<< Előző | 301-350 találat megjelenítése az összesen 921 találatból "" | Következő >>
-
Blanka Rothschild
Személyes történetBlanka a lengyelországi Lódz városában élő, összetartó család egyetlen gyermeke volt. Édesapja 1937-ben halt meg. Lengyelország német megszállása után Blanka és édesanyja Lódzban maradt Blanka nagymamájával, aki nem tudott utazni. 1940-ben több rokonukkal együtt őket is a lódzi gettóba kényszerítették, ahol Blanka egy pékségben dolgozott. Később ő és édesanyja a lódzi gettó kórházában dolgozott, egészen 1944-ig, amikor a ravensbrücki táborba deportálták őket…
-
Blanka Rothschild
Személyes történetBlanka a lengyelországi Lódz városában élő, összetartó család egyetlen gyermeke volt. Édesapja 1937-ben halt meg. Lengyelország német megszállása után Blanka és édesanyja Lódzban maradt Blanka nagymamájával, aki nem tudott utazni. 1940-ben több rokonukkal együtt őket is a lódzi gettóba kényszerítették, ahol Blanka egy pékségben dolgozott. Később ő és édesanyja a lódzi gettó kórházában dolgozott, egészen 1944-ig, amikor a ravensbrücki táborba deportálták őket…
-
Blanka Rothschild
Személyes történetBlanka a lengyelországi Lódz városában élő, összetartó család egyetlen gyermeke volt. Édesapja 1937-ben halt meg. Lengyelország német megszállása után Blanka és édesanyja Lódzban maradt Blanka nagymamájával, aki nem tudott utazni. 1940-ben több rokonukkal együtt őket is a lódzi gettóba kényszerítették, ahol Blanka egy pékségben dolgozott. Később ő és édesanyja a lódzi gettó kórházában dolgozott, egészen 1944-ig, amikor a ravensbrücki táborba deportálták őket…
-
Boleslaw Brodecki
Személyes történetBoleslaw és a nővére Varsó zsidónegyedében nevelkedett. 1939 szeptemberében a németek megtámadták Varsót. Boleslaw édesapja nem akarta hátrahagyni beteg rokonait, de Boleslaw és a nővére vonatra ült a szovjet határ felé. 1941-ben a németek megszállták a szovjet területeket, és Boleslawot 1942-ben kényszermunkatáborba zárták. A theresienstadti gettóba deportálták, ahonnan 1945-ben a szovjet erők szabadították fel.
-
Brigitte Friedmann Altman
Személyes történetA II. világháború 1939 szeptemberében tört ki. Brigitte és a családja Kaunasba költözött azt remélve, hogy megkapják az Észak-Amerikába való utazáshoz szükséges vízumokat és útleveleket. 1941 júliusában, Litvánia német megszállását követően Brigittét és családját erőszakkal a kaunasi gettóba költöztették. Brigitte családja túlélte a „Nagy műveletet”, de édesanyja a gettóban rossz egészségi állapota miatt meghalt. Egy 1944. márciusi, gyermekeket célzó…
-
Cecilie Klein-Pollack
Személyes történetCecilie egy hatgyermekes, vallásos, középosztálybeli zsidó család legfiatalabb gyermeke volt. 1939-ben Magyarország elfoglalta Csehszlovákia azon részét, ahol Cecilie élt. A családtagjai közül többen börtönbe kerültek. 1944-ben a németek elfoglalták Magyarországot. Cecilie-nek és családjának a huszti gettóba kellett költözniük, ahonnan később Auschwitzba deportálták őket. Cecilie-t és nővérét kényszermunkára vitték, a család többi tagját érkezésükkor…
-
Cecilie Klein-Pollack
Személyes történetCecilie egy hatgyermekes, vallásos, középosztálybeli zsidó család legfiatalabb gyermeke volt. 1939-ben Magyarország elfoglalta Csehszlovákia azon részét, ahol Cecilie élt. A családtagjai közül többen börtönbe került. 1944-ben a németek elfoglalták Magyarországot. Cecilie-nek és családjának a huszti gettóba kellett költözniük, ahonnan később Auschwitzba deportálták őket. Cecilie-t és nővérét kényszermunkára vitték, a család többi tagját érkezésükkor…
-
Chaim Engel
