![A transport of Jewish prisoners marches through the snow from the Bauschovitz train station to Theresienstadt. [LCID: 69720]](https://encyclopedia.ushmm.org/images/large/781755a6-1ba5-4d8e-8b2b-9f25bdf3687f.jpg)
Böngésszen a holokausztról és a második világháborúról szóló cikkek betűrendes listájában! Tudjon meg többet az olyan témákról, mint a nácik hatalomra jutása, hogyan és miért történt a holokauszt, élet a náci táborokban és gettókban, valamint a háború utáni perek!
<< Előző | 1-47 találat megjelenítése az összesen 137 találatból "Cikk" | Következő >>
A zsidók és más csoportok üldözése nem Hitler és más náci fanatikusok intézkedéseinek eredménye. A náci vezetőknek szükségük volt a különböző területeken dolgozó szakemberek aktív segítségére és együttműködésére, akik sok esetben nem voltak meggyőződéses nácik. A szakemberek között gazdasági vezetők is voltak.
A Gestapo volt a náci Németország hírhedt politikai titkosrendőrsége. A nácik uralma alatt a Gestapo átalakult, hatalma folyamatosan növekedett. A Gestapo által üldözött csoportok is a rezsim politikai céljainak megfelelően változtak. Egyetlen dolog maradt állandó: a Gestapo megbízható kegyetlenséggel szolgálta ki a nácik legszélsőségesebb politikai szándékait.
A zsidók és más csoportok üldözése nem Hitler és más náci fanatikusok intézkedéseinek eredménye. A náci vezetőknek szükségük volt a különböző területeken dolgozó szakemberek aktív segítségére és együttműködésére, akik sok esetben nem voltak meggyőződéses nácik. A hadsereg meghatározó szerepet játszott a náci hatalom megszilárdításában, valamint a zsidók és más csoportok üldözésében és tömeges meggyilkolásában.
A nácik hatalomra kerülése véget vetett a Németország által az I. világháború után létrehozott parlamentáris demokráciának, az úgynevezett Weimari Köztársaságnak. Adolf Hitler 1933. január 30-i kancellári kinevezése után a Harmadik Birodalom néven is ismert náci állam hamarosan olyan rendszerré vált, amely nem garantálta az alapvető jogokat a német állampolgároknak. 1933. február 28-án, a Reichstagban (a német parlament) kitört gyanús tűz után a kormány kiadott…
A náci párt igyekezett befolyását a német társadalom életének minden területére kiterjeszteni. A Hitlerjugend és a Német Lányszövetség a náci párt ifjúsági csoportjaiként jöttek létre, azzal a céllal, hogy megismertessék a gyerekeket és a fiatalokat a náci ideológiával és politikával. Az ilyen ifjúsági csoportok feladata volt az is, hogy felkészítse a német fiatalokat a háborúra.
A holokauszt hatmillió európai zsidó szisztematikus, államilag megtervezett és irányított üldöztetése és meggyilkolása volt, amelyet a náci német rezsim és szövetségesei, valamint kollaboránsai hajtottak végre. A holokauszt egy fokozatosan kiteljesedő folyamat volt, amely 1933 és 1945 között zajlott le Európa-szerte.
