![A transport of Jewish prisoners marches through the snow from the Bauschovitz train station to Theresienstadt. [LCID: 69720]](https://encyclopedia.ushmm.org/images/large/781755a6-1ba5-4d8e-8b2b-9f25bdf3687f.jpg)
Böngésszen a holokausztról és a második világháborúról szóló cikkek betűrendes listájában! Tudjon meg többet az olyan témákról, mint a nácik hatalomra jutása, hogyan és miért történt a holokauszt, élet a náci táborokban és gettókban, valamint a háború utáni perek!
<< Előző | 26-50 találat megjelenítése az összesen 137 találatból "Cikk" | Következő >>
A zsidók és más csoportok üldözése nem Hitler és más náci fanatikusok intézkedéseinek eredménye. A náci vezetőknek szükségük volt a különböző területeken dolgozó szakemberek aktív segítségére és együttműködésére, akik sok esetben nem voltak meggyőződéses nácik. Az egyházi vezetők és a konzervatív elit más tagjai, akik helyzetüknél fogva befolyásolni tudták a közvéleményt, többnyire egyáltalán nem szólaltak fel a zsidóüldözés ellen.
A zsidók és más csoportok üldözése nem Hitler és más náci fanatikusok intézkedéseinek eredménye. A náci vezetőknek szükségük volt a különböző területeken dolgozó szakemberek aktív segítségére és együttműködésére, akik sok esetben nem voltak meggyőződéses nácik. A német rendőrök meghatározó szerepet játszottak a náci hatalom megszilárdításában, valamint a zsidók és más csoportok üldözésében és tömeges meggyilkolásában.
A német-szovjet paktumot 1939. augusztusban írták alá. Ez a szerződés megágyazott Lengyelország megtámadásának és elfoglalásának, amelyet a náci Németország és a Szovjetunió szeptemberben hajtott végre. A paktum megkötésére gyakorlati okok sarkallták a két esküdt ellenséget. A náci Németország és a Szovjetunió felosztotta egymás között Kelet-Európát, és a két ország 10 évre vállalta, hogy nem támadják meg egymást. Hitler azonban kevesebb mint két évvel…
A németországi Nürnbergben hivatalosan 1945. november 20-án, mindössze hat és fél hónappal a fegyverletétel után megkezdődtek a német vezetők Nemzetközi Katonai Törvényszék (IMT) előtti perei; ezek a háború utáni időszak legismertebb háborús bűntetteket vizsgáló perek. A szövetséges nemzetek mindegyike - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és Franciaország - egy-egy bírót és ügyészi csapatot biztosított az eljáráshoz, melynek szabályait a…
1941. június 22-én a náci Németország meglepetésszerű támadást indított a Szovjetunió ellen, amely a lengyelek elleni háború során még szövetségese volt. Az év végére a német csapatok mindössze néhány száz kilométerre jártak Moszkvától. Az inváziót követően német mozgó kivégzőosztagok elkezdték a szovjet zsidók tömeges legyilkolását. A német katonai és polgári megszállás több millió szovjet hadifogoly és civil halálához vezetett.
A náci Németország volt az európai zsidóság üldöztetésének és megsemmisítésének vezetője és elsődleges elkövetője. Ugyanakkor a holokausztban a Németországgal szövetséges európai tengelyhatalmak (Olaszország, Magyarország, Románia, Bulgária, Szlovákia és Horvátország) mindegyike részt vett bizonyos mértékig. Japán nem vett részt a holokausztban, és az európai zsidók közül néhányan éppen a japán irányítás alatt lévő területeken talált menedéket.
1943. április 19-én lázadás tört ki a varsói gettóban, miután a német katonák és rendőrök benyomultak azzal a céllal, hogy deportálják a gettó még életben lévő lakóit. 1943. május 16-ára a németek leverték a felkelést és lerombolták a gettót. A gettó életben maradt lakóit koncentrációs táborokba és haláltáborokba deportálták.
