![A transport of Jewish prisoners marches through the snow from the Bauschovitz train station to Theresienstadt. [LCID: 69720]](https://encyclopedia.ushmm.org/images/large/781755a6-1ba5-4d8e-8b2b-9f25bdf3687f.jpg)
Böngésszen a holokausztról és a második világháborúról szóló cikkek betűrendes listájában! Tudjon meg többet az olyan témákról, mint a nácik hatalomra jutása, hogyan és miért történt a holokauszt, élet a náci táborokban és gettókban, valamint a háború utáni perek!
<< Előző | 51-99 találat megjelenítése az összesen 167 találatból "Cikk" | Következő >>
Az antiszemitizmus szó a zsidókkal szembeni előítéletet, irántuk való gyűlöletet jelent. Legszélsőségesebb történelmi példája a holokauszt, amely 1933 és 1945 között az európai zsidóság államilag támogatott üldözését és legyilkolását jelentette a náci Németország és kollaboránsai által. Magát a fogalmat Wilhelm Marr német újságíró alkotta meg 1879-ben. A zsidókkal szembeni gyűlölet azonban már a modern kor, és az antiszemitizmus kifejezés létrejötte előtt…
Az auschwitzi komplexum volt a náci rezsim által létrehozott legnagyobb koncentrációs tábor. Három főtáborból állt, mindhárom táborban kényszermunkát végző rabokat tartottak fogva. Az egyik tábor hosszabb ideig haláltáborként is működött. A komplexum Krakkótól mintegy 60 km-re nyugatra feküdt, a háború előtt Felső-Szilézia területén húzódó német-lengyel határ közelében. Ezt a területet a náci Németország 1939-ben, Lengyelország megtámadása és elfoglalása…
Az auschwitzi koncentrációs tábor volt a legnagyobb komplexum, melyet a náci rezsim létrehozott. Három fő táborból állt, mindegyikben kényszermunkát végeztettek a foglyokkal, az egyik emellett kivégzőközpontként is funkcionált. Az építkezés 1940 májusában kezdődött a lengyelországi Krakkótól mintegy 60 kilométerre nyugatra fekvő Auschwitz mellett. 1940 és 1945 között becslések szerint legalább 1,3 millió embert deportált ide az SS és a német rendőrség, s közülük…
Avraham Tory (1909–2002) a kovnói gettóban létesített zsidó tanács (más néven Ältestenrat) titkára volt. A német megszállás első napjaitól a gettó fennállásának utolsó napjáig vezette naplóját a mindennapi eseményekről. Tory fontosnak tartotta a gettóban megélt események dokumentálását, és ő felügyelte a gettó titkos archívumát.
Nem sokkal azután, hogy Hitler 1933-ban hatalomra került Németországban, az Egyesült Államokban és más nyugati demokráciákban élő megfigyelők megkérdőjelezték a náci rezsim által rendezett olimpiai játékok támogatásának erkölcsösségét.A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1933 júniusában ígéretet kapott a Német Olimpiai Bizottságtól, hogy Németország be fogja tartani az olimpiai chartát. A charta a diszkrimináció összes formáját tiltotta a sportban. Miután megszűntek…
HÁTTÉR1931. május 13-án a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Berlinnek ítélte az 1936-os nyári olimpia rendezés jogát. A bizottságot a belga Henri Baillet-Latour gróf vezette. Berlin kiválasztása Németország visszatérését jelezte a globális közösségbe az I. világháborúban elszenvedett vereség után.Két évvel később a náci párt vezére, Adolf Hitler Németország kancellárja lett. A nemzet törékeny demokratikus rendszerét hamarosan egypártrendszerű diktatúrává…
Bár az amerikaiaknak megbízható információik voltak arról, hogy a náci rezsim üldözi a zsidókat, legtöbben elépzelhetetlennek tartották, hogy lehetséges egy szervezett tömeggylkosság végrehajtása. Még ha a legtöbb amerikai együttérzéssel tekintett az európai zsidók helyzetére, az ország számára soha nem volt kiemelt fontossgú a menekültek megsegítése a vagy nácizmus áldozatainak megmentése.
