![A transport of Jewish prisoners marches through the snow from the Bauschovitz train station to Theresienstadt. [LCID: 69720]](https://encyclopedia.ushmm.org/images/large/781755a6-1ba5-4d8e-8b2b-9f25bdf3687f.jpg)
Böngésszen a holokausztról és a második világháborúról szóló cikkek betűrendes listájában! Tudjon meg többet az olyan témákról, mint a nácik hatalomra jutása, hogyan és miért történt a holokauszt, élet a náci táborokban és gettókban, valamint a háború utáni perek!
<< Előző | 126-149 találat megjelenítése az összesen 167 találatból "Cikk" | Következő >>
A nácik 1933-as hatalomra kerülése és a náci Németország 1945-ös kapitulációja között több mint 340 000 zsidó hagyta el Németországot és Ausztriát. Tragikus módon közülük majdnem 100 000-en olyan területeken kerestek menedéket, amelyeket később a németek elfoglaltak, így a hatóságok nagy többségüket deportálták és megölték.Ausztria 1938. márciusi annektálása, és különösen az 1938. november 9-10-i kristályéjszaka pogromjai után Nyugat-Európa és az amerikai…
Napjaink menekültválsága olyan konfliktusok eredménye, amelyek tömeges atrocitásokkal és az emberi jogok megsértésével járnak. Bár a II. világháborút követően a nemzetközi menekültpolitika a menekültek helyzetét a nemzetközi közösség felelősségeként határozta meg, a világ országainak még hosszú utat kell megtenniük ahhoz, hogy eleget tegyenek kötelezettségeiknek.
1933 és 1945 között több mint 340 000 zsidó hagyta el Németországot és Ausztriát. Tragikus módon közülük majdnem 100 000-en olyan területeken kerestek menedéket, amelyeket később a németek elfoglaltak, így a hatóságok nagy többségüket deportálták és megölték. Ausztria 1938 márciusában történt annektálása után Nyugat-Európa és az amerikai kontinens országai attól tartottak, hogy megindul feléjük a menekültek áradata. Az Anschlusst követő másfél év során…
Noha az európaiak többsége közömbös maradt míg mások részt is vettek a zsidók meggyilkolásában a holokauszt során, minden európai országban és minden vallási felekezetben voltak olyan személyek, akik életük kockáztatása árán is segíteni próbáltak a zsidóknak. A mentésért tett erőfeszítések az egyéni akcióktól a kisebb-nagyobb, szervezett műveletekig széles skálát öleltek fel.A zsidók mentése számtalan akadályba ütközött a holokauszt idején. Több nagyobb…
Az európaiak többségének közömbössége, illetve sokaknak a zsidók meggyilkolásában való együttműködése ellenére minden európai országban és minden vallási felekezetben voltak olyan személyek, akik életük kockáztatása árán is próbáltak segíteni a zsidóknak. A mentésért tett erőfeszítések az egyéni akcióktól a kisebb-nagyobb, szervezett műveletekig széles skálát öleltek fel. 1943 őszén a németek által elfoglalt Dániában például az ellenállási mozgalom…
A genocídium avagy népirtás a nemzetközi jog által számontartott bűncselekménytípus. A kifejezésnek konkrét jogi definíciója van. Olyan cselekményekre utal, amelyeket azzal a szándékkal követtek el, hogy teljesen vagy részlegesen kiirtsanak valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoportot
HÁTTÉRAdolf Hitler 1933-ban jutott hatalomra Németországban. Az Egyesült Államokban és más nyugati demokráciákban élő kortársak hamar elkezdték megkérdőjelezni a náci rezsim által rendezett olimpia támogatásának morális helyességét.A zsidó sportolók üldöztetéséről kapott 1933-as jelentésekre reagálva Avery Brundage, az Amerikai Olimpiai Bizottság (AOC) elnöke kijelentette: „Az olimpiai játékok modern kori újjászületésének alapjait ásná alá, ha egyes…
A megbékítés politikája diplomáciai stratégia, amely engedményeket tesz egy agresszív külföldi hatalom felé annak érdekében, hogy elkerülje egy háború kitörését. Ezt a típusú diplomáciát leggyakrabban Neville Chamberlain brit miniszterelnök nevéhez kötik, aki 1937 és 1940 között volt hivatalban. Az 1930-as években a brit kormány a náci Németországgal szemben a megbékítés politikáját folytatta. Ezt a politikát ma többen kudarcnak tekintik, mivel nem akadályozta meg…
