és kollaboránsaik a II. világháború alatt hatmillió zsidót és több millió más áldozatot gyilkoltak meg. A tömeggyilkosságok 1941 júniusában kezdődtek a zsidó civilek kivégzésével, amikor Németország lerohanta a Szovjetuniót. 1941 végén a németek elkezdték a zsidók deportálását a megszállt Lengyelország területén felállított haláltáborokba. 1945 májusára Európa zsidó lakosságának kétharmadát meggyilkolták.

A holokauszt után

Ahogy a szövetséges csapatok a náci Németország ellen indított offenzívák sorozatával egyre beljebb hatoltak Európába, elérték a koncentrációs táborokat és felszabadították a foglyokat. A foglyok közül sokan a Németország belsejébe irányított halálmenetek túlélői voltak. A felszabadítás után sok zsidó túlélő nem tudott vagy nem akart visszatérni Kelet-Európába az antiszemitizmus miatt, és mert a közösségeik megsemmisültek a holokauszt során. Azok közül, akik…

A II. világháború és a holokauszt

A holokauszt az európai zsidóság államilag támogatott, szisztematikus üldözését és megsemmisítését jelentette a náci Németország és kollaboránsai által 1933 és 1945 között. Áldozatai elsősorban zsidók voltak – közülük hatmilliót megöltek. Faji, etnikai vagy nemzeti alapon a romák (cigányok), a testi és szellemi fogyatékosok és a lengyelek is a kiirtani vagy megtizedelni kívánt csoportok közé tartoztak. További milliók, köztük homoszexuálisok, Jehova tanúi,…

A náci táborok felszabadítása

Ahogy a szövetséges csapatok a náci Németország elleni offenzívák sorozata révén egyre beljebb hatoltak Európába, egymás után érték el a több tízezernyi, éhségtől és betegségtől szenvedő foglyot őrző koncentrációs táborokat. Az ezekben lezajlott rémtettek teljes képe csak a náci táborok felszabadítása után bontakozott ki a világ szemei előtt.

Auschwitz

Auschwitz központi szerepet játszott a „végső megoldás”, azaz az európai zsidók kiirtására irányuló náci terv kivitelezésében. A nácik szinte minden Európai országból deportáltak zsidókat a megszállt Lengyelországban található Auschwitz II (birkenaui) haláltáborba. Auschwitzban összesen legalább 1,1 millió zsidó és több tízezer egyéb fogoly halt meg.

Az ellenállás

Számos zsidó a náci terrorral szembesülve ellenállt a németeknek és kollaboránsaiknak. A nácik által megszállt Kelet-Európa több mint 100 gettójában alakult ki földalatti ellenállási mozgalom. Sőt még a gettóknál is kedvezőtlenebb körülmények között, a náci táborok némelyikében is sikerült felkelést szervezniük a foglyoknak. Zsidó partizánalakulatok működtek Franciaországban, Belgiumban, Ukrajnában, Fehéroroszországban, Litvániában és Lengyelországban is. A…

Mentés

Az európaiak zöme ugyan félelemből vagy közömbösségből nem tett semmit, azonban egy bátor kisebbség az életét kockáztatta azért, hogy segítsen a nácik által megszállt Európa zsidóságán. Ez a segítség sokféle formában érkezett. 1943 őszén a dán ellenállási mozgalom az ország szinte teljes zsidó népességét áthajózta a biztonságot jelentő semleges Svédországba. Más országokban egyházak, árvaházak és családok adtak menedéket zsidóknak vagy segítettek…

Lengyel áldozatok

Miután a németetek 1939 szeptemberében legyőzték a lengyel hadsereget, kegyetlen elnyomó rendszert kényszerítettek a lengyelekre: civilek ezreit végeztéki ki, tömegeket sújtó kényszermunka-programokat vezettek be, százezreket száműztek lakhelyükről.