A II. világháború során a zsidók és a nácizmus más áldozatainak mentése nem volt kiemelt cél az Egyesült Államok kormánya számára. Részben az antiszemitizmus (a zsidókkal szembeni előítélet vagy gyűlölet), az izolacionizmus, a gazdasági válság és az idegengyűlölet (a külföldiekkel szembeni előítélet vagy félelem) miatt az amerikai politika komoly akadályokat gördített a menekültek vízumszerzési kísérletei elé. Ráadásul a külügyminisztérium is késleltetve…
A náci Eutanáziaprogram célja a szellemi és fizikai fogyatékkal élők megsemmisítése volt. A nácik úgy vélték, hogy ezzel „megtisztíthatják” az „árja” fajt a genetikailag hibásnak tekintett és a társadalom számára anyagi terhet jelentő emberektől.
AZ I. VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSEA huszadik század első nagy nemzetközi konfliktusa az I. világháború volt, amely Ferenc Ferdinánd főherceg, osztrák-magyar trónörökös és felesége, Zsófia főhercegnő 1914. június 28-i szarajevói meggyilkolása után robbant ki, és amely 1914 augusztusától kezdve négy éven át számos fronton zajlott.AZ I. VILÁGHÁBORÚ ANTANT- ÉS KÖZPONTI HATALMAIA háború során az antanthatalmak – Nagy-Britannia, Franciaország, Szerbia és a cári Oroszország…
Az I. világháború után kivetett megterhelő kártérítések és az Európában az 1920-as években tapasztalható általános infláció (amely az anyagilag kimerítő háború közvetlen következménye volt) a német birodalmi márka rohamos hiperinflációját idézték elő 1923-ra. Ez a hiperinflációs időszak, valamint az 1929-ben kezdődött gazdasági világválság hatásai komolyan aláaknázták a német gazdaság stabilitását, megfosztották a középosztályt a személyes…
A huszadik század első nagy nemzetközi konfliktusa az I. világháború volt, amely 1914 augusztusától kezdve a következő négy év során számos fronton zajlott, s amelynek gyújtószikráját a Habsburg főherceg, Ferenc Ferdinánd meggyilkolása jelentette. A háború során az antant hatalmakNagy-Britannia, Franciaország, Szerbia és a birodalmi Oroszország (a később hozzájuk csatlakozó Olaszországgal, Görögországgal, Portugáliával, Romániával és az Egyesült Államokkal…
A zsidók és más csoportok üldözése nem Hitler és más náci fanatikusok intézkedéseinek eredménye. A náci vezetőknek szükségük volt a különböző területeken dolgozó szakemberek aktív segítségére és együttműködésére, akik sok esetben nem voltak meggyőződéses nácik. A német egészségügyi dolgozók központi szerepet játszottak számos náci irányelv kialakításában és végrehajtásában. Rengeteg orvos és ápoló támogatta a rezsimet, és sokan voltak bűnrészesei…
Bár első számú célpontjaik a zsidók voltak, a nácik és kollaboránsaik faji vagy ideológiai alapon más csoportokat is üldöztek. Diszkriminációjuk legkorábbi németországi áldozatai a rendszer politikai ellenfelei lettek: főként a kommunisták, a szocialisták, a szociáldemokraták és a szakszervezeti vezetők. Ezenkívül az olyan írókat vagy művészeket is üldözték, akik munkáit felforgatónak tartották, illetve akik zsidó származásúak voltak. Az ilyeneket…
A náci Németország emberek millióit üldözte, bántalmazta és tömegesen gyilkolta a náci ideológia nevében. Egyes esetekben a nácik kegyetlenkedéseiket szövetségeseik és kollaboránsaik segítségével és támogatásával hajtották végre.