A nácik gyakran szépítő kifejezésekkel leplezték bűntetteik valódi természetét. A zsidó nép teljes megsemmisítését célzó tervet „végső megoldásnak” nevezték. Nem ismert, hogy a náci Németország vezetői pontosan mikor döntöttek a „végső megoldás” végrehajtása mellett. Egy évtizeden át tartó, egyre erősödő diszkriminációs rendelkezések betetőzése lett a zsidók elleni népirtás, tömeges elpusztításuk. Adolf Hitler uralma alatt a zsidók üldöztetését…
1942. január 20-án a náci párt és a német kormány 15 magas rangú tisztviselője gyűlt össze a Berlin melletti Wannsee egyik villájában, hogy megbeszéljék „a zsidókérdés végső megoldása”-ként emlegetett terv megvalósítását. A „végső megoldás” az európai zsidók szisztematikus, előre eltervezett, tömeges fizikai megsemmisítésének kódolt elnevezése volt. Ezt a tervet Adolf Hitler még valamikor 1941 folyamán hagyta jóvá. Reinhard Heydrich SS-tábornok azért…
Adolf Eichmann egyike volt azoknak, akik központi szerepet játszottak az európai zsidóság deportálásában a holokauszt idején. Bár Németországban született, családjával együtt még gyermekkorában Ausztriába költözött. 1932-ben csatlakozott az osztrák nemzetiszocialista párthoz, illetve az SS-hez, és gyorsan haladt előre a náci szervezetek ranglétráján. Miután a németek 1938 márciusában bekebelezték Ausztriát, Bécsben megszervezte a Zsidó Kivándorlás Központi…
Adolf Hitler a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt – azaz a nácik – megkérdőjelezhetetlen vezetője volt 1921-től. 1923-ban letartóztatták és bebörtönözték a német kormány megdöntésére irányuló puccskísérlet miatt. Ezt követően perbe fogták, melynek révén hírnevet és követőket szerzett magának. Bebörtönzésének ideje alatt politikai elképzeléseit a Mein Kampf (Harcom) című könyvben írta meg. Hitler ideológiai céljai közé tartozott a területi terjeszkedés,…
ÁTTEKINTÉS ÉS HÁTTÉR Anne Frank egyike volt annak a több mint egymillió zsidó gyermeknek, akik a holokauszt során vesztették életüket. Annelies Marie Frank néven született 1929. június 12-én a németországi Frankfurtban, Otto és Edith Frank lányaként. Életének első 5 évében szüleivel és nővérével, Margot-val Frankfurt külvárosában lakott. Miután a nácik 1933-ban hatalomra jutottak, Otto Frank a hollandiai Amszterdamba menekült, ahol üzleti kapcsolata voltak. A Frank…
Anne Frank - Fénykép Anne Frank egyike volt annak a több mint egymillió zsidó gyermeknek, akik a holokausztban vesztették életüket. Rejtőzködése alatt naplót vezetett, melyben feljegyezte félelmeit, reményeit és élményeit. Miután családját letartóztatták, a bujtatásukat segítő egyik személy, Miep Gies megtalálta ezt az elrejtett naplót. A háború után számos nyelven kiadták és tananyaggá vált a világ több ezer általános és középiskolájában. Anne Frank éppen…
Az antiszemitizmus szó a zsidókkal szembeni előítéletet, az irántuk érzett gyűlöletet jelenti. Legszélsőségesebb történelmi példája a holokauszt, amely 1933 és 1945 között az európai zsidóság államilag támogatott üldözését és legyilkolását jelentette a náci Németország és kollaboránsai által. Az antiszemitizmus kifejezést egy német újságíró, Wilhelm Marr használta először 1879-ben a zsidók, illetve a 18. és a 19. századi, a zsidókkal összefüggésbe…
Az antiszemitizmus szó a zsidókkal szembeni előítéletet, irántuk való gyűlöletet jelent. Legszélsőségesebb történelmi példája a holokauszt, amely 1933 és 1945 között az európai zsidóság államilag támogatott üldözését és legyilkolását jelentette a náci Németország és kollaboránsai által. Magát a fogalmat Wilhelm Marr német újságíró alkotta meg 1879-ben. A zsidókkal szembeni gyűlölet azonban már a modern kor, és az antiszemitizmus kifejezés létrejötte előtt…
Az auschwitzi komplexum volt a náci rezsim által létrehozott legnagyobb koncentrációs tábor. Három főtáborból állt, mindhárom táborban kényszermunkát végző rabokat tartottak fogva. Az egyik tábor hosszabb ideig haláltáborként is működött. A komplexum Krakkótól mintegy 60 km-re nyugatra feküdt, a háború előtt Felső-Szilézia területén húzódó német-lengyel határ közelében. Ezt a területet a náci Németország 1939-ben, Lengyelország megtámadása és elfoglalása…