A holokauszt hatmillió európai zsidó szisztematikus, államilag megtervezett és irányított üldöztetése és meggyilkolása volt, amelyet a náci német rezsim és szövetségesei, valamint a kollaboránsai hajtottak végre 1933–1945 között (az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának definíciója szerint a holokauszt évei az 1933–1945 közötti időszak). A holokauszt 1933-ban kezdődött, amikor Adolf Hitler és a náci párt hatalomra került Németországban és 1945-ben ért…
1945-ben, amikor az angol, amerikai és szovjet csapatok elérték a náci koncentrációs táborokat, megtalálták a felhalmozott holttesteket, emberi csontokat és hamvakat, a tömeggyilkosságok bizonyítékait. A katonák több ezer éhező és súlyos beteg zsidó és nem zsidó túlélőt is találtak. A túlélők számára az élet újrakezdése elrettentő feladatnak tűnt. A felszabadítás után sok túlélő félt visszatérni korábbi otthonába az Európa egyes részein továbbra sem…
1945-ben, amikor a szövetséges csapatok bevonultak a náci koncentrációs táborokba, emberi holttestek, csontvázak és hamvak halmaival- a tömeggyilkosságok bizonyítékaival - szembesültek. A katonák több ezer éhező és beteg túlélőt – zsidót és nem zsidót – is találtak. Felszabadításuk után sok túlélő félt visszatérni korábbi otthonába a továbbra is fennálló antiszemitizmus (a zsidók elleni gyűlölet) miatt. A hazatérők közül sokan halálfélelemben éltek. Az…
A holokauszt a II. világháború tágabb kontextusában történt. Hitler kormánya egy hatalmas, bőséges élettérrel (Lebensraum) rendelkező új kelet-európai birodalmat képzelt el Németország számára, amely még ki sem heverte az I. világháborús vereséget. A vezetők számításai szerint az európai német uralom valóra váltásához háborút kellett vívniuk. 1939 A Szovjetunió semlegességének biztosítása után (1939. augusztus, szovjet-német megnemtámadási egyezmény) a…
A II. világháború halálos áldozatainak becsült száma világméretekben elérte az 55 millió főt; ez volt a legnagyobb és legpusztítóbb háború a történelem folyamán. Németország robbantotta ki 1939. szeptember 1-én Lengyelország megszállásával. Válaszul Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent a németeknek, a német haderő pedig 1940 tavaszán betört Nyugat-Európába. A Szovjetunió, Németország bátorítása mellett, 1940 júniusában elfoglalja a balti államokat.…
Itt megismerheti a második világháborút megelőzően és a háború során bekövetkezett legfontosabb események idővonalát. Az európai zsidók tömeges meggyilkolása a második világháború alatt zajlott. Ahogy a német csapatok egyre több területet szálltak meg és foglaltak el Európában, a Szovjetunióban és Észak-Afrikában, úgy a rezsim faji és antiszemita politikája is egyre radikálisabbá vált: az üldözés helyett a teljes megsemmisítés lett a kitűzött cél.
A szótárak szerint a „kívülálló” olyasvalaki, aki jelen van az eseményeknél, de nem vesz bennük aktívan részt.
A nácik kevesebb mint egy évtized alatt egy szélsőségesen militáns, gyilkos szervezetté formálták a német közrendészetet. A közrendészet tagjai számos módon vettek részt a holokauszt elkövetésében. Őrizték a gettókat, szervezték a deportálásokat, vadásztak a bujkáló zsidókra, valamint számtalan zsidót és nem zsidót lemészároltak. A közrendészet nagyban hozzájárult az európai zsidóság ellen elkövetett népirtás gyors és könyörtelen lebonyolításához.
