![A transport of Jewish prisoners marches through the snow from the Bauschovitz train station to Theresienstadt. [LCID: 69720]](https://encyclopedia.ushmm.org/images/large/781755a6-1ba5-4d8e-8b2b-9f25bdf3687f.jpg)
Böngésszen a holokausztról és a második világháborúról szóló cikkek betűrendes listájában! Tudjon meg többet az olyan témákról, mint a nácik hatalomra jutása, hogyan és miért történt a holokauszt, élet a náci táborokban és gettókban, valamint a háború utáni perek!
<< Előző | 51-96 találat megjelenítése az összesen 137 találatból "Cikk" | Következő >>
A zsidók és más csoportok üldözése nem Hitler és más náci fanatikusok intézkedéseinek eredménye. A náci vezetőknek szükségük volt a különböző területeken dolgozó szakemberek aktív segítségére és együttműködésére, akik sok esetben nem voltak meggyőződéses nácik. A német egészségügyi dolgozók központi szerepet játszottak számos náci irányelv kialakításában és végrehajtásában. Rengeteg orvos és ápoló támogatta a rezsimet, és sokan voltak bűnrészesei…
A zsidóké csak az egyike volt annak a négy csoportnak, amelyet a náci Németországban és a német uralom alatt álló Európában faji alapon üldöztek, a náci rezsim más csoportok tagjait is kivégeztette. A náci Németország diszkriminációjának és üldözésének legkorábbi áldozatai a rendszer politikai ellenfelei voltak: főként a kommunisták, szocialisták, szociáldemokraták és szakszervezeti vezetők. A nácik azokat az írókat és művészeket is üldözték, akiknek…
Bár első számú célpontjaik a zsidók voltak, a nácik és kollaboránsaik faji vagy ideológiai alapon más csoportokat is üldöztek. Diszkriminációjuk legkorábbi németországi áldozatai a rendszer politikai ellenfelei lettek: főként a kommunisták, a szocialisták, a szociáldemokraták és a szakszervezeti vezetők. Ezenkívül az olyan írókat vagy művészeket is üldözték, akik munkáit felforgatónak tartották, illetve akik zsidó származásúak voltak. Az ilyeneket…
Bár első számú célpontjaik a zsidók voltak, a nácik és kollaboránsaik faji vagy ideológiai alapon más csoportokat is üldöztek. A náci diszkrimináció legkorábbi németországi áldozatai a rendszer politikai ellenfelei voltak: főként a kommunisták, a szocialisták, a szociáldemokraták és a szakszervezeti vezetők. 1933-ban az SS létrehozta az első koncentrációs tábort Dachauban, ahol több ezer német politikai foglyot tartottak fogva. Ezenkívül olyan írókat vagy művészeket…
1941 novemberében a német hatóságok kivégzőközpont építésébe fogtak a megszállt Lengyelország délkeleti részében fekvő korábbi munkatábor helyén. Belzec, a németek második ilyen létesítménye, 1942. március 17-én kezdte meg működését. Csak ebben az évben mintegy 434 500 zsidót, és meghatározatlan számú keresztény vallású lengyelt, valamint romát (cigányt) szállítottak Belzecbe, ahol mindnyájukat megölték. A legtöbb áldozat Dél-Lengyelország gettóiból…
A német katonai hatóságok 1940-ben hozták létre a bergen-belseni tábort a németországi Cellétől körülbelül 18 kilométerre északra fekvő Bergen, illetve Belsen városok déli határában. Ez a komplexum számos tábort foglalt magában, amelyek fennállása különböző szakaszaiban létesültek. Három fő egysége a hadifogolytábor, a „lakótábor”, valamint a „fogolytábor” volt. 1943 előtt Bergen-Belsen kizárólag katonai fogolytáborként működött, később azonban a…
Sokan, akik az 1930-as és 1940-es években az üldöztetés elől biztos menedéket kerestek, az Egyesült Államok korlátozó bevándorlási kvótái és a vízum megszerzésének bonyolult követelményrendszere miatt elutasítással szembesültek. Az Egyesült Államokban a közvélemény nem támogatta a bevándorlás kiterjesztését, és nem gyakorolt nyomást a kormányzatra, hogy az változtasson bevándorláspolitikáján. A korszak bevándorláspolitikája a gazdasági szempontokat és a…
