![A transport of Jewish prisoners marches through the snow from the Bauschovitz train station to Theresienstadt. [LCID: 69720]](https://encyclopedia.ushmm.org/images/large/781755a6-1ba5-4d8e-8b2b-9f25bdf3687f.jpg)
Böngésszen a holokausztról és a második világháborúról szóló cikkek betűrendes listájában! Tudjon meg többet az olyan témákról, mint a nácik hatalomra jutása, hogyan és miért történt a holokauszt, élet a náci táborokban és gettókban, valamint a háború utáni perek!
<< Előző | 101-146 találat megjelenítése az összesen 167 találatból "Cikk" | Következő >>
A nácik hatalomra kerülése véget vetett a Németország által az I. világháború után létrehozott parlamentáris demokráciának, az úgynevezett Weimari Köztársaságnak. Adolf Hitler 1933. január 30-i kancellári kinevezése után a Harmadik Birodalom néven is ismert náci állam hamarosan olyan rendszerré vált, amelyben a németek nem élvezhették az alapvető jogokat. A kultúra, a gazdaság, az oktatás és a jog területe egyaránt náci ellenőrzés alá került, és a rezsim céljait…
A második világháború után a győztes szövetségesek addig példa nélküli módon létrehozták a Nemzetközi Katonai Törvényszéket (IMT), hogy a német vezetőket egyénenként vonják felelősségre a nemzetközi jog megsértéséért. A nürnbergi törvényszék lefektette a nemzetközi büntetőjog és az elszámoltathatóság új rendszerének alapjait, amely napjainkban is tovább fejlődik.
Hogyan különböztetheti meg a kíváncsi olvasó vagy diák a helytálló történetírást a megkérdőjelezhető vagy teljesen megalapozatlan állításoktól és kijelentésektől? Melyek a felelősségteljes történelmi kutatás jellemzői, módszerei és eljárásai?
A holokauszt hatmillió európai zsidó szisztematikus, államilag megtervezett és irányított üldöztetése és meggyilkolása volt, amelyet a náci német rezsim és szövetségesei, valamint a kollaboránsai hajtottak végre 1933–1945 között (az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának definíciója szerint a holokauszt évei az 1933–1945 közötti időszak). A holokauszt 1933-ban kezdődött, amikor Adolf Hitler és a náci párt hatalomra került Németországban és 1945-ben ért…
Ez az idővonal felsorolja a holokauszttagadás legfontosabb eseményeit.
A II. világháború után a nemzetközi, belföldi és katonai bíróságok háborús bűnösök ellen indított perek ezreit folytatták le. Még most, a 21. században is komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a náci bűncselekmények elkövetőit bíróság elé állítsák. Sajnos a bűnösök többsége elkerülte a felelősségre vonást és a büntetést. A háború utáni perek mindazonáltal fontos jogi precedenst teremtettek. Ma már mind a nemzetközi, mind a nemzeti…
A II. világháború után mind a nemzetközi, mind a nemzeti bíróságok lefolytattak háborús bűnök elkövetői ellen indított pereket. A vezető német tisztviselők pere a szövetséges hatalmak (az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és Franciaország) bíróiból álló Nemzetközi Katonai Törvényszék (International Military Tribunal, IMT) előtt zajlott a németországi Nürnberg városában. 1945. október 18-a és 1946. október 1-je között az IMT 22…
A náci Németország példátlan mértékű tömeggyilkosságot hajtott végre. A nácik szövetségeseik és kollaboránsaik segítségével hatmillió zsidót gyilkoltak meg. Ezt a szisztematikus, államilag megtervezett és irányított népirtást ma holokausztként ismerjük. A nácik a szövetségeseikkel és kollaboránsaikkal további tömeges atrocitásokat is elkövettek. Több millió nem zsidó embert is üldöztek és meggyilkoltak a második világháború során.
Az I. világháborús pusztítások után a győztes nyugati hatalmak szigorú békeszerződések sorát kényszerítették a legyőzött országokra. Ezek az egyezmények jelentős területektől fosztották meg a központi hatalmakat (Németországot és az Osztrák-Magyar Monarchiát, illetve az Oszmán Birodalmat és Bulgáriát), és jelentős jóvátétel megfizetésére kötelezték őket.A háború példátlan változásokat hozott Európában. Közvetlen következményeként a német, az…
Jan Karski a száműzetésben működő lengyel kormány földalatti futárja volt. Bizonyítékokat szolgáltatott a nyugati szövetségeseknek az európai zsidók tömeges meggyilkolásáról. Beszámolt a varsói gettóban elkövetett náci atrocitásokról és a zsidók haláltáborokba való deportálásáról.