Személyes történet1939-ben ahogy Chaim a lengyel seregben töltött szolgálata a végéhez közeledett, Németország megszállta Lengyelországot. A németek elfogták, és németországi kényszermunkára küldték Chaimot. Zsidó hadifogolyként Chaimot később visszaküldték Lengyelországba. Végül a sobibori táborba deportálták, ahol a családja többi tagja meghalt. Az 1943-as sobibori lázadás során Chaim megölt egy őrt. Elmenekült barátnőjével, Selmával, akit később feleségül is vett. Az 1944.…
-
Chaim Engel
Személyes történet1939-ben ahogy Chaim a lengyel seregben töltött szolgálata a végéhez közeledett, Németország megszállta Lengyelországot. A németek elfogták, és németországi kényszermunkára küldték Chaimot. Zsidó hadifogolyként Chaimot később visszaküldték Lengyelországba. Végül a sobibori táborba deportálták, ahol a családja többi tagja meghalt. Az 1943-as sobibori lázadás során Chaim megölt egy őrt. Elmenekült barátnőjével, Selmával, akit később feleségül is vett. Az 1944.…
-
Chaim Engel
Személyes történetLengyelország 1939-es megszállásakor a németek elfogták Chaimot, a lengyel hadsereg katonáját. Először Németországba küldték kényszermunkára, de zsidó hadifogolyként visszakerült Lengyelországba. Végül Chaimot a sobibori táborba deportálták, ahol a családja többi tagja meghalt. Az 1943-as sobibori lázadás során Chaim megölt egy őrt. Elmenekült barátnőjével, Selmával, akit később feleségül is vett. Az 1944. júniusi felszabadításukig egy gazda bújtatta őket.
-
Charlene Schiff
Személyes történetCharlene mindkét szülője a helyi zsidó közösség vezetője volt, a család aktív közösségi életet élt. Charlene édesapja a Lembergi (Lvovi) Állami Egyetem filozófiaprofesszora volt. A II. világháború Lengyelország 1939. szeptember 1-jei német inváziójával kezdődött. Charlene városa az 1939-es német–szovjet paktum értelmében a szovjetek által megszállt Kelet-Lengyelországban volt. A szovjet megszállás alatt a család az otthonában maradt, és Charlene apja folytatta a…
-
Charlene Schiff
Személyes történetCharlene mindkét szülője a helyi zsidó közösség vezetője volt, a család aktív közösségi életet élt. Charlene édesapja a Lembergi (Lvovi) Állami Egyetem filozófiaprofesszora volt. A II. világháború Lengyelország 1939. szeptember 1-jei német inváziójával kezdődött. Charlene városa az 1939-es német–szovjet paktum értelmében a szovjetek által megszállt Kelet-Lengyelországban volt. A szovjet megszállás alatt a család az otthonában maradt, és Charlene apja folytatta a…
-
Charlene Schiff
Személyes történetCharlene mindkét szülője a helyi zsidó közösség vezetője volt, a család aktív közösségi életet élt. Charlene édesapja a Lembergi (Lvovi) Állami Egyetem filozófiaprofesszora volt. A II. világháború Lengyelország 1939. szeptember 1-jei német inváziójával kezdődött. Charlene városa az 1939-es német–szovjet paktum értelmében a szovjetek által megszállt Kelet-Lengyelországban volt. A szovjet megszállás alatt a család az otthonában maradt, és Charlene apja folytatta a…
-
Charlene Schiff
Személyes történetCharlene mindkét szülője a helyi zsidó közösség vezetője volt, a család aktív közösségi életet élt. Charlene édesapja a Lembergi (Lvovi) Állami Egyetem filozófiaprofesszora volt. A II. világháború Lengyelország 1939. szeptember 1-jei német inváziójával kezdődött. Charlene városa az 1939-es német–szovjet paktum értelmében a szovjetek által megszállt Kelet-Lengyelországban volt. A szovjet megszállás alatt a család az otthonában maradt, és Charlene apja folytatta a…
-
Dallas Peyton
Személyes történetDallas Peyton az arizonai Tucsonból érkezett, és a 70. páncélozott gyalogság tagja volt. 1945-ben egyéb felszabadítókkal együtt érkezett a dachaui táborba, ahol találkozott túlélőkkel, és a rémtettek bizonyítékait is látta.