Számos kiegészítő telepével együttvéve Buchenwald volt az egyik legnagyobb koncentrációs tábor, amelyet a nácik létrehoztak. Megnyitására 1937 júliusában került sor, a Németország középső-keleti részében fekvő Weimartól mintegy 8 kilométerre északnyugatra. A foglyokat a tábor északi részébe zárták (ez volt a „főtábor”), míg az őrök barakkjai és a tábori adminisztráció a déli részben kapott helyet. A főtábort elektromos szögesdrót kerítés, őrtornyok…
A holokauszt során az SS legalább 152 000 embert pusztított el a chelmnói haláltáborban, mintegy 50 kilométerre északnyugatra a lengyelországi Lodz városától. Ez volt az első olyan állandósult létesítmény, amelyben tömegesen gázosítottak el zsidókat. A kivégzőközpont a Chelmno város területén álló egyik urasági birtokból, valamint egy közeli, hatalmas erdei tisztásból állt. A tábori állomány és az őrök a város más épületeiben szálltak meg, a birtokot és az…
1933 és 1945 között a náci Németország és szövetségesei több mint negyvennégyezer tábort és egyéb fogvatartási helyet (köztük gettókat) hoztak létre. Az elkövetők ezeket a helyszíneket különböző célokra használták. E célok közé tartozott a kényszermunka, az „állam ellenségének” tekintett emberek fogva tartása és a tömeggyilkosság. Emberek milliói szenvedtek, haltak meg, váltak gyilkosság áldozatává a lágerekben. Ilyen helyszín volt Dachau, a leghosszabb…
A nácik által 1933 márciusában létrehozott dachaui koncentrációs tábor Németország déli részén, Münchentől mintegy 15 kilométernyire északnyugatra feküdt. Első foglyai német kommunisták, szociáldemokraták, szakszervezeti vezetők, a Jehova tanúi, romák (cigányok), homoszexuálisok és visszaeső bűnözők voltak. Az 1938. november 10-11-i Kristályéjszaka után azonban – 10 000-nél is több férfi internálásával – a zsidó rabok száma is emelkedni kezdett. 1933 és…
Lengyelország német megszállását követően Łódź városának zsidó gyermekei szörnyű helyzetben találták magukat. Többen közülük – így Dawid Sierakowiak is – naplót vezettek az átélt borzalmakról. Történeteiken keresztül bepillantást nyerhetünk egy közösség ifjú tagjainak küzdelmeibe, akik a legkilátástalanabb helyzetben is élni akartak.
1941-ben a náci vezetés életbe léptette a „végső megoldást”, amely az európai zsidóság szisztematikus, tömeges kiirtását tűzte ki célul. A koncentrációs táboroktól eltérően – amelyek elsődlegesen internáló- és munkatáborok voltak – a megsemmisítő központok, más néven a haláltáborok szinte kizárólagos funkciója a zsidók tömeges meggyilkolása volt a „végső megoldás” részeként.
Az Einsatzgruppen (itt: mozgó kivégzőosztagok) olyan egységek voltak, amelyek főként német SS-katonákból és rendőrökből álltak. A Német Biztonsági Rendőrség (Sicherheitspolizei, Sipo) és a Biztonsági Szolgálat (Sicherheitsdienst, SD) tisztjeinek a parancsnoksága alatt álló Einsatzgruppen feladatai közé tartozott azoknak a faji vagy politikai ellenségeknek a kivégzése, akiket a német frontvonalak mögött tartóztattak le a megszállt Szovjetunióban. Áldozataik között…
Az Einsatzgruppen elnevezésű mozgó kivégzőosztagok olyan egységek voltak, amelyek főként német SS-katonákból és rendőrökből álltak. Ezek a csoportok a Szovjetunió 1941. júniusi lerohanásakor a német hadsereg mögött haladtak, mélyen behatolva a szovjet területekre, ahol – gyakran a helyi civilek vagy rendőri erők támogatásával – tömeggyilkos akciókat hajtottak végre. Áldozataik között voltak zsidók, romák, és a szovjet állam, valamint a Szovjet Kommunista Párt…
A felszabadítás után a szövetséges erők készen álltak arra, hogy a zsidó deportáltakat visszasegítsék otthonaikba, ám ezt sokan elutasították, vagy féltek visszatérni a lakóhelyükre. 1945 és 1952 között több mint 250 000 elhurcolt személy élt olyan táborokban vagy városi központokban Németország, Ausztria és Olaszország területén, amelyek a szövetséges erők, valamint az ENSZ Segélyezési és Újjáépítési Hivatala fennhatósága alatt álltak. A túlélők elkezdtek…
Elie Wiesel. Auschwitzi túlélő. Az éjszaka című mű szerzője. Emberjogi aktivista. Wiesel annak szentelte az életét, hogy minél több embert megismertessen a holokauszt borzalmaival. 1986-ban Nobel-békedíjat kapott.
