![A transport of Jewish prisoners marches through the snow from the Bauschovitz train station to Theresienstadt. [LCID: 69720]](https://encyclopedia.ushmm.org/images/large/781755a6-1ba5-4d8e-8b2b-9f25bdf3687f.jpg)
Böngésszen a holokausztról és a második világháborúról szóló cikkek betűrendes listájában! Tudjon meg többet az olyan témákról, mint a nácik hatalomra jutása, hogyan és miért történt a holokauszt, élet a náci táborokban és gettókban, valamint a háború utáni perek!
<< Előző | 76-97 találat megjelenítése az összesen 137 találatból "Cikk" | Következő >>
A gyermekek különös veszélynek voltak kitéve a holokauszt idején. A németek és kollaboránsaik körülbelül 1,5 millió, ezen belül több mint egymillió zsidó, több tízezer roma, fizikailag sérült vagy értelmi fogyatekos német, továbbá lengyel és szovjet gyermeket öltek meg. A gettókban a zsidó gyermekek az éhségtől és a hidegtől, valamint a megfelelő ruházat és menedék hiánya miatt haltak meg. Mivel kényszermunkára életkoruknál fogva alkalmatlanok voltak, a német…
A nácik 1939 vége felé kezdtek tömeggyilkosság céljából mérgező gázokkal kísérletezni, amelynek során mentálisan sérült betegeket öltek meg („eutanázia”). A nácik eufemizáló szóhasználatában az „eutanázia” a mentális betegségeik és fizikai fogyatékosságok miatt „életre méltatlanoknak” ítélt német állampolgárok szisztematikus meggyilkolását jelentette. EUTANÁZIAPROGRAM Az eutanáziaprogram részeként hat elgázosító létesítményt hoztak létre a…
A nácik 1939 vége felé kezdtek tömeggyilkosság céljából mérgező gázokkal kísérletezni vegyileg előállított, tiszta szén-monoxid felhasználásával, amelyet elsőként értelmi fogyatékosszemélyek „eutanáziájára” alkalmaztak. A Szovjetunió 1941. júniusi lerohanását, és a mozgó kivégzőosztagok (Einsatzgruppen) tömeggyilkosságait követően teherautókból kialakított mozgó gázkamrákat használtak. Ezekben a járművekben a motor kipufogógázát a hermetikusan lezárt…
1944 nyarán masszív kelet-belorussziai támadás tette lehetővé a szovjet csapatok számára, hogy most először egy nagyobb náci koncentrációs tábort is elfoglaljanak, a Lublin melletti Majdaneket. A gyors előrenyomulás miatt az SS-nek nem volt ideje a tábor kiürítésre, így a felszabadításról forgatott filmfelvételek és a túlélőkkel készített interjúk alapján a szovjet és a nyugati média egyaránt a nyilvánosság elé tárhatta az attrocitásokat. Nem sokkal ez után…
A tömeggyilkosságok hatékony kivitelezése érdekében a nácik kivégzőközpontokat állítottak fel. A koncentrációs táboroktól eltérően – amelyek elsődleges célja az elzárás, illetve a munkaszolgálat volt – a kivégzőközpontok (vagy más néven haláltáborok) szinte kizárólag „halálgyár”-ként üzemeltek. A német SS és a rendőrség közel 2 700 000 zsidót végzett ki a haláltáborokban elgázosítás vagy golyó által. Az első ilyen központot Chelmno városában…
A tömeggyilkosságok hatékony kivitelezése érdekében a nácik megsemmisítő központokat hoztak létre. A koncentrációs táboroktól eltérően – amelyek elsődleges célja az elzárás, illetve a munkaszolgálat volt – a megsemmisítő központok (vagy más néven haláltáborok) szinte kizárólag „halálgyárként” üzemeltek. A német SS és a rendőrség közel 2 700 000 zsidót végzett ki a haláltáborokban elgázosítás vagy golyó által. CHELMNO, BELZEC, SOBIBOR ÉS…
A nácik hatalomra kerülése véget vetett a Németország által az I. világháború után létrehozott parlamentáris demokráciának, az úgynevezett Weimari Köztársaságnak. Adolf Hitler 1933. január 30-i kancellári kinevezése után a Harmadik Birodalom néven is ismert náci állam hamarosan olyan rendszerré vált, amelyben a németek nem élvezhették az alapvető jogokat. A kultúra, a gazdaság, az oktatás és a jog területe egyaránt náci ellenőrzés alá került, és a rezsim céljait…
A második világháború után a győztes szövetségesek addig példa nélküli módon létrehozták a Nemzetközi Katonai Törvényszéket (IMT), hogy a német vezetőket egyénenként vonják felelősségre a nemzetközi jog megsértéséért. A nürnbergi törvényszék lefektette a nemzetközi büntetőjog és az elszámoltathatóság új rendszerének alapjait, amely napjainkban is tovább fejlődik.
Hogyan különböztetheti meg a kíváncsi olvasó vagy diák a helytálló történetírást a megkérdőjelezhető vagy teljesen megalapozatlan állításoktól és kijelentésektől? Melyek a felelősségteljes történelmi kutatás jellemzői, módszerei és eljárásai?