-
David (Dudi) Bergman
Személyes történetA németek 1944-ben elfoglalták David városát, amelyet korábban már Magyarországhoz csatoltak. Davidot Auschwitzba deportálták, ahonnan az édesapjával Plaszowba került. Davidot a gross-roseni táborba és Reichenbachba (Langenbielau) küldték. Egyike volt a marhavagon százötven utasa közül annak a háromnak, aki túlélte a szállítást Dachauba. Halálmenetben érkezett Innsbruckból az amerikai és német csapatok frontvonalára, amikor felszabadult.
-
Doris Greenberg
Személyes történet1939-ben a németek megszállták Lengyelországot, és 1940-ben egy gettót hoztak létre Varsóban. Szülei deportálása után Doris a nővérével és más rokonaival együtt rejtőzött el. Doris nővérét és nagybátyját megölték, és megtudta, hogy a szülei is meghaltak. Nagyanyja öngyilkosságot követett el. Dorist kicsempészték a gettóból, és egy nem zsidónak álcázva szobalányként és szakácsként dolgozott, de végül a ravensbrücki táborba deportálták. A táborba érkezve…
-
Dorotka (Dora) Goldstein Roth
Személyes történetLengyelország 1939-es megszállása után Dora családja a litvániai Vilniuszba menekült. Amikor a németek megszállták Vilniuszt, Dora apját lelőtték, a család többi tagját pedig a vilniuszi gettóba zárták. Dorát, a nővérét és az édesanyját a litvániai kaiserwaldi táborba, majd a Danzig melletti stutthofi koncentrációs táborba deportálták. Édesanyja és nővére Stutthofban halt meg. Dorát közvetlenül a felszabadítás előtt meglőtték, de túlélte.
-
Edward Weiss
Személyes történetEdward S. Weiss közlegény, aki Maryland állambeli Gaithersburgből származik, röviddel a felszabadítás után a dachaui koncentrációs táborban volt.
-
Emanuel Tanay
Személyes történetEmanuel és családja Krakkótól északra, egy Miechow nevű kisvárosban élt. Miután Németország 1939 szeptemberében megszállta Lengyelországot, a zsidók üldöztetése egyre nagyobb méreteket öltött. A németek gettót alakítottak ki Miechowban. Emanuelnek be kellett vonulnia a gettóba. Majd 1942-ben, mielőtt a gettót felszámolták volna, Emanuel, az édesanyja és a nővére elmenekültek. Emanuel hamis személyazonossággal egy kolostorban húzta meg magát a lengyel földalatti…
-
Esther Raab
Személyes történetEsther egy középosztálybeli zsidó családba született a lengyelországi Chelmben. 1942 decemberében a munkatáborból a megszállt Lengyelország területén levő sobibori haláltáborba deportálták. A Sobiborba való érkezését követően Esthert egy válogató bódéban végzett munkára küldték. A táborban megölt áldozatok ruháit és személyes tárgyait kellett szétválogatnia. 1943 nyarán és őszén Esther a sobibori tábor azon foglyai között volt, akik megtervezték a…
-
Esther Raab
Személyes történetEsther egy középosztálybeli zsidó családba született a lengyelországi Chelmben. 1942 decemberében a munkatáborból a megszállt Lengyelország területén levő sobibori haláltáborba deportálták. A Sobiborba való érkezését követően Esthert egy válogató bódéban végzett munkára küldték. A táborban megölt áldozatok ruháit és személyes tárgyait kellett szétválogatnia. 1943 nyarán és őszén Esther a sobibori tábor azon foglyai között volt, akik megtervezték a…
-
Frank Hamburger
Személyes történetFrank F. Hamburger, Jr., a Georgia állambeli Columbusból, a 65. gyaloghadosztályban szolgált.