Janusz Korczak ismert orvos és író volt, aki 1911 és 1942 között zsidó árvaházat működtetett Varsóban. Korczak a munkatársaival együtt még akkor is a gyerekekkel maradt, amikor a német hatóságok 1942 augusztusában Treblinkába deportálták őket.
Josef Mengele SS-orvos embertelen és gyakran halálos kimenetelű orvosi kísérleteket végzett a foglyokon Auschwitzban. Ő vált leghírhedtebbé azon náci orvosok közül, akik kísérleteket végeztek a táborban. Mengelét a foglyok a „halál angyalának” hívták. A visszaemlékezések gyakori eleme Mengele jelenléte az auschwitzi szelekciós rámpán.
A náci Németország és szövetségesei 1941. június 22-én támadták meg a Szovjetuniót. Hamarosan nagy kiterjedésű szovjet területeket hódítottak meg. A német erők „megsemmisítő háborút” vívtak a Szovjetunió és annak lakossága ellen, melynek során civilek millióit gyilkolták meg. A szovjet fegyveres erők azonban végül visszaszorították a német hadsereget, és 1945 tavaszán bevették Berlint. A gyakran „keleti frontként” emlegetett német-szovjet hadszíntér volt a…
BEVEZETŐEurópában az antiszemitizmus, a nacionalizmus, az etnikai jellegű gyűlölet, a kommunizmusellenesség és az opportunizmus a Németország által megszállt nemzetek sok polgárát ösztönözte arra, hogy együttműködjön a náci rezsimmel az európai zsidók megsemmisítésében és más náci faji politikai célok megvalósításában. Ez az együttműködés kulcsfontosságú eleme volt a „végső megoldás” kivitelezésének és a náci rezsim által üldözött különféle…
A holokauszt legkegyetlenebb atrocitásai közül jó néhányat a kollaboránsok követtek el. Az antiszemitizmus, a nacionalizmus, az etnikai jellegű gyűlölet, a kommunizmusellenesség, valamint az opportunizmus a Németország által megszállt nemzetek sok polgárát indítottak arra, hogy együttműködjenek a náci rezsimmel az európai zsidók megsemmisítésében. Németország tengelyhatalmi szövetségesei zsidóellenes törvények megalkotásával támogatták a náci rendszert.…
A nácik több millió embert (zsidókat és más üldözött csoportokat) kényszerítettek arra, hogy rettenetes körülmények között munkaszolgálatot végezzenek. Az első koncentrációs és fogolytáborok megalapításától, 1933 telétől kezdve a – gyakran céltalan és megalázó, megfelelő felszerelés, ruházat, élelem vagy pihenés nélkül végzett – kényszermunka alapvető részét képezte a koncentrációs táborok napi gyakorlatának. A nácik már a háború kezdete előtt is…
A „könyvégetés” kifejezés írásművek rituális elégetésére vonatkozik, amely általában nyilvánosság előtt történik, az adott tartalmakkal szembeni kulturális, vallási vagy politikai ellenérzések kifejezéseként. Amikor Joseph Goebbels náci információs és propagandaminiszter 1933-ban hozzálátott a német művészet és kultúra náci ideológia szerinti áthangolásához, elkezdődött a kulturális szervezetek megtisztítása a politikailag gyanúsnak tartott zsidóktól,…
Miután a németetek 1939 szeptemberében legyőzték a lengyel hadsereget, kegyetlen elnyomó rendszert kényszerítettek a lengyelekre: civilek ezreit végeztéki ki, tömegeket sújtó kényszermunka-programokat vezettek be, százezreket száműztek lakhelyükről.
A német haderő 1939. szeptember 1-jén megtámadta Lengyelországot, és ezzel kirobbant a II. világháború. A német agresszióra válaszul Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent a náci Németországnak.
