![A transport of Jewish prisoners marches through the snow from the Bauschovitz train station to Theresienstadt. [LCID: 69720]](https://encyclopedia.ushmm.org/images/large/781755a6-1ba5-4d8e-8b2b-9f25bdf3687f.jpg)
Böngésszen a holokausztról és a második világháborúról szóló cikkek betűrendes listájában! Tudjon meg többet az olyan témákról, mint a nácik hatalomra jutása, hogyan és miért történt a holokauszt, élet a náci táborokban és gettókban, valamint a háború utáni perek!
<< Előző | 76-100 találat megjelenítése az összesen 167 találatból "Cikk" | Következő >>
1941-ben a náci vezetés életbe léptette a „végső megoldást”, amely az európai zsidóság szisztematikus, tömeges kiirtását tűzte ki célul. A koncentrációs táboroktól eltérően – amelyek elsődlegesen internáló- és munkatáborok voltak – a megsemmisítő központok, más néven a haláltáborok szinte kizárólagos funkciója a zsidók tömeges meggyilkolása volt a „végső megoldás” részeként.
1940 őszén a német hatóságok több százezer zsidót zártak a varsói gettóba. Működése tetőpontján a varsói gettóban több mint négyszázezer ember élt összezárva. A németek itt rettenetes és egyre romló körülményeknek tették ki őket. 1943 májusára a német hatóságok több mint 275 000 zsidót deportáltak a treblinkai megsemmisítő táborba. További tízezreket deportáltak koncentrációs táborokba.
Az Einsatzgruppen (itt: mozgó kivégzőosztagok) olyan egységek voltak, amelyek főként német SS-katonákból és rendőrökből álltak. A Német Biztonsági Rendőrség (Sicherheitspolizei, Sipo) és a Biztonsági Szolgálat (Sicherheitsdienst, SD) tisztjeinek a parancsnoksága alatt álló Einsatzgruppen feladatai közé tartozott azoknak a faji vagy politikai ellenségeknek a kivégzése, akiket a német frontvonalak mögött tartóztattak le a megszállt Szovjetunióban.Áldozataik között voltak…
Az Einsatzgruppen elnevezésű mozgó kivégzőosztagok olyan egységek voltak, amelyek főként német SS-katonákból és rendőrökből álltak. Ezek a csoportok a Szovjetunió 1941. júniusi lerohanásakor a német hadsereg mögött haladtak, mélyen behatolva a szovjet területekre, ahol – gyakran a helyi civilek vagy rendőri erők támogatásával – tömeggyilkos akciókat hajtottak végre. Áldozataik között voltak zsidók, romák, és a szovjet állam, valamint a Szovjet Kommunista Párt…
A náci vezetők nemcsak politikailag, hanem kulturálisan is igyekeztek az irányításuk alatt tartani Németországot. A rendszer még azt is meghatározta, milyen típusú műveket lehetett alkotni, kiállítani és eladni. 1937-ben Joseph Goebbels náci propagandaminiszter olyan kiállítást tervezett el, mely a nyilvánosság elé tárja azokat a művészeti formákat, amelyeket a rezsim elfogadhatatlannak tartott. Megszervezte az úgynevezett „elfajzott” műalkotások elkobzását és…
A felszabadítás után a szövetséges erők készen álltak arra, hogy a zsidó deportáltakat visszasegítsék otthonaikba, ám ezt sokan elutasították, vagy féltek visszatérni a lakóhelyükre. 1945 és 1952 között több mint 250 000 elhurcolt személy élt olyan táborokban vagy városi központokban Németország, Ausztria és Olaszország területén, amelyek a szövetséges erők, valamint az ENSZ Segélyezési és Újjáépítési Hivatala fennhatósága alatt álltak. A túlélők elkezdtek…
Elie Wiesel. Auschwitzi túlélő. Az éjszaka című mű szerzője. Emberjogi aktivista. Wiesel annak szentelte az életét, hogy minél több embert megismertessen a holokauszt borzalmaival. 1986-ban Nobel-békedíjat kapott.