AZ SSA náci rezsim elit védelmi alakulatát képező SS tagjai kulcsszereplők voltak a „végső megoldás”, azaz az európai zsidók kiirtására irányuló terv kivitelezésében. A szervezetet a rendőrállammal együtt Heinrich Himmler, az SS vezetője és beosztottjai, köztük Reinhard Heydrich és Kurt Daluege hozták létre Adolf Hitler alatt, és ők irányították a rezsim ideológiai programjának végrehajtását. E program megvalósítása érdekében az SS számtalan…
A náci rezsim elit védelmi alakulatát képező SS tagjai kulcsszereplők voltak a „végső megoldás”, azaz az európai zsidók kiirtási tervének kivitelezésében. A szervezet létrehozása - a rendőrállaméval együtt - Heinrich Himmler és alárendeltjei, többek között Reinhard Heydrich és Kurt Daluege nevéhez fűződik, akik Adolf Hitler idején a rendszer ideológiai programjának megvalósítását tűzték ki célul, s az események végkifejletéhez közeledve sorozatban rendelték…
Az eutanázia kifejezést (szó szerinti jelentése: „jó halál”) általában arra az eljárásra használják, amikor fájdalommentesen a halálba segítenek olyan krónikus vagy haldokló betegeket, akik egyébként szenvednének. A nácik ezzel szemben az olyan fogyatékos betegek titkos kiirtását célzó tervet nevezték így, akik Németország vagy a németek által megszállt területek intézményeiben éltek. Ez volt a Birodalom első tömeggyilkossági programja. Hasonlóan azokhoz, akik…
1944 előtt az angol nyelvben még nem létezett a népirtást jelentő „genocídium” kifejezés. Ez a szóösszetétel valamely népcsoport ellen elkövetett erőszakos bűncselekményekre utal, melyeknek célja az adott etnikum kipusztítása. Az emberi jogok az ENSZ által 1948-ban kiadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elvei alapján még csupán az egyének jogaira vonatkoztak. Ezt megelőzően, 1944-ben a zsidó származású lengyel jogász, Raphael Lemkin (1900-1959) megpróbálta…
Gettók - Fénykép A holokauszt idején a gettók létrehozása kulcsfontosságú lépés volt abban a folyamatban, melynek során a nácik elkülönítették, üldözték majd végül elpusztították Európa zsidóságát. A FŐBB TÉNYEK A gettókat azért hozták létre, hogy a zsidókat elkülönítsék a lakosság többi részétől. A gettókat átmeneti időszakra tervezték; némelyik csak néhány napig vagy hétig, de volt, amelyik évekig működött. A gettók lakóinak többsége nem…
A „gettó” kifejezés a velencei zsidó negyed elnevezéséből ered, amelyet 1516-ban hoztak létre a helyi hatóságok, arra kényszerítve a város zsidó polgárait, hogy annak falain belül éljenek. A holokauszt idején a gettók központi szerepet játszottak a nácik azon tervében, hogy a zsidókat ellenőrzésük alá vonják, emberi méltóságuktól megfosszák és tömegesen legyilkolják. Területileg a gettók bizonyos városok (gyakran fallal körülzárt) olyan negyedeit jelentették,…
holokauszt a gyermekekre különösen nagy veszélyt jelentett. A nácik a „fajok harcának” keretében vagy megelőző biztonsági intézkedésként a „nemkívánatos” vagy „veszélyes” csoportok gyermekeinek kiirtására törekedtek. A németek és kollaboránsaik ideológiai okokból és valós vagy vélt partizánakciók megtorlásaként is gyilkoltak meg gyermekeket. A németek és kollaboránsaik körülbelül 1,5 millió gyermeket öltek meg. Az áldozatok között több mint…
A gyermekek különös veszélynek voltak kitéve a holokauszt idején. A németek és kollaboránsaik körülbelül 1,5 millió, ezen belül több mint egymillió zsidó, több tízezer roma, fizikailag sérült vagy értelmi fogyatekos német, továbbá lengyel és szovjet gyermeket öltek meg. A gettókban a zsidó gyermekek az éhségtől és a hidegtől, valamint a megfelelő ruházat és menedék hiánya miatt haltak meg. Mivel kényszermunkára életkoruknál fogva alkalmatlanok voltak, a német…