A Harmadik Birodalom: áttekintés

A nácik hatalomra kerülése véget vetett a Németország által az I. világháború után létrehozott parlamentáris demokráciának, az úgynevezett Weimari Köztársaságnak. Adolf Hitler 1933. január 30-i kancellári kinevezése után a Harmadik Birodalom néven is ismert náci állam hamarosan olyan rendszerré vált, amely nem garantálta az alapvető jogokat a német állampolgároknak. 1933. február 28-án, a Reichstagban (a német parlament) kitört gyanús tűz után a kormány kiadott…

A holokauszt után

1945-ben, amikor az angol, amerikai és szovjet csapatok elérték a náci koncentrációs táborokat, megtalálták a felhalmozott holttesteket, emberi csontokat és hamvakat, a tömeggyilkosságok bizonyítékait. A katonák több ezer éhező és súlyos beteg zsidó és nem zsidó túlélőt is találtak. A túlélők számára az élet újrakezdése elrettentő feladatnak tűnt. A felszabadítás után sok túlélő félt visszatérni korábbi otthonába az Európa egyes részein továbbra sem…

A holokauszt utóhatása (rövidített cikk)

1945-ben, amikor a szövetséges csapatok bevonultak a náci koncentrációs táborokba, emberi holttestek, csontvázak és hamvak halmaival- a tömeggyilkosságok bizonyítékaival - szembesültek. A katonák több ezer éhező és beteg túlélőt – zsidót és nem zsidót – is találtak. Felszabadításuk után sok túlélő félt visszatérni korábbi otthonába a továbbra is fennálló antiszemitizmus (a zsidók elleni gyűlölet) miatt. A hazatérők közül sokan halálfélelemben éltek. Az…

A II. világháború Európában

A holokauszt a II. világháború tágabb kontextusában történt. Hitler kormánya egy hatalmas, bőséges élettérrel (Lebensraum) rendelkező új kelet-európai birodalmat képzelt el Németország számára, amely még ki sem heverte az I. világháborús vereséget. A vezetők számításai szerint az európai német uralom valóra váltásához háborút kellett vívniuk. 1939 A Szovjetunió semlegességének biztosítása után (1939. augusztus, szovjet-német megnemtámadási egyezmény) a…

A II. világháború Európában (rövidített cikk)

A II. világháború halálos áldozatainak becsült száma világméretekben elérte az 55 millió főt; ez volt a legnagyobb és legpusztítóbb háború a történelem folyamán. Németország robbantotta ki 1939. szeptember 1-én Lengyelország megszállásával. Válaszul Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent a németeknek, a német haderő pedig 1940 tavaszán betört Nyugat-Európába. A Szovjetunió, Németország bátorítása mellett, 1940 júniusában elfoglalja a balti államokat.…

A náci korszak áldozatai: a náci faji ideológia

A HOLOKAUSZT A holokauszt a nyugati civilizáció, a nemzetállamok, a modern bürokratikus társadalmak és az emberi természet megismerésének megkerülhetetlen témája. A holokauszt az ártatlan polgári lakosok millióinak előre eltervezett tömegmészárlását jelenti. A nácik példátlan mértékű népirtást hajtottak végre rasszista ideológiájuk alapján, amely a zsidókat „élősködő férgeknek” tekintette, akik csak a megsemmisítésre méltók. Európa teljes zsidó lakosságát…

A náci olimpia, Berlin, 1936.