AZ SSA náci rezsim elit védelmi alakulatát képező SS tagjai kulcsszereplők voltak a „végső megoldás”, azaz az európai zsidók kiirtására irányuló terv kivitelezésében. A szervezetet a rendőrállammal együtt Heinrich Himmler, az SS vezetője és beosztottjai, köztük Reinhard Heydrich és Kurt Daluege hozták létre Adolf Hitler alatt, és ők irányították a rezsim ideológiai programjának végrehajtását. E program megvalósítása érdekében az SS számtalan…
A náci rezsim elit védelmi alakulatát képező SS tagjai kulcsszereplők voltak a „végső megoldás”, azaz az európai zsidók kiirtási tervének kivitelezésében. A szervezet létrehozásaa rendőrállaméval együttHeinrich Himmler és alárendeltjei, többek között Reinhard Heydrich és Kurt Daluege nevéhez fűződik, akik Adolf Hitler idején a rendszer ideológiai programjának megvalósítását tűzték ki célul, s az események végkifejletéhez közeledve sorozatban rendelték el a…
Emanuel Ringelblum a II. világháború előttRingelblum 1900. november 21-én született Buczacz városában (Bucsács, amely akkor az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, a két világháború között Lengyelországhoz tartozott, jelenleg pedig Ukrajnához tartozik). Ringelblum 1927-ben doktorált történelemből a Varsói Egyetemen. Varsóban ismerkedett meg későbbi feleségével, Yehudis Hermannal. 1930-ban született meg fiuk, Uri.Emanuel Ringelblum fiatalon csatlakozott a szocialista-cionista…
A kovnói gettóban számos képzőművész rajzolt vagy festett portrékat és tájképeket. Még arra is rákényszerítették őket, hogy az ott állomásozó német rabtartóik és mások számára képzőművészeti remekművek másolatait készítsék el. Emellett titokban azon is dolgoztak, hogy megörökítsék az elszenvedett erőszak és a deportálások jeleneteit. Ezen művészek között volt Esther Lurie is.
Az eugenika elgondolásai – német kontextusban a „faji higiénia” – meghatározták azt a politikai programot, melyre a náci Németország a kisebbségek üldözését építette.
Az eutanázia kifejezést (szó szerinti jelentése: „jó halál”) általában arra az eljárásra használják, amikor fájdalommentesen a halálba segítenek olyan krónikus vagy haldokló betegeket, akik egyébként szenvednének. A nácik ezzel szemben az olyan fogyatékos betegek titkos kiirtását célzó tervet nevezték így, akik Németország vagy a németek által megszállt területek intézményeiben éltek. Ez volt a Birodalom első tömeggyilkossági programja. Hasonlóan azokhoz, akik…
1944 előtt az angol nyelvben még nem létezett a népirtást jelentő „genocídium” kifejezés. Ez a szóösszetétel valamely népcsoport ellen elkövetett erőszakos bűncselekményekre utal, melyeknek célja az adott etnikum kipusztítása. Az emberi jogok az ENSZ által 1948-ban kiadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elvei alapján még csupán az egyének jogaira vonatkoztak. Ezt megelőzően, 1944-ben a zsidó származású lengyel jogász, Raphael Lemkin (1900-1959) megpróbálta…
George Kadish (1910–1997) titokban dokumentálta a litván területen létesített kovnói gettó mindennapjait. Ezzel a holokauszt idején létrehozott gettókban zajló élet egyik legfontosabb fotódokumentációját készítette el.
GettókFénykép A holokauszt idején a gettók létrehozása kulcsfontosságú lépés volt abban a folyamatban, melynek során a nácik elkülönítették, üldözték majd végül elpusztították Európa zsidóságát.A FŐBB TÉNYEKA gettókat azért hozták létre, hogy a zsidókat elkülönítsék a lakosság többi részétől.A gettókat átmeneti időszakra tervezték; némelyik csak néhány napig vagy hétig, de volt, amelyik évekig működött.A gettók lakóinak többsége nem maradt…
A „gettó” kifejezés a velencei zsidó negyed elnevezéséből ered, amelyet 1516-ban hoztak létre a helyi hatóságok, arra kényszerítve a város zsidó polgárait, hogy annak falain belül éljenek. A holokauszt idején a gettók központi szerepet játszottak a nácik azon tervében, hogy a zsidókat ellenőrzésük alá vonják, emberi méltóságuktól megfosszák és tömegesen legyilkolják. Területileg a gettók bizonyos városok (gyakran fallal körülzárt) olyan negyedeit jelentették,…
A náci párt 1933-ban került hatalomra, és hamarosan megpróbálta a társadalom minden területét ellenőrzése alá vonni. A hatalomnak ezt a belső megszilárdítását, amelynek célja Németország náci állammá való átalakítása volt, Gleichschaltung ként ismert. A német kifejezés jelentése „koordináció” vagy „összehangolás”. A Gleichschaltung során a náci célkitűzéseknek megfelelően szervezték át a német politikai, társadalmi és kulturális életet.