Az „árjásítás” (németül Arisierung) a náci Németországban 1933 és 1945 között zajló folyamatot jelenti, amikor a hatalom a zsidók vagyonát nem zsidókra ruházta át. A cél a zsidó tulajdonban lévő gazdasági vállalkozások „árja”, vagyis nem zsidó kézbe való átadása volt.Az „árjásításnak” két, elkülöníthető szakasza volt:1933-tól 1938 nyaráig: „önkéntes árjásítás”;1938 őszétől a náci rezsim 1945-ös összeomlásáig: „kényszerített…
1941 novemberében a német hatóságok kivégzőközpont építésébe fogtak a megszállt Lengyelország délkeleti részében fekvő korábbi munkatábor helyén. Belzec, a németek második ilyen létesítménye, 1942. március 17-én kezdte meg működését. Csak ebben az évben mintegy 434 500 zsidót, és meghatározatlan számú keresztény vallású lengyelt, valamint romát (cigányt) szállítottak Belzecbe, ahol mindnyájukat megölték. A legtöbb áldozat Dél-Lengyelország gettóiból…
A német katonai hatóságok 1940-ben hozták létre a bergen-belseni tábort a németországi Cellétől körülbelül 18 kilométerre északra fekvő Bergen, illetve Belsen városok déli határában. Ez a komplexum számos tábort foglalt magában, amelyek fennállása különböző szakaszaiban létesültek. Három fő egysége a hadifogolytábor, a „lakótábor”, valamint a „fogolytábor” volt. 1943 előtt Bergen-Belsen kizárólag katonai fogolytáborként működött, később azonban a…
Sokan, akik az 1930-as és 1940-es években az üldöztetés elől biztos menedéket kerestek, az Egyesült Államok korlátozó bevándorlási kvótái és a vízum megszerzésének bonyolult követelményrendszere miatt elutasítással szembesültek. Az Egyesült Államokban a közvélemény nem támogatta a bevándorlás kiterjesztését, és nem gyakorolt nyomást a kormányzatra, hogy az változtasson bevándorláspolitikáján. A korszak bevándorláspolitikája a gazdasági szempontokat és a…
Számos kiegészítő telepével együttvéve Buchenwald volt az egyik legnagyobb koncentrációs tábor, amelyet a nácik létrehoztak. Megnyitására 1937 júliusában került sor, a Németország középső-keleti részében fekvő Weimartól mintegy 8 kilométerre északnyugatra. A foglyokat a tábor északi részébe zárták (ez volt a „főtábor”), míg az őrök barakkjai és a tábori adminisztráció a déli részben kapott helyet. A főtábort elektromos szögesdrót kerítés, őrtornyok…
A holokauszt során az SS legalább 152 000 embert pusztított el a chelmnói haláltáborban, mintegy 50 kilométerre északnyugatra a lengyelországi Lodz városától. Ez volt az első olyan állandósult létesítmény, amelyben tömegesen gázosítottak el zsidókat. A kivégzőközpont a Chelmno város területén álló egyik urasági birtokból, valamint egy közeli, hatalmas erdei tisztásból állt. A tábori állomány és az őrök a város más épületeiben szálltak meg, a birtokot és az…
1933 és 1945 között a náci Németország és szövetségesei több mint negyvennégyezer tábort és egyéb fogvatartási helyet (köztük gettókat) hoztak létre. Az elkövetők ezeket a helyszíneket különböző célokra használták. E célok közé tartozott a kényszermunka, az „állam ellenségének” tekintett emberek fogva tartása és a tömeggyilkosság. Emberek milliói szenvedtek, haltak meg, váltak gyilkosság áldozatává a lágerekben. Ilyen helyszín volt Dachau, a leghosszabb…
A nácik által 1933 márciusában létrehozott dachaui koncentrációs tábor Németország déli részén, Münchentől mintegy 15 kilométernyire északnyugatra feküdt. Első foglyai német kommunisták, szociáldemokraták, szakszervezeti vezetők, a Jehova tanúi, romák (cigányok), homoszexuálisok és visszaeső bűnözők voltak. Az 1938. november 10-11-i Kristályéjszaka után azonban – 10 000-nél is több férfi internálásával – a zsidó rabok száma is emelkedni kezdett. 1933 és…
Lengyelország német megszállását követően Łódź városának zsidó gyermekei szörnyű helyzetben találták magukat. Többen közülük – így Dawid Sierakowiak is – naplót vezettek az átélt borzalmakról. Történeteiken keresztül bepillantást nyerhetünk egy közösség ifjú tagjainak küzdelmeibe, akik a legkilátástalanabb helyzetben is élni akartak.