A holokauszt hatmillió európai zsidó szisztematikus, államilag megtervezett és irányított üldöztetése és meggyilkolása volt, amelyet a náci német rezsim és szövetségesei, valamint a kollaboránsai hajtottak végre 1933–1945 között (az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának definíciója szerint a holokauszt évei az 1933–1945 közötti időszak). A holokauszt 1933-ban kezdődött, amikor Adolf Hitler és a náci párt hatalomra került Németországban és 1945-ben ért…
Ez az idővonal felsorolja a holokauszttagadás legfontosabb eseményeit.
A II. világháború után a nemzetközi, belföldi és katonai bíróságok háborús bűnösök ellen indított perek ezreit folytatták le. Még most, a 21. században is komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a náci bűncselekmények elkövetőit bíróság elé állítsák. Sajnos a bűnösök többsége elkerülte a felelősségre vonást és a büntetést. A háború utáni perek mindazonáltal fontos jogi precedenst teremtettek. Ma már mind a nemzetközi, mind a nemzeti…
A II. világháború után mind a nemzetközi, mind a nemzeti bíróságok lefolytattak háborús bűnök elkövetői ellen indított pereket. A vezető német tisztviselők pere a szövetséges hatalmak (az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és Franciaország) bíróiból álló Nemzetközi Katonai Törvényszék (International Military Tribunal, IMT) előtt zajlott a németországi Nürnberg városában. 1945. október 18-a és 1946. október 1-je között az IMT 22…
Az I. világháborús pusztítások után a győztes nyugati hatalmak szigorú békeszerződések sorát kényszerítették a legyőzött országokra. Ezek az egyezmények jelentős területektől fosztották meg a központi hatalmakat (Németországot és az Osztrák-Magyar Monarchiát, illetve az Oszmán Birodalmat és Bulgáriát), és jelentős jóvátétel megfizetésére kötelezték őket. A háború példátlan változásokat hozott Európában. Közvetlen következményeként a német, az…
Josef Mengele SS-orvos embertelen és gyakran halálos kimenetelű orvosi kísérleteket végzett a foglyokon Auschwitzban. Ő vált leghírhedtebbé azon náci orvosok közül, akik kísérleteket végeztek a táborban. Mengelét a foglyok a „halál angyalának” hívták. A visszaemlékezések gyakori eleme Mengele jelenléte az auschwitzi szelekciós rámpán.
A náci Németország és szövetségesei 1941. június 22-én támadták meg a Szovjetuniót. Hamarosan nagy kiterjedésű szovjet területeket hódítottak meg. A német erők „megsemmisítő háborút” vívtak a Szovjetunió és annak lakossága ellen, melynek során civilek millióit gyilkolták meg. A szovjet fegyveres erők azonban végül visszaszorították a német hadsereget, és 1945 tavaszán bevették Berlint. A gyakran „keleti frontként” emlegetett német-szovjet hadszíntér volt a…
BEVEZETŐ Európában az antiszemitizmus, a nacionalizmus, az etnikai jellegű gyűlölet, a kommunizmusellenesség és az opportunizmus a Németország által megszállt nemzetek sok polgárát ösztönözte arra, hogy együttműködjön a náci rezsimmel az európai zsidók megsemmisítésében és más náci faji politikai célok megvalósításában. Ez az együttműködés kulcsfontosságú eleme volt a „végső megoldás” kivitelezésének és a náci rezsim által üldözött különféle…
A holokauszt legkegyetlenebb atrocitásai közül jó néhányat a kollaboránsok követtek el. Az antiszemitizmus, a nacionalizmus, az etnikai jellegű gyűlölet, a kommunizmusellenesség, valamint az opportunizmus a Németország által megszállt nemzetek sok polgárát indítottak arra, hogy együttműködjenek a náci rezsimmel az európai zsidók megsemmisítésében. Németország tengelyhatalmi szövetségesei zsidóellenes törvények megalkotásával támogatták a náci rendszert.…
A nácik több millió embert (zsidókat és más üldözött csoportokat) kényszerítettek arra, hogy rettenetes körülmények között munkaszolgálatot végezzenek. Az első koncentrációs és fogolytáborok megalapításától, 1933 telétől kezdve a – gyakran céltalan és megalázó, megfelelő felszerelés, ruházat, élelem vagy pihenés nélkül végzett – kényszermunka alapvető részét képezte a koncentrációs táborok napi gyakorlatának. A nácik már a háború kezdete előtt is…
A „könyvégetés” kifejezés írásművek rituális elégetésére vonatkozik, amely általában nyilvánosság előtt történik, az adott tartalmakkal szembeni kulturális, vallási vagy politikai ellenérzések kifejezéseként. Amikor Joseph Goebbels náci információs és propagandaminiszter 1933-ban hozzálátott a német művészet és kultúra náci ideológia szerinti áthangolásához, elkezdődött a kulturális szervezetek megtisztítása a politikailag gyanúsnak tartott zsidóktól,…
Miután a németetek 1939 szeptemberében legyőzték a lengyel hadsereget, kegyetlen elnyomó rendszert kényszerítettek a lengyelekre: civilek ezreit végeztéki ki, tömegeket sújtó kényszermunka-programokat vezettek be, százezreket száműztek lakhelyükről.
A német haderő 1939. szeptember 1-jén megtámadta Lengyelországot, és ezzel kirobbant a II. világháború. A német agresszióra válaszul Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent a náci Németországnak.
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.