-
Franz Wohlfahrt
Személyes történetFranz és családja Jehova tanúi voltak. Németország 1938-ban kebelezte be Ausztriát. A II. világháború kitörését követően Franz édesapját kivégezték, mert Jehova tanújaként ellenezte a háborút. 1940-ben Franz visszautasította a katonai kiképzésben való részvételt, és nem szalutált a náci zászlónak. A Gestapo (német állami titkosrendőrség) bebörtönözte és vallatta Grazban, és öt év kényszermunkára ítélték, amelyet egy németországi munkatáborban kellett…
-
Franz Wohlfahrt
Személyes történetFranz és családja Jehova tanúi voltak. Németország 1938-ban kebelezte be Ausztriát. A II. világháború kitörését követően Franz édesapját kivégezték, mert Jehova tanújaként ellenezte a háborút. 1940-ben Franz visszautasította a katonai kiképzésben való részvételt, és nem szalutált a náci zászlónak. A Gestapo (német állami titkosrendőrség) bebörtönözte és vallatta Grazban, és öt év kényszermunkára ítélték, amelyet egy németországi munkatáborban kellett…
-
Frima L.
Személyes történetAmikor Frima családját gettóba zárták, a nácik tolmácsként alkalmazták az apját. Ő később meghalt. Frima, az édesanyja és a nővére azzal kerülték el egy német mozgó kivégzőosztag mészárlását, hogy úgy tettek, mintha nem zsidók lennének, később azonban elfogták és bebörtönözték őket. Az édesanyja ismét kitalált egy menekülési tervet. Frima édesanyját és nővérét Romániába csempészték, Frima pedig menedéket keresve bolyongott, amíg az anyja elintézte,…
-
Fritzie Weiss Fritzshall
Személyes történetFritzie édesapja az Egyesült Államokba emigrált, de mire át tudta volna hozni a családját, kitört a háború, és Fritzie édesanyja támadásoktól tartott az atlanti-óceáni átkelés során. Fritzie-t, az édesanyját és két fivérét végül Auschwitzbe küldték. Édesanyja és a fivérei meghaltak. Fritzie úgy élte túl, hogy a koránál idősebb, tehát erősebb munkásnak adta ki magát. Az Auschwitzból induló halálmenet során Fritzie az erdőbe menekült, ahol később…
-
George Salton
Személyes történetGeorge-ot 1945 májusában szabadították fel az amerikai csapatok. A háború alatt három évet töltött tíz különböző koncentrációs táborban. 1945-ben a wöbbelini táborban volt Németországban. A felszabadítás után több mint két évet töltött a menekültek számára létrehozott különböző táborokban. George 1947 októberében emigrált az Egyesült Államokba.
-
George Salton
Személyes történetGeorge-ot 1945 májusában szabadították fel az amerikai csapatok. A háború alatt három évet töltött tíz különböző koncentrációs táborban. 1945-ben a wöbbelini táborban volt Németországban. A felszabadítás után több mint két évet töltött a menekültek számára létrehozott különböző táborokban. George 1947 októberében emigrált az Egyesült Államokba.