1941-ben a náci vezetés életbe léptette a „végső megoldást”, amely az európai zsidóság szisztematikus, tömeges kiirtását tűzte ki célul. A koncentrációs táboroktól eltérően – amelyek elsődlegesen internáló- és munkatáborok voltak – a megsemmisítő központok, más néven a haláltáborok szinte kizárólagos funkciója a zsidók tömeges meggyilkolása volt a „végső megoldás” részeként.
1940 őszén a német hatóságok több százezer zsidót zártak a varsói gettóba. Működése tetőpontján a varsói gettóban több mint négyszázezer ember élt összezárva. A németek itt rettenetes és egyre romló körülményeknek tették ki őket. 1943 májusára a német hatóságok több mint 275 000 zsidót deportáltak a treblinkai megsemmisítő táborba. További tízezreket deportáltak koncentrációs táborokba.
Az Einsatzgruppen (itt: mozgó kivégzőosztagok) olyan egységek voltak, amelyek főként német SS-katonákból és rendőrökből álltak. A Német Biztonsági Rendőrség (Sicherheitspolizei, Sipo) és a Biztonsági Szolgálat (Sicherheitsdienst, SD) tisztjeinek a parancsnoksága alatt álló Einsatzgruppen feladatai közé tartozott azoknak a faji vagy politikai ellenségeknek a kivégzése, akiket a német frontvonalak mögött tartóztattak le a megszállt Szovjetunióban.Áldozataik között voltak…
Az Einsatzgruppen elnevezésű mozgó kivégzőosztagok olyan egységek voltak, amelyek főként német SS-katonákból és rendőrökből álltak. Ezek a csoportok a Szovjetunió 1941. júniusi lerohanásakor a német hadsereg mögött haladtak, mélyen behatolva a szovjet területekre, ahol – gyakran a helyi civilek vagy rendőri erők támogatásával – tömeggyilkos akciókat hajtottak végre. Áldozataik között voltak zsidók, romák, és a szovjet állam, valamint a Szovjet Kommunista Párt…
A náci vezetők nemcsak politikailag, hanem kulturálisan is igyekeztek az irányításuk alatt tartani Németországot. A rendszer még azt is meghatározta, milyen típusú műveket lehetett alkotni, kiállítani és eladni. 1937-ben Joseph Goebbels náci propagandaminiszter olyan kiállítást tervezett el, mely a nyilvánosság elé tárja azokat a művészeti formákat, amelyeket a rezsim elfogadhatatlannak tartott. Megszervezte az úgynevezett „elfajzott” műalkotások elkobzását és…
A felszabadítás után a szövetséges erők készen álltak arra, hogy a zsidó deportáltakat visszasegítsék otthonaikba, ám ezt sokan elutasították, vagy féltek visszatérni a lakóhelyükre. 1945 és 1952 között több mint 250 000 elhurcolt személy élt olyan táborokban vagy városi központokban Németország, Ausztria és Olaszország területén, amelyek a szövetséges erők, valamint az ENSZ Segélyezési és Újjáépítési Hivatala fennhatósága alatt álltak. A túlélők elkezdtek…
Elie Wiesel. Auschwitzi túlélő. Az éjszaka című mű szerzője. Emberjogi aktivista. Wiesel annak szentelte az életét, hogy minél több embert megismertessen a holokauszt borzalmaival. 1986-ban Nobel-békedíjat kapott.