Az auschwitzi koncentrációs tábor volt a legnagyobb komplexum, melyet a náci rezsim létrehozott. Három fő táborból állt, mindegyikben kényszermunkát végeztettek a foglyokkal, az egyik emellett kivégzőközpontként is funkcionált. Az építkezés 1940 májusában kezdődött a lengyelországi Krakkótól mintegy 60 kilométerre nyugatra fekvő Auschwitz mellett. 1940 és 1945 között becslések szerint legalább 1,3 millió embert deportált ide az SS és a német rendőrség, s közülük…
Nem sokkal azután, hogy Hitler 1933-ban hatalomra került Németországban, az Egyesült Államokban és más nyugati demokráciákban élő megfigyelők megkérdőjelezték a náci rezsim által rendezett olimpiai játékok támogatásának erkölcsösségét. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1933 júniusában ígéretet kapott a Német Olimpiai Bizottságtól, hogy Németország be fogja tartani az olimpiai chartát. A charta a diszkrimináció összes formáját tiltotta a sportban. Miután…
HÁTTÉR 1931. május 13-án a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Berlinnek ítélte az 1936-os nyári olimpia rendezés jogát. A bizottságot a belga Henri Baillet-Latour gróf vezette. Berlin kiválasztása Németország visszatérését jelezte a globális közösségbe az I. világháborúban elszenvedett vereség után. Két évvel később a náci párt vezére, Adolf Hitler Németország kancellárja lett. A nemzet törékeny demokratikus rendszerét hamarosan egypártrendszerű diktatúrává…
Bár az amerikaiaknak megbízható információik voltak arról, hogy a náci rezsim üldözi a zsidókat, legtöbben elépzelhetetlennek tartották, hogy lehetséges egy szervezett tömeggylkosság végrehajtása. Még ha a legtöbb amerikai együttérzéssel tekintett az európai zsidók helyzetére, az ország számára soha nem volt kiemelt fontossgú a menekültek megsegítése a vagy nácizmus áldozatainak megmentése.
A II. világháború során a zsidók és a nácizmus más áldozatainak mentése nem volt kiemelt cél az Egyesült Államok kormánya számára. Részben az antiszemitizmus (a zsidókkal szembeni előítélet vagy gyűlölet), az izolacionizmus, a gazdasági válság és az idegengyűlölet (a külföldiekkel szembeni előítélet vagy félelem) miatt az amerikai politika komoly akadályokat gördített a menekültek vízumszerzési kísérletei elé. Ráadásul a külügyminisztérium is késleltetve…
A náci Eutanáziaprogram célja a szellemi és fizikai fogyatékkal élők megsemmisítése volt. A nácik úgy vélték, hogy ezzel „megtisztíthatják” az „árja” fajt a genetikailag hibásnak tekintett és a társadalom számára anyagi terhet jelentő emberektől.
AZ I. VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSE A huszadik század első nagy nemzetközi konfliktusa az I. világháború volt, amely Ferenc Ferdinánd főherceg, osztrák-magyar trónörökös és felesége, Zsófia főhercegnő 1914. június 28-i szarajevói meggyilkolása után robbant ki, és amely 1914 augusztusától kezdve négy éven át számos fronton zajlott. AZ I. VILÁGHÁBORÚ ANTANT- ÉS KÖZPONTI HATALMAI A háború során az antanthatalmak – Nagy-Britannia, Franciaország, Szerbia és a cári…
Az I. világháború után kivetett megterhelő kártérítések és az Európában az 1920-as években tapasztalható általános infláció (amely az anyagilag kimerítő háború közvetlen következménye volt) a német birodalmi márka rohamos hiperinflációját idézték elő 1923-ra. Ez a hiperinflációs időszak, valamint az 1929-ben kezdődött gazdasági világválság hatásai komolyan aláaknázták a német gazdaság stabilitását, megfosztották a középosztályt a személyes…
A huszadik század első nagy nemzetközi konfliktusa az I. világháború volt, amely 1914 augusztusától kezdve a következő négy év során számos fronton zajlott, s amelynek gyújtószikráját a Habsburg főherceg, Ferenc Ferdinánd meggyilkolása jelentette. A háború során az antant hatalmak - Nagy-Britannia, Franciaország, Szerbia és a birodalmi Oroszország (a később hozzájuk csatlakozó Olaszországgal, Görögországgal, Portugáliával, Romániával és az Egyesült Államokkal…
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.