A LEGFŐBB TÉNYEK   2016-ban van a Berlinben 1936-ban megrendezett olimpiai játékok 80. évfordulója. A náci Németország propagandacélokra használta az 1936-os olimpiai játékokat. Egy új, erős, egységes Németország képét mutatta, miközben leplezte az antiszemita és rasszista politikát, valamint az erősödő militarizmust. A nyári játékok története során első alkalommal indultak mozgalmak Európában és az Egyesült Államokban az 1936-os berlini olimpia bojkottálására…

A náci táborok felszabadítása

Ahogy a szövetséges csapatok a náci Németország elleni offenzívák sorozata révén egyre beljebb hatoltak Európába, egymás után érték el a több tízezernyi foglyot őrző koncentrációs táborokat. A foglyok közül sokaknak a megszállt Lengyelország táboraiból Németország belsejébe tartó erőltetett menetet is túl kellett élniük. Ezek a foglyok éheztek és súlyos betegségektől szenvedtek. Elsőként a szovjet erők bukkantak nagyobb méretű náci táborra a…

A náci táborok felszabadítása (rövidített cikk)

Ahogy a szövetséges csapatok a náci Németország elleni offenzívák sorozata révén egyre beljebb hatoltak Európába, egymás után érték el a több tízezernyi, éhségtől és betegségtől szenvedő foglyot őrző koncentrációs táborokat. Az ezekben lezajlott rémtettek teljes képe csak a felszabadítás után bontakozott ki a világ szemei előtt. Elsőként a szovjet erők bukkantak nagyobb méretű náci táborra a lengyelországi Lublin mellett fekvő Majdanek városkában, 1944…

A nem zsidók ellenállása

1933 és 1945 között számos csoport fejtett ki ellenállást a náci rezsimmel szemben, mind Németország, mind az általa elfoglalt országok területén. Saját hazájukban a nácik legkorábbi ellenfelei a kommunisták, a szocialisták és a szakszervezeti vezetők voltak. Habár a hagyományos egyházak hierarchiájába tartozó személyek vagy támogatták a náci rezsimet, vagy eltűrték a diszkriminációt és üldöztetést célzó politikájukat, egyes német teológusok, mint például…

A nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék (rövidített cikk)

A németországi Nürnbergben hivatalosan 1945. november 20-án, mindössze hat és fél hónappal a fegyverletétel után megkezdődtek a német vezetők Nemzetközi Katonai Törvényszék (IMT) előtti perei; ezek a háború utáni időszak legismertebb háborús bűntetteket vizsgáló perek. A szövetséges nemzetek mindegyike - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és Franciaország - egy-egy bírót és ügyészi csapatot biztosított az eljáráshoz, melynek szabályait a…

A varsói gettólázadás

1943. április 19-én lázadás tört ki a varsói gettóban, miután a német katonák és rendőrök benyomultak azzal a céllal, hogy deportálják a gettó még életben lévő lakóit. 1943. május 16-ára a németek leverték a felkelést és lerombolták a gettót. A gettó életben maradt lakóit koncentrációs táborokba és haláltáborokba deportálták.

A végső megoldás: áttekintés

A nácik gyakran szépítő kifejezésekkel leplezték bűntetteik valódi természetét. A zsidó nép teljes megsemmisítését célzó tervet „végső megoldásnak” nevezték. Nem ismert, hogy a náci Németország vezetői pontosan mikor döntöttek a „végső megoldás” végrehajtása mellett. Egy évtizeden át tartó, egyre erősödő diszkriminációs rendelkezések betetőzése lett a zsidók elleni népirtás, tömeges elpusztításuk. Adolf Hitler uralma alatt a zsidók üldöztetését…

A wannseei konferencia és a „végső megoldás” (rövidített cikk)

1942. január 20-án a náci párt és a német kormány 15 magas rangú tisztviselője gyűlt össze a Berlin melletti Wannsee egyik villájában, hogy megbeszéljék „a zsidókérdés végső megoldása”-ként emlegetett terv megvalósítását. A „végső megoldás” az európai zsidók szisztematikus, előre eltervezett, tömeges fizikai megsemmisítésének kódolt elnevezése volt. Ezt a tervet Adolf Hitler még valamikor 1941 folyamán hagyta jóvá. Reinhard Heydrich SS-tábornok azért…

Adolf Eichmann (rövidített cikk)