AZ SSA náci rezsim elit védelmi alakulatát képező SS tagjai kulcsszereplők voltak a „végső megoldás”, azaz az európai zsidók kiirtására irányuló terv kivitelezésében. A szervezetet a rendőrállammal együtt Heinrich Himmler, az SS vezetője és beosztottjai, köztük Reinhard Heydrich és Kurt Daluege hozták létre Adolf Hitler alatt, és ők irányították a rezsim ideológiai programjának végrehajtását. E program megvalósítása érdekében az SS számtalan…
A náci rezsim elit védelmi alakulatát képező SS tagjai kulcsszereplők voltak a „végső megoldás”, azaz az európai zsidók kiirtási tervének kivitelezésében. A szervezet létrehozásaa rendőrállaméval együttHeinrich Himmler és alárendeltjei, többek között Reinhard Heydrich és Kurt Daluege nevéhez fűződik, akik Adolf Hitler idején a rendszer ideológiai programjának megvalósítását tűzték ki célul, s az események végkifejletéhez közeledve sorozatban rendelték el a…
Emanuel Ringelblum a II. világháború előttRingelblum 1900. november 21-én született Buczacz városában (Bucsács, amely akkor az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, a két világháború között Lengyelországhoz tartozott, jelenleg pedig Ukrajnához tartozik). Ringelblum 1927-ben doktorált történelemből a Varsói Egyetemen. Varsóban ismerkedett meg későbbi feleségével, Yehudis Hermannal. 1930-ban született meg fiuk, Uri.Emanuel Ringelblum fiatalon csatlakozott a szocialista-cionista…
A kovnói gettóban számos képzőművész rajzolt vagy festett portrékat és tájképeket. Még arra is rákényszerítették őket, hogy az ott állomásozó német rabtartóik és mások számára képzőművészeti remekművek másolatait készítsék el. Emellett titokban azon is dolgoztak, hogy megörökítsék az elszenvedett erőszak és a deportálások jeleneteit. Ezen művészek között volt Esther Lurie is.
Az eugenika elgondolásai – német kontextusban a „faji higiénia” – meghatározták azt a politikai programot, melyre a náci Németország a kisebbségek üldözését építette.
Az eutanázia kifejezést (szó szerinti jelentése: „jó halál”) általában arra az eljárásra használják, amikor fájdalommentesen a halálba segítenek olyan krónikus vagy haldokló betegeket, akik egyébként szenvednének. A nácik ezzel szemben az olyan fogyatékos betegek titkos kiirtását célzó tervet nevezték így, akik Németország vagy a németek által megszállt területek intézményeiben éltek. Ez volt a Birodalom első tömeggyilkossági programja. Hasonlóan azokhoz, akik…
1944 előtt az angol nyelvben még nem létezett a népirtást jelentő „genocídium” kifejezés. Ez a szóösszetétel valamely népcsoport ellen elkövetett erőszakos bűncselekményekre utal, melyeknek célja az adott etnikum kipusztítása. Az emberi jogok az ENSZ által 1948-ban kiadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elvei alapján még csupán az egyének jogaira vonatkoztak. Ezt megelőzően, 1944-ben a zsidó származású lengyel jogász, Raphael Lemkin (1900-1959) megpróbálta…
George Kadish (1910–1997) titokban dokumentálta a litván területen létesített kovnói gettó mindennapjait. Ezzel a holokauszt idején létrehozott gettókban zajló élet egyik legfontosabb fotódokumentációját készítette el.
GettókFénykép A holokauszt idején a gettók létrehozása kulcsfontosságú lépés volt abban a folyamatban, melynek során a nácik elkülönítették, üldözték majd végül elpusztították Európa zsidóságát.A FŐBB TÉNYEKA gettókat azért hozták létre, hogy a zsidókat elkülönítsék a lakosság többi részétől.A gettókat átmeneti időszakra tervezték; némelyik csak néhány napig vagy hétig, de volt, amelyik évekig működött.A gettók lakóinak többsége nem maradt…
A „gettó” kifejezés a velencei zsidó negyed elnevezéséből ered, amelyet 1516-ban hoztak létre a helyi hatóságok, arra kényszerítve a város zsidó polgárait, hogy annak falain belül éljenek. A holokauszt idején a gettók központi szerepet játszottak a nácik azon tervében, hogy a zsidókat ellenőrzésük alá vonják, emberi méltóságuktól megfosszák és tömegesen legyilkolják. Területileg a gettók bizonyos városok (gyakran fallal körülzárt) olyan negyedeit jelentették,…
A náci párt 1933-ban került hatalomra, és hamarosan megpróbálta a társadalom minden területét ellenőrzése alá vonni. A hatalomnak ezt a belső megszilárdítását, amelynek célja Németország náci állammá való átalakítása volt, Gleichschaltung ként ismert. A német kifejezés jelentése „koordináció” vagy „összehangolás”. A Gleichschaltung során a náci célkitűzéseknek megfelelően szervezték át a német politikai, társadalmi és kulturális életet.