1933 és 1945 között számos csoportosulás fejtett ki ellenállást a náci rezsimmel szemben mind Németország, mind az általa elfoglalt országok területén. Saját hazájukban legkorábbi ellenfeleik a kommunisták, a szocialisták és a szakszervezeti vezetők voltak. 1944-ben német politikusok és katonai vezetők kisebb csoportja kísérelt meg sikertelen merényletet Adolf Hitler ellen, Franciaországban pedig mind a nacionalista, mind a kommunista ellenállási mozgalom szabotázsakciókkal…
A Harmadik Birodalom tizenkét éve (1933–1945) alatt a náci tisztviselők és szervezetek rendszeresen alkalmazták a nyilvános megszégyenítés eszközét Németországban és a nácik által megszállt országokban. Zsidókat és más, a faji törvényeket „megsértő” áldozatokat szemeltek ki a megszégyenítés célpontjaként. Gyakran előfordult például, hogy zsidó férfiakat erőszakkal megborotváltak és testi fenyítést alkalmaztak ellenük.
1936 augusztusában Adolf Hitler náci diktatúrája két hétre álarc mögé rejtette rasszista, militarista jellegét, amikor otthont adott a nyári olimpiai játékoknak. A sportesemény remek lehetőséget jelentett arra, hogy a békés, toleráns Németország látszatával kápráztassák el a sok külföldi látogatót és újságírót. A rendezés jogát még 1931-ben ítélte Berlinnek a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, két évvel az előtt, hogy a náci párt vezére, Adolf Hitler…
BEVEZETŐ1933 és 1945 között a náci Németország mintegy 40 000 tábort és más fogvatartásra alkalmas helyet létesített. Ezeket a táborokat az elkövetők különféle célokra használták, többek között kényszermunkára, az állam ellenségeinek tartott emberek bebörtönzésére és tömegmészárlásra. A táborok teljes száma az elkövetők maguk által készített feljegyzéseinek folyamatos kutatásán alapszik.KORAI TÁBOROK1933-as hatalomra kerülésétől kezdve a náci rezsim…
1933 és 1945 között a náci Németország mintegy 20 000 tábort létesített sok millió áldozata bebörtönzésére. Ezeket a táborokat különféle célokra használtákvoltak köztük kényszermunkatáborok, átmeneti táborok, melyekben csak megszálltak a deportáltak az út során, valamint olyan haláltáborok is, amelyek elsődlegesen vagy kizárólag tömegmészárlások végrehajtása céljából épültek. A németek és kollaboránsaik csak a táborokban több mint hárommillió zsidó…
Az 1935 szeptemberében a náci Németországban elfogadott nürnbergi törvények két törvényből álltak: ezek a birodalmi állampolgársági törvény és a német vér és német becsület védelméről szóló törvény. A törvények a náci ideológia mögött meghúzódó számos fajelméletet testesítették meg. Ezek biztosították a jogi keretet a németországi zsidók szisztematikus üldözéséhez.Adolf Hitler 1935. szeptember 15-én jelentette be a nürnbergi törvényeket. Németország…
A náci rezsim üldözésének és népirtásának minden zsidó a célpontja volt, férfiak és nők egyaránt. Ugyanakkor a rezsim a zsidó és nem zsidó nőket is gyakran tette brutális üldözés célpontjává, amely esetenként kimondottan női mivoltukhoz kötődött. A náci ideológia a roma (cigány), a lengyel, és az intézményi gondozás alatt álló, fogyatékkal élő nőkre is kiterjedt.Léteztek olyan táborok, illetve a koncentrációs táborokon belül olyan egységek, amelyeket…
A náci rezsim gyakran tette brutális üldözés célpontjává a zsidó és nem zsidó nőket egyaránt, melynek formája esetenként kimondottan női mivoltukhoz kötődött. Léteztek olyan táborok, illetve a koncentrációs táborokon belül olyan egységek, amelyeket kifejezetten női foglyok számára terveztek. A legnagyobb ilyen létesítmény az 1939 májusában épült ravensbrücki náci koncentrációs tábor volt, melyben a szovjetek által történt 1945-ös felszabadításig több mint…
Az ohrdrufi tábor a buchenwaldi komplexum egyik alegysége volt, s egyben az első olyan náci tábor, amelyet az amerikai csapatok felszabadítottak. Ohrdrufot 1944 novemberében hozták létre a nácik Gotha városa mellett, ez a tábor szolgáltatta a kényszermunkásokat a vasúti építkezésekhez. 1945 márciusának vége felé az itt tartott foglyok száma elérte a 11 700-at, azonban április elején az SS kevés kivétellel mindenkit a buchenwaldi táborba evakuált. Azon foglyok nagy részét,…
A második világháború alatt Oskar Schindler német üzletember több mint ezer zsidót mentett meg az Auschwitzba, a náci Németország legnagyobb koncentrációs táborába való deportálástól.