-
Gerda Blachmann Wilchfort
Személyes történetGerda és szülei vízumot kértek, hogy 1939 májusában Kubába utazzanak a St. Louis hajóval. Amikor a hajó megérkezett a havannai kikötőbe, a legtöbb menekülttől megtagadták a belépést, és a hajónak vissza kellett fordulnia Európába. Gerda és szülei Belgiumban szálltak partra. 1940 májusában Németország megtámadta Belgiumot. Gerda és édesanyja Svájcba menekült. A háború után úgy értesültek, hogy Gerda édesapja a deportálás során halt meg.
-
Gerda Haas
Személyes történetGerda egy vallásos családban nőtt fel egy németországi kisvárosban, Ansbachban, ahol édesapja a zsidó hentes volt. Német iskolákba járt 1936-ig, majd Berlinbe költözött, hogy egy zsidó iskolában tanuljon. 1938 novemberében a kristályéjszaka után visszatért szülővárosába. Családját ezután arra utasították, hogy költözzenek Münchenbe, és 1939 júliusában édesapja Angliába, majd az Egyesült Államokba távozott. Nem tudta elintézni, hogy a család többi tagja is…
-
Gerda Weissmann Klein
Személyes történet1939-ben Gerda bátyját kényszermunkára küldték. 1942 júniusában Gerda családját deportálták a bielskói gettóból. A szüleit Auschwitzba szállították, Gerda pedig a gross-roseni táborrendszerbe került, ahol a háború végéig textilgyárakban végzett kényszermunkát. Gerdát egy halálmenetet követően szabadították fel. A halálmenet során Gerda egy síbakancsot viselt, amelyhez még az édesapja ragaszkodott, hogy felvegye, mert az majd segít neki a túlélésben.
-
Hana Müller Bruml
Személyes történet1942-ben Hanát több zsidóval együtt a theresienstadti gettóba zárták, ahol ápolónőként dolgozott. A gettó lakói a járványok és a szegénység közepette operákat adtak elő, vitaesteket tartottak és verseket olvastak fel. Hanát 1944-ben Auschwitzba deportálták. Miután egy hónapot töltött ott, Sackischba küldték, egy gross-roseni altáborba, ahol kényszermunkában repülőgép-alkatrészeket készített. 1945 májusában szabadították fel.
-
Hana Müller Bruml
Személyes történet1942-ben Hanát több zsidóval együtt a theresienstadti gettóba zárták, ahol ápolónőként dolgozott. A gettó lakói a járványok és a szegénység közepette operákat adtak elő, vitaesteket tartottak és költeményeket olvastak fel. Hanát 1944-ben Auschwitzba deportálták. Miután egy hónapot töltött ott, Sackischba küldték, egy gross-roseni altáborba, ahol kényszermunkában repülőgép-alkatrészeket készített. 1945 májusában szabadították fel.
-
Hanne Hirsch Liebmann
Személyes történetHanne családjának fényképészeti műterme volt. 1940 októberében őt és néhány családtagját a dél-franciaországi gurs-i táborba deportálták. 1941 szeptemberében a Gyermeksegélyező Társaság (OSE) kiszabadította Hannét, és egy gyermekotthonban rejtették el Le Chambon-sur-Lignonban. Édesanyja Auschwitzban halt meg. 1943-ban Hanne hamis papírokat kapott, és Svájcba távozott. 1945-ben Genfben férjhez ment, és 1946-ban lánya született. 1948-ban érkezett az Egyesült Államokba.