A nácik 1939 vége felé kezdtek tömeggyilkosság céljából mérgező gázokkal kísérletezni, amelynek során mentálisan sérült betegeket öltek meg („eutanázia”). A nácik eufemizáló szóhasználatában az „eutanázia” a mentális betegségeik és fizikai fogyatékosságok miatt „életre méltatlanoknak” ítélt német állampolgárok szisztematikus meggyilkolását jelentette. EUTANÁZIAPROGRAM Az eutanáziaprogram részeként hat elgázosító létesítményt hoztak létre a…
A nácik 1939 vége felé kezdtek tömeggyilkosság céljából mérgező gázokkal kísérletezni vegyileg előállított, tiszta szén-monoxid felhasználásával, amelyet elsőként értelmi fogyatékosszemélyek „eutanáziájára” alkalmaztak. A Szovjetunió 1941. júniusi lerohanását, és a mozgó kivégzőosztagok (Einsatzgruppen) tömeggyilkosságait követően teherautókból kialakított mozgó gázkamrákat használtak. Ezekben a járművekben a motor kipufogógázát a hermetikusan lezárt…
1944 nyarán masszív kelet-belorussziai támadás tette lehetővé a szovjet csapatok számára, hogy most először egy nagyobb náci koncentrációs tábort is elfoglaljanak, a Lublin melletti Majdaneket. A gyors előrenyomulás miatt az SS-nek nem volt ideje a tábor kiürítésre, így a felszabadításról forgatott filmfelvételek és a túlélőkkel készített interjúk alapján a szovjet és a nyugati média egyaránt a nyilvánosság elé tárhatta az attrocitásokat. Nem sokkal ez után…
A tömeggyilkosságok hatékony kivitelezése érdekében a nácik kivégzőközpontokat állítottak fel. A koncentrációs táboroktól eltérően – amelyek elsődleges célja az elzárás, illetve a munkaszolgálat volt – a kivégzőközpontok (vagy más néven haláltáborok) szinte kizárólag „halálgyár”-ként üzemeltek. A német SS és a rendőrség közel 2 700 000 zsidót végzett ki a haláltáborokban elgázosítás vagy golyó által. Az első ilyen központot Chelmno városában…
A tömeggyilkosságok hatékony kivitelezése érdekében a nácik megsemmisítő központokat hoztak létre. A koncentrációs táboroktól eltérően – amelyek elsődleges célja az elzárás, illetve a munkaszolgálat volt – a megsemmisítő központok (vagy más néven haláltáborok) szinte kizárólag „halálgyárként” üzemeltek. A német SS és a rendőrség közel 2 700 000 zsidót végzett ki a haláltáborokban elgázosítás vagy golyó által. CHELMNO, BELZEC, SOBIBOR ÉS…
A nácik hatalomra kerülése véget vetett a Németország által az I. világháború után létrehozott parlamentáris demokráciának, az úgynevezett Weimari Köztársaságnak. Adolf Hitler 1933. január 30-i kancellári kinevezése után a Harmadik Birodalom néven is ismert náci állam hamarosan olyan rendszerré vált, amelyben a németek nem élvezhették az alapvető jogokat. A kultúra, a gazdaság, az oktatás és a jog területe egyaránt náci ellenőrzés alá került, és a rezsim céljait…
A második világháború után a győztes szövetségesek addig példa nélküli módon létrehozták a Nemzetközi Katonai Törvényszéket (IMT), hogy a német vezetőket egyénenként vonják felelősségre a nemzetközi jog megsértéséért. A nürnbergi törvényszék lefektette a nemzetközi büntetőjog és az elszámoltathatóság új rendszerének alapjait, amely napjainkban is tovább fejlődik.
Hogyan különböztetheti meg a kíváncsi olvasó vagy diák a helytálló történetírást a megkérdőjelezhető vagy teljesen megalapozatlan állításoktól és kijelentésektől? Melyek a felelősségteljes történelmi kutatás jellemzői, módszerei és eljárásai?
A holokauszt hatmillió európai zsidó szisztematikus, államilag megtervezett és irányított üldöztetése és meggyilkolása volt, amelyet a náci német rezsim és szövetségesei, valamint a kollaboránsai hajtottak végre 1933–1945 között (az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának definíciója szerint a holokauszt évei az 1933–1945 közötti időszak). A holokauszt 1933-ban kezdődött, amikor Adolf Hitler és a náci párt hatalomra került Németországban és 1945-ben ért…
Ez az idővonal felsorolja a holokauszttagadás legfontosabb eseményeit.