A zsidók és más csoportok üldözése nem Hitler és más náci fanatikusok intézkedéseinek eredménye. A náci vezetőknek szükségük volt a különböző területeken dolgozó szakemberek aktív segítségére és együttműködésére, akik sok esetben nem voltak meggyőződéses nácik. A köztisztviselők – a kormánytisztviselőktől a bírákig – olyan törvények kidolgozásában és érvényesítésében működtek közre, amelyek célja az volt, hogy megfosszák a zsidókat…
1933 és 1945 között számos csoport fejtett ki ellenállást a náci rezsimmel szemben, mind Németország, mind az általa elfoglalt országok területén. Saját hazájukban a nácik legkorábbi ellenfelei a kommunisták, a szocialisták és a szakszervezeti vezetők voltak. Habár a hagyományos egyházak hierarchiájába tartozó személyek vagy támogatták a náci rezsimet, vagy eltűrték a diszkriminációt és üldöztetést célzó politikájukat, egyes német teológusok, mint például…
A fajra vonatkozó hiedelmek és elgondolások a hétköznapi élet és politika minden aspektusát áthatották a náci Németországban. Különösen meghatározó volt az a hamis elképzelés, hogy a zsidóság egy különálló és alsóbbrendű fajt képez. Ez a hiedelem a faji alapú antiszemitizmus. A nácik fajra vonatkozó hiedelmeinek és elgondolásainak együttesét néha „náci fajelméletnek” vagy „náci faji ideológiának” nevezzük. A rasszizmus más formáihoz hasonlóan a…
A HOLOKAUSZT A holokauszt a nyugati civilizáció, a nemzetállamok, a modern bürokratikus társadalmak és az emberi természet megismerésének megkerülhetetlen témája. A holokauszt az ártatlan polgári lakosok millióinak előre eltervezett tömegmészárlását jelenti. A nácik példátlan mértékű népirtást hajtottak végre rasszista ideológiájuk alapján, amely a zsidókat „élősködő férgeknek” tekintette, akik csak a megsemmisítésre méltók. Európa teljes zsidó lakosságát…
A LEGFŐBB TÉNYEK 2016-ban van a Berlinben 1936-ban megrendezett olimpiai játékok 80. évfordulója. A náci Németország propagandacélokra használta az 1936-os olimpiai játékokat. Egy új, erős, egységes Németország képét mutatta, miközben leplezte az antiszemita és rasszista politikát, valamint az erősödő militarizmust. A nyári játékok története során első alkalommal indultak mozgalmak Európában és az Egyesült Államokban az 1936-os berlini olimpia bojkottálására…
Ahogy a szövetséges csapatok a náci Németország elleni offenzívák sorozata révén egyre beljebb hatoltak Európába, egymás után érték el a több tízezernyi foglyot őrző koncentrációs táborokat. A foglyok közül sokaknak a megszállt Lengyelország táboraiból Németország belsejébe tartó erőltetett menetet is túl kellett élniük. Ezek a foglyok éheztek és súlyos betegségektől szenvedtek. Elsőként a szovjet erők bukkantak nagyobb méretű náci táborra a…
Ahogy a szövetséges csapatok a náci Németország elleni offenzívák sorozata révén egyre beljebb hatoltak Európába, egymás után érték el a több tízezernyi, éhségtől és betegségtől szenvedő foglyot őrző koncentrációs táborokat. Az ezekben lezajlott rémtettek teljes képe csak a felszabadítás után bontakozott ki a világ szemei előtt. Elsőként a szovjet erők bukkantak nagyobb méretű náci táborra a lengyelországi Lublin mellett fekvő Majdanek városkában, 1944…
A náci Németország az 1930-as években agresszív külpolitikát folytatott. Ennek egyenes következménye volt, hogy 1939 szeptemberében Európában kitört a második világháború. A háború előtti és háborús területi terjeszkedés következtében több millió zsidó ember került a németek fennhatósága alá. 1938. március 11. és 13. között a náci Németország magához csatolta a szomszédos Ausztriát. Ezt az eseményt nevezzük úgy, hogy az Anschluss.
A zsidók és más csoportok üldözése nem Hitler és más náci fanatikusok intézkedéseinek eredménye. A náci vezetőknek szükségük volt a különböző területeken dolgozó szakemberek aktív segítségére és együttműködésére, akik sok esetben nem voltak meggyőződéses nácik. Az egyházi vezetők és a konzervatív elit más tagjai, akik helyzetüknél fogva befolyásolni tudták a közvéleményt, többnyire egyáltalán nem szólaltak fel a zsidóüldözés ellen.
A zsidók és más csoportok üldözése nem Hitler és más náci fanatikusok intézkedéseinek eredménye. A náci vezetőknek szükségük volt a különböző területeken dolgozó szakemberek aktív segítségére és együttműködésére, akik sok esetben nem voltak meggyőződéses nácik. A német rendőrök meghatározó szerepet játszottak a náci hatalom megszilárdításában, valamint a zsidók és más csoportok üldözésében és tömeges meggyilkolásában.