-
Henny Fletcher Aronsen
Személyes történetHenny egy felső középosztálybeli zsidó családba született a litvániai Kaunasban. Ő és a bátyja magániskolába jártak. 1940 júniusában a szovjetek megszállták Litvániát, de nem sok változás történt, amíg Németország 1941 júniusában le nem rohanta az országot. 1941 augusztusában a németek felállítottak egy gettót Kaunasban, és Hennynek és családjának ide kellett költöznie. Henny 1943 novemberében férjhez ment a gettóban. A hozománya fél kiló cukor volt. Számos…
-
Henry J. Kellermann
Személyes történetHenry 1937-ben szerzett jogtudományi doktori címet a berlini egyetemen. A baltimore-i héber gyülekezet rabbijának finanszírozásával Henry még ebben az évben az Egyesült Államokba emigrált. 1945-ben a Stratégiai Szolgálatok Hivatala (Office of Strategic Services, OSS) megbízta, hogy készítse elő a peranyagokat a németországi Nürnbergben felállított Nemzetközi Katonai Törvényszék számára. Számos tanút és vádlottat hallgatott ki. A háború után különféle diplomáciai…
-
Hessy Levinsons Taft
Személyes történetAhogy a háború előtt erősödött az antiszemitizmus, Hessy családja Franciaországba, Párizsba menekült Németországból. A német hadsereg 1940 júniusában legyőzte a franciákat. Hessy családját a dél-franciaországi szabad zónába („zone libre”) csempészték. 1941-ben a család amerikai vízumot kapott, de a vízum lejárt, mielőtt el tudtak volna utazni, és nem lehetett meghosszabbítani. 1942-ben kubai belépési vízumot kaptak, és itt telepedtek le, mielőtt 1949-ben Amerikába…
-
Hessy Levinsons Taft
Személyes történetAhogy a háború előtt erősödött az antiszemitizmus, Hessy családja Franciaországba, Párizsba menekült Németországból. A német hadsereg 1940 júniusában legyőzte a franciákat. Hessy családját a dél-franciaországi szabad zónába („zone libre”) csempészték. 1941-ben a család amerikai vízumot kapott, de a vízum lejárt, mielőtt el tudtak volna utazni, és nem lehetett meghosszabbítani. 1942-ben kubai belépési vízumot kaptak, és itt telepedtek le, mielőtt 1949-ben Amerikába…
-
Hetty d'Ancona Deleeuwe
Személyes történetA németek 1940 májusában szállták meg Hollandiát. Körülbelül egy évvel később Hetty és a többi zsidó gyerek már nem járhatott iskolába. 1942-ben a németek elvették az édesapja vállalkozását. Hetty apja próbálta bizonyítani, hogy a család szefárd, ezért őket nem lehet begyűjteni az 1943-as razziák során. Hetty apja úgy döntött, hogy a családnak el kell hagynia Amszterdamot, és Hettyt egy családnál rejtették el Dél-Hollandiában. Hetty és a szülei túlélték a…
-
Irene Hizme
Személyes történetIrene és ikertestvére, Rene, Renate és Rene Guttmann néven születtek. Nem sokkal az ikrek születése után a család Prágába költözött, és ott éltek akkor is, amikor a németek 1939 márciusában elfoglalták Csehországot és Morvaországot. Néhány hónappal később egyenruhás németek tartóztatták le az apjukat. Irene és Rene évtizedekkel később tudta meg, hogy édesapjukat 1941 decemberében megölték az auschwitzi táborban. Irenét, Renét és az anyjukat a theresienstadti…
-
Irene Hizme
Személyes történetIrene és ikertestvére, Rene, Renate és Rene Guttmann néven születtek. Nem sokkal az ikrek születése után a család Prágába költözött, és ott éltek akkor is, amikor a németek 1939 márciusában elfoglalták Csehországot és Morvaországot. Néhány hónappal később egyenruhás németek tartóztatták le az apjukat. Irene és Rene évtizedekkel később tudta meg, hogy édesapjukat 1941 decemberében megölték az auschwitzi táborban. Irenét, Renét és az anyjukat a theresienstadti…
-
Irene Hizme és Rene Slotkin
Személyes történetIrene és Rene Renate és Rene Guttmann néven születtek. Nem sokkal az ikrek születése után a család Prágába költözött, és ott éltek akkor is, amikor a németek 1939 márciusában elfoglalták Csehországot és Morvaországot. Néhány hónappal később egyenruhás németek tartóztatták le az apjukat. Irene és Rene évtizedekkel később tudta meg, hogy édesapjukat 1941 decemberében megölték az auschwitzi táborban. Irenét, Renét és az anyjukat a theresienstadti gettóba, majd az…
-
James Rose
Személyes történetJames A. Rose, az Ohio állambeli Toledóból, a 42. (Szivárvány) hadosztályban szolgált.