holokauszt a gyermekekre különösen nagy veszélyt jelentett.A nácik a „fajok harcának” keretében vagy megelőző biztonsági intézkedésként a „nemkívánatos” vagy „veszélyes” csoportok gyermekeinek kiirtására törekedtek. A németek és kollaboránsaik ideológiai okokból és valós vagy vélt partizánakciók megtorlásaként is gyilkoltak meg gyermekeket.A németek és kollaboránsaik körülbelül 1,5 millió gyermeket öltek meg. Az áldozatok között több mint egymillió…
A gyermekek különös veszélynek voltak kitéve a holokauszt idején. A németek és kollaboránsaik körülbelül 1,5 millió, ezen belül több mint egymillió zsidó, több tízezer roma, fizikailag sérült vagy értelmi fogyatekos német, továbbá lengyel és szovjet gyermeket öltek meg. A gettókban a zsidó gyermekek az éhségtől és a hidegtől, valamint a megfelelő ruházat és menedék hiánya miatt haltak meg. Mivel kényszermunkára életkoruknál fogva alkalmatlanok voltak, a német…
A nácik 1939 vége felé kezdtek tömeggyilkosság céljából mérgező gázokkal kísérletezni, amelynek során mentálisan sérült betegeket öltek meg („eutanázia”). A nácik eufemizáló szóhasználatában az „eutanázia” a mentális betegségeik és fizikai fogyatékosságok miatt „életre méltatlanoknak” ítélt német állampolgárok szisztematikus meggyilkolását jelentette.EUTANÁZIAPROGRAMAz eutanáziaprogram részeként hat elgázosító létesítményt hoztak létre a…
A nácik 1939 vége felé kezdtek tömeggyilkosság céljából mérgező gázokkal kísérletezni vegyileg előállított, tiszta szén-monoxid felhasználásával, amelyet elsőként értelmi fogyatékosszemélyek „eutanáziájára” alkalmaztak. A Szovjetunió 1941. júniusi lerohanását, és a mozgó kivégzőosztagok (Einsatzgruppen) tömeggyilkosságait követően teherautókból kialakított mozgó gázkamrákat használtak. Ezekben a járművekben a motor kipufogógázát a hermetikusan lezárt…
1944 nyarán masszív kelet-belorussziai támadás tette lehetővé a szovjet csapatok számára, hogy most először egy nagyobb náci koncentrációs tábort is elfoglaljanak, a Lublin melletti Majdaneket. A gyors előrenyomulás miatt az SS-nek nem volt ideje a tábor kiürítésre, így a felszabadításról forgatott filmfelvételek és a túlélőkkel készített interjúk alapján a szovjet és a nyugati média egyaránt a nyilvánosság elé tárhatta az attrocitásokat. Nem sokkal ez után…
A tömeggyilkosságok hatékony kivitelezése érdekében a nácik kivégzőközpontokat állítottak fel. A koncentrációs táboroktól eltérően – amelyek elsődleges célja az elzárás, illetve a munkaszolgálat volt – a kivégzőközpontok (vagy más néven haláltáborok) szinte kizárólag „halálgyár”-ként üzemeltek. A német SS és a rendőrség közel 2 700 000 zsidót végzett ki a haláltáborokban elgázosítás vagy golyó által. Az első ilyen központot Chelmno városában…
A tömeggyilkosságok hatékony kivitelezése érdekében a nácik megsemmisítő központokat hoztak létre. A koncentrációs táboroktól eltérően – amelyek elsődleges célja az elzárás, illetve a munkaszolgálat volt – a megsemmisítő központok (vagy más néven haláltáborok) szinte kizárólag „halálgyárként” üzemeltek. A német SS és a rendőrség közel 2 700 000 zsidót végzett ki a haláltáborokban elgázosítás vagy golyó által.CHELMNO, BELZEC, SOBIBOR ÉS TREBLINKAAz…
We would like to thank Crown Family Philanthropies, Abe and Ida Cooper Foundation, the Claims Conference, EVZ, and BMF for supporting the ongoing work to create content and resources for the Holocaust Encyclopedia. View the list of donor acknowledgement.