A német-szovjet paktumot 1939. augusztusban írták alá. Ez a szerződés megágyazott Lengyelország megtámadásának és elfoglalásának, amelyet a náci Németország és a Szovjetunió szeptemberben hajtott végre. A paktum megkötésére gyakorlati okok sarkallták a két esküdt ellenséget. A náci Németország és a Szovjetunió felosztotta egymás között Kelet-Európát, és a két ország 10 évre vállalta, hogy nem támadják meg egymást. Hitler azonban kevesebb mint két évvel…
A németországi Nürnbergben hivatalosan 1945. november 20-án, mindössze hat és fél hónappal a fegyverletétel után megkezdődtek a német vezetők Nemzetközi Katonai Törvényszék (IMT) előtti perei; ezek a háború utáni időszak legismertebb háborús bűntetteket vizsgáló perek. A szövetséges nemzetek mindegyike - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és Franciaország - egy-egy bírót és ügyészi csapatot biztosított az eljáráshoz, melynek szabályait a…
1941. június 22-én a náci Németország meglepetésszerű támadást indított a Szovjetunió ellen, amely a lengyelek elleni háború során még szövetségese volt. Az év végére a német csapatok mindössze néhány száz kilométerre jártak Moszkvától. Az inváziót követően német mozgó kivégzőosztagok elkezdték a szovjet zsidók tömeges legyilkolását. A német katonai és polgári megszállás több millió szovjet hadifogoly és civil halálához vezetett.
A náci Németország volt az európai zsidóság üldöztetésének és megsemmisítésének vezetője és elsődleges elkövetője. Ugyanakkor a holokausztban a Németországgal szövetséges európai tengelyhatalmak (Olaszország, Magyarország, Románia, Bulgária, Szlovákia és Horvátország) mindegyike részt vett bizonyos mértékig. Japán nem vett részt a holokausztban, és az európai zsidók közül néhányan éppen a japán irányítás alatt lévő területeken talált menedéket.
1943. április 19-én lázadás tört ki a varsói gettóban, miután a német katonák és rendőrök benyomultak azzal a céllal, hogy deportálják a gettó még életben lévő lakóit. 1943. május 16-ára a németek leverték a felkelést és lerombolták a gettót. A gettó életben maradt lakóit koncentrációs táborokba és haláltáborokba deportálták.
A nácik gyakran szépítő kifejezésekkel leplezték bűntetteik valódi természetét. A zsidó nép teljes megsemmisítését célzó tervet „végső megoldásnak” nevezték. Nem ismert, hogy a náci Németország vezetői pontosan mikor döntöttek a „végső megoldás” végrehajtása mellett. Egy évtizeden át tartó, egyre erősödő diszkriminációs rendelkezések betetőzése lett a zsidók elleni népirtás, tömeges elpusztításuk. Adolf Hitler uralma alatt a zsidók üldöztetését…
1942. január 20-án a náci párt és a német kormány 15 magas rangú tisztviselője gyűlt össze a Berlin melletti Wannsee egyik villájában, hogy megbeszéljék „a zsidókérdés végső megoldása”-ként emlegetett terv megvalósítását. A „végső megoldás” az európai zsidók szisztematikus, előre eltervezett, tömeges fizikai megsemmisítésének kódolt elnevezése volt. Ezt a tervet Adolf Hitler még valamikor 1941 folyamán hagyta jóvá. Reinhard Heydrich SS-tábornok azért…
Adolf Eichmann egyike volt azoknak, akik központi szerepet játszottak az európai zsidóság deportálásában a holokauszt idején. Bár Németországban született, családjával együtt még gyermekkorában Ausztriába költözött. 1932-ben csatlakozott az osztrák nemzetiszocialista párthoz, illetve az SS-hez, és gyorsan haladt előre a náci szervezetek ranglétráján. Miután a németek 1938 márciusában bekebelezték Ausztriát, Bécsben megszervezte a Zsidó Kivándorlás Központi…