Adolf Eichmann egyike volt azoknak, akik központi szerepet játszottak az európai zsidóság deportálásában a holokauszt idején. Bár Németországban született, családjával együtt még gyermekkorában Ausztriába költözött. 1932-ben csatlakozott az osztrák nemzetiszocialista párthoz, illetve az SS-hez, és gyorsan haladt előre a náci szervezetek ranglétráján. Miután a németek 1938 márciusában bekebelezték Ausztriát, Bécsben megszervezte a Zsidó Kivándorlás Központi…

Anne Frank

ÁTTEKINTÉS ÉS HÁTTÉR Anne Frank egyike volt annak a több mint egymillió zsidó gyermeknek, akik a holokauszt során vesztették életüket. Annelies Marie Frank néven született 1929. június 12-én a németországi Frankfurtban, Otto és Edith Frank lányaként. Életének első 5 évében szüleivel és nővérével, Margot-val Frankfurt külvárosában lakott. Miután a nácik 1933-ban hatalomra jutottak, Otto Frank a hollandiai Amszterdamba menekült, ahol üzleti kapcsolata voltak. A Frank…

Anne Frank (rövidített cikk)

Anne Frank - Fénykép Anne Frank egyike volt annak a több mint egymillió zsidó gyermeknek, akik a holokausztban vesztették életüket. Rejtőzködése alatt naplót vezetett, melyben feljegyezte félelmeit, reményeit és élményeit. Miután családját letartóztatták, a bujtatásukat segítő egyik személy, Miep Gies megtalálta ezt az elrejtett naplót. A háború után számos nyelven kiadták és tananyaggá vált a világ több ezer általános és középiskolájában. Anne Frank éppen…

Antiszemitizmus

Az antiszemitizmus szó a zsidókkal szembeni előítéletet, az irántuk érzett gyűlöletet jelenti. Legszélsőségesebb történelmi példája a holokauszt, amely 1933 és 1945 között az európai zsidóság államilag támogatott üldözését és legyilkolását jelentette a náci Németország és kollaboránsai által. Az antiszemitizmus kifejezést egy német újságíró, Wilhelm Marr használta először 1879-ben a zsidók, illetve a 18. és a 19. századi, a zsidókkal összefüggésbe…

Antiszemitizmus (rövidített cikk)

Az antiszemitizmus szó a zsidókkal szembeni előítéletet, irántuk való gyűlöletet jelent. Legszélsőségesebb történelmi példája a holokauszt, amely 1933 és 1945 között az európai zsidóság államilag támogatott üldözését és legyilkolását jelentette a náci Németország és kollaboránsai által. Magát a fogalmat Wilhelm Marr német újságíró alkotta meg 1879-ben. A zsidókkal szembeni gyűlölet azonban már a modern kor, és az antiszemitizmus kifejezés létrejötte előtt…

Auschwitz

Az auschwitzi komplexum volt a náci rezsim által létrehozott legnagyobb koncentrációs tábor. Három főtáborból állt, mindhárom táborban kényszermunkát végző rabokat tartottak fogva. Az egyik tábor hosszabb ideig haláltáborként is működött. A komplexum Krakkótól mintegy 60 km-re nyugatra feküdt, a háború előtt Felső-Szilézia területén húzódó német-lengyel határ közelében. Ezt a területet a náci Németország 1939-ben, Lengyelország megtámadása és elfoglalása…

Auschwitz (rövidített cikk)

Az auschwitzi koncentrációs tábor volt a legnagyobb komplexum, melyet a náci rezsim létrehozott. Három fő táborból állt, mindegyikben kényszermunkát végeztettek a foglyokkal, az egyik emellett kivégzőközpontként is funkcionált. Az építkezés 1940 májusában kezdődött a lengyelországi Krakkótól mintegy 60 kilométerre nyugatra fekvő Auschwitz mellett. 1940 és 1945 között becslések szerint legalább 1,3 millió embert deportált ide az SS és a német rendőrség, s közülük…