Martin Niemöller (1892–1984) neves német lutheránus lelkész volt. Az 1920-as években és az 1930-as évek elején számos náci eszmével szimpatizált, és támogatta a radikálisan jobboldali politikai mozgalmakat. Ám miután Adolf Hitler 1933-ban hatalomra került, Niemöller nyíltan bírálta Hitler beavatkozását a protestáns egyház munkájába. A náci uralom 1937 és 1945 közötti utolsó nyolc évét náci börtönökben és koncentrációs táborokban töltötte. Niemöller neve…
Adolf Hitler Mein Kampf (Harcom) cimű könyve minden idők legismertebb és legnépszerűbb náci szövege.
A náci Németország emberek millióit üldözte, bántalmazta és tömegesen gyilkolta a náci ideológia nevében. Egyes esetekben a nácik kegyetlenkedéseiket szövetségeseik és kollaboránsaik segítségével és támogatásával hajtották végre.
A nácik 1933-as hatalomra kerülése és a náci Németország 1945-ös kapitulációja között több mint 340 000 zsidó hagyta el Németországot és Ausztriát. Tragikus módon közülük majdnem 100 000-en olyan területeken kerestek menedéket, amelyeket később a németek elfoglaltak, így a hatóságok nagy többségüket deportálták és megölték.Ausztria 1938. márciusi annektálása, és különösen az 1938. november 9-10-i kristályéjszaka pogromjai után Nyugat-Európa és az amerikai…
Napjaink menekültválsága olyan konfliktusok eredménye, amelyek tömeges atrocitásokkal és az emberi jogok megsértésével járnak. Bár a II. világháborút követően a nemzetközi menekültpolitika a menekültek helyzetét a nemzetközi közösség felelősségeként határozta meg, a világ országainak még hosszú utat kell megtenniük ahhoz, hogy eleget tegyenek kötelezettségeiknek.
1933 és 1945 között több mint 340 000 zsidó hagyta el Németországot és Ausztriát. Tragikus módon közülük majdnem 100 000-en olyan területeken kerestek menedéket, amelyeket később a németek elfoglaltak, így a hatóságok nagy többségüket deportálták és megölték. Ausztria 1938 márciusában történt annektálása után Nyugat-Európa és az amerikai kontinens országai attól tartottak, hogy megindul feléjük a menekültek áradata. Az Anschlusst követő másfél év során…
Noha az európaiak többsége közömbös maradt míg mások részt is vettek a zsidók meggyilkolásában a holokauszt során, minden európai országban és minden vallási felekezetben voltak olyan személyek, akik életük kockáztatása árán is segíteni próbáltak a zsidóknak. A mentésért tett erőfeszítések az egyéni akcióktól a kisebb-nagyobb, szervezett műveletekig széles skálát öleltek fel.A zsidók mentése számtalan akadályba ütközött a holokauszt idején. Több nagyobb…
Az európaiak többségének közömbössége, illetve sokaknak a zsidók meggyilkolásában való együttműködése ellenére minden európai országban és minden vallási felekezetben voltak olyan személyek, akik életük kockáztatása árán is próbáltak segíteni a zsidóknak. A mentésért tett erőfeszítések az egyéni akcióktól a kisebb-nagyobb, szervezett műveletekig széles skálát öleltek fel. 1943 őszén a németek által elfoglalt Dániában például az ellenállási mozgalom…
A genocídium avagy népirtás a nemzetközi jog által számontartott bűncselekménytípus. A kifejezésnek konkrét jogi definíciója van. Olyan cselekményekre utal, amelyeket azzal a szándékkal követtek el, hogy teljesen vagy részlegesen kiirtsanak valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoportot
HÁTTÉRAdolf Hitler 1933-ban jutott hatalomra Németországban. Az Egyesült Államokban és más nyugati demokráciákban élő kortársak hamar elkezdték megkérdőjelezni a náci rezsim által rendezett olimpia támogatásának morális helyességét.A zsidó sportolók üldöztetéséről kapott 1933-as jelentésekre reagálva Avery Brundage, az Amerikai Olimpiai Bizottság (AOC) elnöke kijelentette: „Az olimpiai játékok modern kori újjászületésének alapjait ásná alá, ha egyes…
A megbékítés politikája diplomáciai stratégia, amely engedményeket tesz egy agresszív külföldi hatalom felé annak érdekében, hogy elkerülje egy háború kitörését. Ezt a típusú diplomáciát leggyakrabban Neville Chamberlain brit miniszterelnök nevéhez kötik, aki 1937 és 1940 között volt hivatalban. Az 1930-as években a brit kormány a náci Németországgal szemben a megbékítés politikáját folytatta. Ezt a politikát ma többen kudarcnak tekintik, mivel nem akadályozta meg…