Adolf Hitler a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt – azaz a nácik – megkérdőjelezhetetlen vezetője volt 1921-től. 1923-ban letartóztatták és bebörtönözték a német kormány megdöntésére irányuló puccskísérlet miatt. Ezt követően perbe fogták, melynek révén hírnevet és követőket szerzett magának. Bebörtönzésének ideje alatt politikai elképzeléseit a Mein Kampf (Harcom) című könyvben írta meg. Hitler ideológiai céljai közé tartozott a területi terjeszkedés,…
ÁTTEKINTÉS ÉS HÁTTÉR Anne Frank egyike volt annak a több mint egymillió zsidó gyermeknek, akik a holokauszt során vesztették életüket. Annelies Marie Frank néven született 1929. június 12-én a németországi Frankfurtban, Otto és Edith Frank lányaként. Életének első 5 évében szüleivel és nővérével, Margot-val Frankfurt külvárosában lakott. Miután a nácik 1933-ban hatalomra jutottak, Otto Frank a hollandiai Amszterdamba menekült, ahol üzleti kapcsolata voltak. A Frank…
Anne Frank - Fénykép Anne Frank egyike volt annak a több mint egymillió zsidó gyermeknek, akik a holokausztban vesztették életüket. Rejtőzködése alatt naplót vezetett, melyben feljegyezte félelmeit, reményeit és élményeit. Miután családját letartóztatták, a bujtatásukat segítő egyik személy, Miep Gies megtalálta ezt az elrejtett naplót. A háború után számos nyelven kiadták és tananyaggá vált a világ több ezer általános és középiskolájában. Anne Frank éppen…
Az antiszemitizmus szó a zsidókkal szembeni előítéletet, az irántuk érzett gyűlöletet jelenti. Legszélsőségesebb történelmi példája a holokauszt, amely 1933 és 1945 között az európai zsidóság államilag támogatott üldözését és legyilkolását jelentette a náci Németország és kollaboránsai által. Az antiszemitizmus kifejezést egy német újságíró, Wilhelm Marr használta először 1879-ben a zsidók, illetve a 18. és a 19. századi, a zsidókkal összefüggésbe…
Az antiszemitizmus szó a zsidókkal szembeni előítéletet, irántuk való gyűlöletet jelent. Legszélsőségesebb történelmi példája a holokauszt, amely 1933 és 1945 között az európai zsidóság államilag támogatott üldözését és legyilkolását jelentette a náci Németország és kollaboránsai által. Magát a fogalmat Wilhelm Marr német újságíró alkotta meg 1879-ben. A zsidókkal szembeni gyűlölet azonban már a modern kor, és az antiszemitizmus kifejezés létrejötte előtt…
Az auschwitzi komplexum volt a náci rezsim által létrehozott legnagyobb koncentrációs tábor. Három főtáborból állt, mindhárom táborban kényszermunkát végző rabokat tartottak fogva. Az egyik tábor hosszabb ideig haláltáborként is működött. A komplexum Krakkótól mintegy 60 km-re nyugatra feküdt, a háború előtt Felső-Szilézia területén húzódó német-lengyel határ közelében. Ezt a területet a náci Németország 1939-ben, Lengyelország megtámadása és elfoglalása…
Az auschwitzi koncentrációs tábor volt a legnagyobb komplexum, melyet a náci rezsim létrehozott. Három fő táborból állt, mindegyikben kényszermunkát végeztettek a foglyokkal, az egyik emellett kivégzőközpontként is funkcionált. Az építkezés 1940 májusában kezdődött a lengyelországi Krakkótól mintegy 60 kilométerre nyugatra fekvő Auschwitz mellett. 1940 és 1945 között becslések szerint legalább 1,3 millió embert deportált ide az SS és a német rendőrség, s közülük…