Oskar Schindler (1908-1974) a morvaországi Svitavyban született (Zwittau), amely akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia egyik tartománya volt. Ez a német katolikus származású férfi a II. világháború során közel 1200 zsidót mentett meg az Auschwitzba deportálástól. 1936-tól a Német Katonai Hírszerzésnél dolgozott, majd 1939 februárjában belépett a náci pártba. Az opportunista üzletemberről, aki ráadásul szeretett nagy lábon élni, aligha hihette volna bárki, hogy…
Az üldöztetés áldozataiA náci Németországban az üldöztetés első áldozatai a párt politikai ellenfelei – elsősorban a kommunisták, a szociáldemokraták és a szakszervezeti tagok – voltak. A Jehova Tanúi megtagadták, hogy a német hadseregben szolgáljanak, illetve hogy felesküdjenek Adolf Hitlerre, ezért szintén célpontok lettek. A nácik 1933 és 1945 között kampányt folytattak a homoszexualitás ellen, és üldözték a meleg férfiakat. Azt állították, hogy a férfiak…
A pogrom orosz eredetű szó, melynek jelentése „pusztítás, erőszakos rombolás”. Történelmi fogalomként olyan erőszakos támadásokra utal, amelyeket a nem zsidó lakosság követett el az Orosz Birodalom területén és más országokban élő zsidók ellen. Az első pogromnak nevezett atrocitás az 1821-es odesszai zsidóellenes zavargás volt. A „pogrom” mint leíró fogalom akkor vált bevetté, amikor 1881 és 1884 között II. Sándor cár meggyilkolását követően kiterjedt…
A pogrom orosz eredetű szó, melynek jelentése „pusztítás, rombolás, megsemmisítés”. Történelmi fogalomként olyan erőszakos támadásokra utal, amelyeket a nem zsidó lakosság követett el az Orosz Birodalom területén élő zsidók ellen. A náci Németországban az ilyen, zsidók elleni nyilvános erőszakot nem csupán megtűrték, hanem ösztönözték is, mivel a vezetők úgy számítottak, hogy ezek „felkészítik” a társadalmat a kegyetlen antiszemita intézkedések…
A náci rezsim a propaganda eszközével mozgósította a német lakosságot hódító háborúi támogatására. Ez a rasszista és antiszemita agitáció alapvető szerepet játszott azok felbujtásában, akik az európai zsidók elleni népirtást végrehajtották, és ez biztosította további milliók hallgatólagos hozzájárulását is a faji alapon történő üldözésekhez és tömeggyilkosságokhoz.1933-ban a náci hatalomátvételt követően Adolf Hitler létrehozta a Joseph Goebbels vezette…
A rasszisták abban hisznek, hogy bizonyos belső, örökölt tulajdonságok biológiailag meghatározzák az emberi viselkedést. A rasszisták meggyőződése, hogy a nemzeti-etnikai identitás vérségi alapon dől el. A rasszista nézetek szerint az ember értekét nem az egyénisége határozza meg, hanem egy úgynevezett „faji alapú kollektív nemzethez” való tartozása. Számos értelmiségi, köztük több tudós támogatta áltudományos magyarázatokkal a rasszista gondolkodásmódot. A…
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.