holokauszt a gyermekekre különösen nagy veszélyt jelentett.A nácik a „fajok harcának” keretében vagy megelőző biztonsági intézkedésként a „nemkívánatos” vagy „veszélyes” csoportok gyermekeinek kiirtására törekedtek. A németek és kollaboránsaik ideológiai okokból és valós vagy vélt partizánakciók megtorlásaként is gyilkoltak meg gyermekeket.A németek és kollaboránsaik körülbelül 1,5 millió gyermeket öltek meg. Az áldozatok között több mint egymillió…
A gyermekek különös veszélynek voltak kitéve a holokauszt idején. A németek és kollaboránsaik körülbelül 1,5 millió, ezen belül több mint egymillió zsidó, több tízezer roma, fizikailag sérült vagy értelmi fogyatekos német, továbbá lengyel és szovjet gyermeket öltek meg. A gettókban a zsidó gyermekek az éhségtől és a hidegtől, valamint a megfelelő ruházat és menedék hiánya miatt haltak meg. Mivel kényszermunkára életkoruknál fogva alkalmatlanok voltak, a német…
A nácik 1939 vége felé kezdtek tömeggyilkosság céljából mérgező gázokkal kísérletezni, amelynek során mentálisan sérült betegeket öltek meg („eutanázia”). A nácik eufemizáló szóhasználatában az „eutanázia” a mentális betegségeik és fizikai fogyatékosságok miatt „életre méltatlanoknak” ítélt német állampolgárok szisztematikus meggyilkolását jelentette.EUTANÁZIAPROGRAMAz eutanáziaprogram részeként hat elgázosító létesítményt hoztak létre a…
A nácik 1939 vége felé kezdtek tömeggyilkosság céljából mérgező gázokkal kísérletezni vegyileg előállított, tiszta szén-monoxid felhasználásával, amelyet elsőként értelmi fogyatékosszemélyek „eutanáziájára” alkalmaztak. A Szovjetunió 1941. júniusi lerohanását, és a mozgó kivégzőosztagok (Einsatzgruppen) tömeggyilkosságait követően teherautókból kialakított mozgó gázkamrákat használtak. Ezekben a járművekben a motor kipufogógázát a hermetikusan lezárt…
1944 nyarán masszív kelet-belorussziai támadás tette lehetővé a szovjet csapatok számára, hogy most először egy nagyobb náci koncentrációs tábort is elfoglaljanak, a Lublin melletti Majdaneket. A gyors előrenyomulás miatt az SS-nek nem volt ideje a tábor kiürítésre, így a felszabadításról forgatott filmfelvételek és a túlélőkkel készített interjúk alapján a szovjet és a nyugati média egyaránt a nyilvánosság elé tárhatta az attrocitásokat. Nem sokkal ez után…
A tömeggyilkosságok hatékony kivitelezése érdekében a nácik kivégzőközpontokat állítottak fel. A koncentrációs táboroktól eltérően – amelyek elsődleges célja az elzárás, illetve a munkaszolgálat volt – a kivégzőközpontok (vagy más néven haláltáborok) szinte kizárólag „halálgyár”-ként üzemeltek. A német SS és a rendőrség közel 2 700 000 zsidót végzett ki a haláltáborokban elgázosítás vagy golyó által. Az első ilyen központot Chelmno városában…
A tömeggyilkosságok hatékony kivitelezése érdekében a nácik megsemmisítő központokat hoztak létre. A koncentrációs táboroktól eltérően – amelyek elsődleges célja az elzárás, illetve a munkaszolgálat volt – a megsemmisítő központok (vagy más néven haláltáborok) szinte kizárólag „halálgyárként” üzemeltek. A német SS és a rendőrség közel 2 700 000 zsidót végzett ki a haláltáborokban elgázosítás vagy golyó által.CHELMNO, BELZEC, SOBIBOR ÉS TREBLINKAAz…
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.