-
Joseph Maier
Személyes történetJoseph 1933-ban emigrált az Egyesült Államokba, miután befejezte a tanulmányait a lipcsei egyetemen. Szülei és bátyja már korábban elhagyták Németországot, és az Egyesült Államokba költöztek. Joseph a Columbia Egyetemen tanult. 1940-től 1943-ig egy New York-i német zsidó újság szerkesztőasszisztense volt. 1944-ben propagandaelemzőként dolgozott Nagy-Britanniában az amerikai nagykövetségen. 1946-ban tolmácsként utazott a németországi Nürnbergbe. Különféle anyagokat és…
-
Joseph Maier
Személyes történetJoseph 1933-ban emigrált az Egyesült Államokba, miután befejezte a tanulmányait a lipcsei egyetemen. Szülei és bátyja már korábban elhagyták Németországot, és az Egyesült Államokba költöztek. Joseph a Columbia Egyetemen tanult. 1940-től 1943-ig egy New York-i német zsidó újság szerkesztőasszisztense volt. 1944-ben propagandaelemzőként dolgozott Nagy-Britanniában az amerikai nagykövetségen. 1946-ban tolmácsként utazott a németországi Nürnbergbe. Különféle anyagokat és…
-
Joseph Maier
Személyes történetJoseph 1933-ban emigrált az Egyesült Államokba, miután befejezte a tanulmányait a lipcsei egyetemen. Szülei és bátyja már korábban elhagyták Németországot, és az Egyesült Államokba költöztek. Joseph a Columbia Egyetemen tanult. 1940-től 1943-ig egy New York-i német zsidó újság szerkesztőasszisztense volt. 1944-ben propagandaelemzőként dolgozott Nagy-Britanniában az amerikai nagykövetségen. 1946-ban tolmácsként utazott a németországi Nürnbergbe. Különféle anyagokat és…
-
Joseph Stanley Wardzala
Személyes történetJoseph és családja római katolikusok voltak. Miután Németország 1939-ben megszállta Lengyelországot, megkezdődött a lengyelek begyűjtése a németországi kényszermunkára. Joseph kétszer is elkerülte a letartóztatást, de a harmadik alkalommal, 1941-ben kényszermunkatáborba deportálták a németországi Hannoverbe. Több mint négy évig végzett kényszermunkát betonból készült légvédelmi óvóhelyek építésén. Az amerikai csapatok 1945-ben felszabadították, majd…
-
Joseph Stanley Wardzala
Személyes történetJoseph és családja római katolikusok voltak. Miután Németország 1939-ben megszállta Lengyelországot, megkezdődött a lengyelek begyűjtése a németországi kényszermunkára. Joseph kétszer is elkerülte a letartóztatást, de a harmadik alkalommal, 1941-ben kényszermunkatáborba deportálták a németországi Hannoverbe. Több mint négy évig végzett kényszermunkát betonból készült légvédelmi óvóhelyek építésén. Az amerikai csapatok 1945-ben felszabadították, majd…
-
Joseph Stanley Wardzala
Személyes történetJoseph és családja római katolikusok voltak. Miután Németország 1939-ben megszállta Lengyelországot, megkezdődött a lengyelek begyűjtése a németországi kényszermunkára. Joseph kétszer is elkerülte a letartóztatást, de a harmadik alkalommal, 1941-ben kényszermunkatáborba deportálták a németországi Hannoverbe. Több mint négy évig végzett kényszermunkát betonból készült légvédelmi óvóhelyek építésén. Az amerikai csapatok 1945-ben felszabadították, majd…