1933 és 1945 között számos csoportosulás fejtett ki ellenállást a náci rezsimmel szemben mind Németország, mind az általa elfoglalt országok területén. Saját hazájukban legkorábbi ellenfeleik a kommunisták, a szocialisták és a szakszervezeti vezetők voltak. 1944-ben német politikusok és katonai vezetők kisebb csoportja kísérelt meg sikertelen merényletet Adolf Hitler ellen, Franciaországban pedig mind a nacionalista, mind a kommunista ellenállási mozgalom szabotázsakciókkal…
A Harmadik Birodalom tizenkét éve (1933–1945) alatt a náci tisztviselők és szervezetek rendszeresen alkalmazták a nyilvános megszégyenítés eszközét Németországban és a nácik által megszállt országokban. Zsidókat és más, a faji törvényeket „megsértő” áldozatokat szemeltek ki a megszégyenítés célpontjaként. Gyakran előfordult például, hogy zsidó férfiakat erőszakkal megborotváltak és testi fenyítést alkalmaztak ellenük.
1936 augusztusában Adolf Hitler náci diktatúrája két hétre álarc mögé rejtette rasszista, militarista jellegét, amikor otthont adott a nyári olimpiai játékoknak. A sportesemény remek lehetőséget jelentett arra, hogy a békés, toleráns Németország látszatával kápráztassák el a sok külföldi látogatót és újságírót. A rendezés jogát még 1931-ben ítélte Berlinnek a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, két évvel az előtt, hogy a náci párt vezére, Adolf Hitler…
BEVEZETŐ1933 és 1945 között a náci Németország mintegy 40 000 tábort és más fogvatartásra alkalmas helyet létesített. Ezeket a táborokat az elkövetők különféle célokra használták, többek között kényszermunkára, az állam ellenségeinek tartott emberek bebörtönzésére és tömegmészárlásra. A táborok teljes száma az elkövetők maguk által készített feljegyzéseinek folyamatos kutatásán alapszik.KORAI TÁBOROK1933-as hatalomra kerülésétől kezdve a náci rezsim…
1933 és 1945 között a náci Németország mintegy 20 000 tábort létesített sok millió áldozata bebörtönzésére. Ezeket a táborokat különféle célokra használtákvoltak köztük kényszermunkatáborok, átmeneti táborok, melyekben csak megszálltak a deportáltak az út során, valamint olyan haláltáborok is, amelyek elsődlegesen vagy kizárólag tömegmészárlások végrehajtása céljából épültek. A németek és kollaboránsaik csak a táborokban több mint hárommillió zsidó…
Az 1935 szeptemberében a náci Németországban elfogadott nürnbergi törvények két törvényből álltak: ezek a birodalmi állampolgársági törvény és a német vér és német becsület védelméről szóló törvény. A törvények a náci ideológia mögött meghúzódó számos fajelméletet testesítették meg. Ezek biztosították a jogi keretet a németországi zsidók szisztematikus üldözéséhez.Adolf Hitler 1935. szeptember 15-én jelentette be a nürnbergi törvényeket. Németország…
A náci rezsim üldözésének és népirtásának minden zsidó a célpontja volt, férfiak és nők egyaránt. Ugyanakkor a rezsim a zsidó és nem zsidó nőket is gyakran tette brutális üldözés célpontjává, amely esetenként kimondottan női mivoltukhoz kötődött. A náci ideológia a roma (cigány), a lengyel, és az intézményi gondozás alatt álló, fogyatékkal élő nőkre is kiterjedt.Léteztek olyan táborok, illetve a koncentrációs táborokon belül olyan egységek, amelyeket…
A náci rezsim gyakran tette brutális üldözés célpontjává a zsidó és nem zsidó nőket egyaránt, melynek formája esetenként kimondottan női mivoltukhoz kötődött. Léteztek olyan táborok, illetve a koncentrációs táborokon belül olyan egységek, amelyeket kifejezetten női foglyok számára terveztek. A legnagyobb ilyen létesítmény az 1939 májusában épült ravensbrücki náci koncentrációs tábor volt, melyben a szovjetek által történt 1945-ös felszabadításig több mint…
Az ohrdrufi tábor a buchenwaldi komplexum egyik alegysége volt, s egyben az első olyan náci tábor, amelyet az amerikai csapatok felszabadítottak. Ohrdrufot 1944 novemberében hozták létre a nácik Gotha városa mellett, ez a tábor szolgáltatta a kényszermunkásokat a vasúti építkezésekhez. 1945 márciusának vége felé az itt tartott foglyok száma elérte a 11 700-at, azonban április elején az SS kevés kivétellel mindenkit a buchenwaldi táborba evakuált. Azon foglyok nagy részét,…
A második világháború alatt Oskar Schindler német üzletember több mint ezer zsidót mentett meg az Auschwitzba, a náci Németország legnagyobb koncentrációs táborába való deportálástól.