A II. világháború után a nemzetközi, belföldi és katonai bíróságok háborús bűnösök ellen indított perek ezreit folytatták le. Még most, a 21. században is komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a náci bűncselekmények elkövetőit bíróság elé állítsák. Sajnos a bűnösök többsége elkerülte a felelősségre vonást és a büntetést. A háború utáni perek mindazonáltal fontos jogi precedenst teremtettek. Ma már mind a nemzetközi, mind a nemzeti…
A II. világháború után mind a nemzetközi, mind a nemzeti bíróságok lefolytattak háborús bűnök elkövetői ellen indított pereket. A vezető német tisztviselők pere a szövetséges hatalmak (az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és Franciaország) bíróiból álló Nemzetközi Katonai Törvényszék (International Military Tribunal, IMT) előtt zajlott a németországi Nürnberg városában. 1945. október 18-a és 1946. október 1-je között az IMT 22…
Az I. világháborús pusztítások után a győztes nyugati hatalmak szigorú békeszerződések sorát kényszerítették a legyőzött országokra. Ezek az egyezmények jelentős területektől fosztották meg a központi hatalmakat (Németországot és az Osztrák-Magyar Monarchiát, illetve az Oszmán Birodalmat és Bulgáriát), és jelentős jóvátétel megfizetésére kötelezték őket. A háború példátlan változásokat hozott Európában. Közvetlen következményeként a német, az…
Josef Mengele SS-orvos embertelen és gyakran halálos kimenetelű orvosi kísérleteket végzett a foglyokon Auschwitzban. Ő vált leghírhedtebbé azon náci orvosok közül, akik kísérleteket végeztek a táborban. Mengelét a foglyok a „halál angyalának” hívták. A visszaemlékezések gyakori eleme Mengele jelenléte az auschwitzi szelekciós rámpán.
A náci Németország és szövetségesei 1941. június 22-én támadták meg a Szovjetuniót. Hamarosan nagy kiterjedésű szovjet területeket hódítottak meg. A német erők „megsemmisítő háborút” vívtak a Szovjetunió és annak lakossága ellen, melynek során civilek millióit gyilkolták meg. A szovjet fegyveres erők azonban végül visszaszorították a német hadsereget, és 1945 tavaszán bevették Berlint. A gyakran „keleti frontként” emlegetett német-szovjet hadszíntér volt a…
BEVEZETŐ Európában az antiszemitizmus, a nacionalizmus, az etnikai jellegű gyűlölet, a kommunizmusellenesség és az opportunizmus a Németország által megszállt nemzetek sok polgárát ösztönözte arra, hogy együttműködjön a náci rezsimmel az európai zsidók megsemmisítésében és más náci faji politikai célok megvalósításában. Ez az együttműködés kulcsfontosságú eleme volt a „végső megoldás” kivitelezésének és a náci rezsim által üldözött különféle…
A holokauszt legkegyetlenebb atrocitásai közül jó néhányat a kollaboránsok követtek el. Az antiszemitizmus, a nacionalizmus, az etnikai jellegű gyűlölet, a kommunizmusellenesség, valamint az opportunizmus a Németország által megszállt nemzetek sok polgárát indítottak arra, hogy együttműködjenek a náci rezsimmel az európai zsidók megsemmisítésében. Németország tengelyhatalmi szövetségesei zsidóellenes törvények megalkotásával támogatták a náci rendszert.…
A nácik több millió embert (zsidókat és más üldözött csoportokat) kényszerítettek arra, hogy rettenetes körülmények között munkaszolgálatot végezzenek. Az első koncentrációs és fogolytáborok megalapításától, 1933 telétől kezdve a – gyakran céltalan és megalázó, megfelelő felszerelés, ruházat, élelem vagy pihenés nélkül végzett – kényszermunka alapvető részét képezte a koncentrációs táborok napi gyakorlatának. A nácik már a háború kezdete előtt is…
A „könyvégetés” kifejezés írásművek rituális elégetésére vonatkozik, amely általában nyilvánosság előtt történik, az adott tartalmakkal szembeni kulturális, vallási vagy politikai ellenérzések kifejezéseként. Amikor Joseph Goebbels náci információs és propagandaminiszter 1933-ban hozzálátott a német művészet és kultúra náci ideológia szerinti áthangolásához, elkezdődött a kulturális szervezetek megtisztítása a politikailag gyanúsnak tartott zsidóktól,…
Miután a németetek 1939 szeptemberében legyőzték a lengyel hadsereget, kegyetlen elnyomó rendszert kényszerítettek a lengyelekre: civilek ezreit végeztéki ki, tömegeket sújtó kényszermunka-programokat vezettek be, százezreket száműztek lakhelyükről.
A német haderő 1939. szeptember 1-jén megtámadta Lengyelországot, és ezzel kirobbant a II. világháború. A német agresszióra válaszul Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent a náci Németországnak.
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.