Nem sokkal azután, hogy Hitler 1933-ban hatalomra került Németországban, az Egyesült Államokban és más nyugati demokráciákban élő megfigyelők megkérdőjelezték a náci rezsim által rendezett olimpiai játékok támogatásának erkölcsösségét. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1933 júniusában ígéretet kapott a Német Olimpiai Bizottságtól, hogy Németország be fogja tartani az olimpiai chartát. A charta a diszkrimináció összes formáját tiltotta a sportban. Miután…
HÁTTÉR 1931. május 13-án a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Berlinnek ítélte az 1936-os nyári olimpia rendezés jogát. A bizottságot a belga Henri Baillet-Latour gróf vezette. Berlin kiválasztása Németország visszatérését jelezte a globális közösségbe az I. világháborúban elszenvedett vereség után. Két évvel később a náci párt vezére, Adolf Hitler Németország kancellárja lett. A nemzet törékeny demokratikus rendszerét hamarosan egypártrendszerű diktatúrává…
Bár az amerikaiaknak megbízható információik voltak arról, hogy a náci rezsim üldözi a zsidókat, legtöbben elépzelhetetlennek tartották, hogy lehetséges egy szervezett tömeggylkosság végrehajtása. Még ha a legtöbb amerikai együttérzéssel tekintett az európai zsidók helyzetére, az ország számára soha nem volt kiemelt fontossgú a menekültek megsegítése a vagy nácizmus áldozatainak megmentése.
A II. világháború során a zsidók és a nácizmus más áldozatainak mentése nem volt kiemelt cél az Egyesült Államok kormánya számára. Részben az antiszemitizmus (a zsidókkal szembeni előítélet vagy gyűlölet), az izolacionizmus, a gazdasági válság és az idegengyűlölet (a külföldiekkel szembeni előítélet vagy félelem) miatt az amerikai politika komoly akadályokat gördített a menekültek vízumszerzési kísérletei elé. Ráadásul a külügyminisztérium is késleltetve…
A náci Eutanáziaprogram célja a szellemi és fizikai fogyatékkal élők megsemmisítése volt. A nácik úgy vélték, hogy ezzel „megtisztíthatják” az „árja” fajt a genetikailag hibásnak tekintett és a társadalom számára anyagi terhet jelentő emberektől.
AZ I. VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSE A huszadik század első nagy nemzetközi konfliktusa az I. világháború volt, amely Ferenc Ferdinánd főherceg, osztrák-magyar trónörökös és felesége, Zsófia főhercegnő 1914. június 28-i szarajevói meggyilkolása után robbant ki, és amely 1914 augusztusától kezdve négy éven át számos fronton zajlott. AZ I. VILÁGHÁBORÚ ANTANT- ÉS KÖZPONTI HATALMAI A háború során az antanthatalmak – Nagy-Britannia, Franciaország, Szerbia és a cári…
Az I. világháború után kivetett megterhelő kártérítések és az Európában az 1920-as években tapasztalható általános infláció (amely az anyagilag kimerítő háború közvetlen következménye volt) a német birodalmi márka rohamos hiperinflációját idézték elő 1923-ra. Ez a hiperinflációs időszak, valamint az 1929-ben kezdődött gazdasági világválság hatásai komolyan aláaknázták a német gazdaság stabilitását, megfosztották a középosztályt a személyes…
A huszadik század első nagy nemzetközi konfliktusa az I. világháború volt, amely 1914 augusztusától kezdve a következő négy év során számos fronton zajlott, s amelynek gyújtószikráját a Habsburg főherceg, Ferenc Ferdinánd meggyilkolása jelentette. A háború során az antant hatalmak - Nagy-Britannia, Franciaország, Szerbia és a birodalmi Oroszország (a később hozzájuk csatlakozó Olaszországgal, Görögországgal, Portugáliával, Romániával és az Egyesült Államokkal…
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.