Oskar Schindler (1908-1974) a morvaországi Svitavyban született (Zwittau), amely akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia egyik tartománya volt. Ez a német katolikus származású férfi a II. világháború során közel 1200 zsidót mentett meg az Auschwitzba deportálástól. 1936-tól a Német Katonai Hírszerzésnél dolgozott, majd 1939 februárjában belépett a náci pártba. Az opportunista üzletemberről, aki ráadásul szeretett nagy lábon élni, aligha hihette volna bárki, hogy…
Az üldöztetés áldozataiA náci Németországban az üldöztetés első áldozatai a párt politikai ellenfelei – elsősorban a kommunisták, a szociáldemokraták és a szakszervezeti tagok – voltak. A Jehova Tanúi megtagadták, hogy a német hadseregben szolgáljanak, illetve hogy felesküdjenek Adolf Hitlerre, ezért szintén célpontok lettek. A nácik 1933 és 1945 között kampányt folytattak a homoszexualitás ellen, és üldözték a meleg férfiakat. Azt állították, hogy a férfiak…
A pogrom orosz eredetű szó, melynek jelentése „pusztítás, erőszakos rombolás”. Történelmi fogalomként olyan erőszakos támadásokra utal, amelyeket a nem zsidó lakosság követett el az Orosz Birodalom területén és más országokban élő zsidók ellen. Az első pogromnak nevezett atrocitás az 1821-es odesszai zsidóellenes zavargás volt. A „pogrom” mint leíró fogalom akkor vált bevetté, amikor 1881 és 1884 között II. Sándor cár meggyilkolását követően kiterjedt…
A pogrom orosz eredetű szó, melynek jelentése „pusztítás, rombolás, megsemmisítés”. Történelmi fogalomként olyan erőszakos támadásokra utal, amelyeket a nem zsidó lakosság követett el az Orosz Birodalom területén élő zsidók ellen. A náci Németországban az ilyen, zsidók elleni nyilvános erőszakot nem csupán megtűrték, hanem ösztönözték is, mivel a vezetők úgy számítottak, hogy ezek „felkészítik” a társadalmat a kegyetlen antiszemita intézkedések…
A náci rezsim a propaganda eszközével mozgósította a német lakosságot hódító háborúi támogatására. Ez a rasszista és antiszemita agitáció alapvető szerepet játszott azok felbujtásában, akik az európai zsidók elleni népirtást végrehajtották, és ez biztosította további milliók hallgatólagos hozzájárulását is a faji alapon történő üldözésekhez és tömeggyilkosságokhoz.1933-ban a náci hatalomátvételt követően Adolf Hitler létrehozta a Joseph Goebbels vezette…
A rasszisták abban hisznek, hogy bizonyos belső, örökölt tulajdonságok biológiailag meghatározzák az emberi viselkedést. A rasszisták meggyőződése, hogy a nemzeti-etnikai identitás vérségi alapon dől el. A rasszista nézetek szerint az ember értekét nem az egyénisége határozza meg, hanem egy úgynevezett „faji alapú kollektív nemzethez” való tartozása. Számos értelmiségi, köztük több tudós támogatta áltudományos magyarázatokkal a rasszista gondolkodásmódot. A…
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.
